Elder Yoshihiko Kikuchi
a hetvenektõl
Tudom, hogy Mennyei Atyátoknak van egy különleges terve a számotokra és családotok számára, hogy visszatérvén Vele éljetek. Menjünk hát haza!
Néhány éve közvetlenül Karácsony elõtt egy cövekkonferenciai feladatnak kellett eleget tennem Kaliforniában. A Utah-ba visszavezetõ repülõúton úgy döntöttem, szundítok egyet. C jelû ülésen ültem, a folyosó közelében. A kabinajtó bezárását megelõzõ pillanatban mellém állt egy csodaszép, 70-es éveinek közepén járó hölgy, és azt kérdezte: „Leülhetek a helyemre?” Azt mondtam: „Igen, hölgyem.” Ez a szundikálásom végét jelentette. Nagyon szeretett beszélni.
VAN EGY SZERETÕ, KEDVES MENNYEI ATYÁNK
Azt mondta: „Nem is tudom, miért kell Karácsonykor egy Utah-hoz hasonló hideg helyre elrepülnöm azért, hogy meglátogassam az unokáimat. Utálom ott hagyni a napos Kaliforniát.”
Aztán így folytatta: „Emellett pedig különös és furcsa emberek vannak Utah-ban. ‚Mormonok’-nak nevezik magukat. A lányom feleségül ment az egyikhez.”
Azt mondtam: „Bocsánatot kérek, de mielõtt folytatná, el kell mondanom, hogy én is közülük való vagyok.”
Aztán így szólt: „Elnézést, nem úgy gondoltam.”
Azt mondtam: „Ó, dehogynem, úgy gondolta, nemde?”
Beszélgetésünk tovább folytatódott, mígnem Provo fölé értünk. Tudtuk, hogy nemsokára leszállunk Salt Lake-ban.
„Patti, - így hívták - majdnem az egész repülõút alatt ön beszélt. Úgy érzem, mintha már a földi elõtti életbõl ismerném önt. Mielõtt leszállunk Salt Lake City-ben, szeretnék feltenni önnek néhány kérdést, ha szabad.”1
Õszintén azt kérdeztem tõle:2 „Patti, tudja, hogy viszontláthatja elhunyt férjét?”
Azt kérdezte: „Ó, lehetséges ez?”
„Tudja, hogy csecsemõként elhunyt fiát, Matt-et is viszontlátja majd?”
Könnyes lett a szeme és elcsuklott a hangja. Az Úr Szelleme megérintette õt. Éreztem, hogy nagyon hiányoznak neki.
Aztán imádságos lélekkel megkérdeztem tõle: „Patti, tudja, hogy van egy nagyon szeretõ és kedves Mennyei Atyja, aki nagyon szereti önt?”
Azt kérdezte: „Valóban?”
„Pettie, tudja, hogy Mennyei Atyjának van egy nagyon különleges terve az ön számára, és hogy a családja örökkévaló lehet?”
„Igazán?” - kérdezte.
„Hallott már valaha a tervrõl?”
Azt mondta: „Nem.”
Nagyon õszintén megkérdeztem tõle: „Szeretné megismerni?”
„Igen, szeretném” - válaszolt.
Az Úr Szelleme mélyen megérintette õt. És az Úr azt ígéri nekünk: „Mert az én választottjaim meghallják hangomat, és nem keményítik meg a szívüket.”3
Azt is mondta: „Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet. . . . Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem õket, és követnek engem.”4
„ISTEN SZERETETE AZ”
Nefi szerette volna látni Léhi atya álmát - az élet fáját5 - és látta is. Nefi ezt követõen a csodaszép csecsemõt, Jézust is látta.6 És az angyal megkérdezte: „Tudod te, hogy mi a jelentése annak a fának, amelyet atyád látott?”7
Nefi így válaszolt: „”Igen, tudom, az Isten szeretete az, amely áthatja az emberek szívét és mindennél kívánatosabb.”8
Mielõtt erre a földre jöttünk volna, Mennyei Atyánk gyengéden és békésen mellkasunkba helyezte „Isten szeretetét”. Mennyei Atyánk szemében nagyon különleges gyermekek vagytok. Barátomnak, Patti-nek az istenség szikrája van a lelkében. Amikor Patti meghallotta Mennyei Atyánk szavát, az mélyen megérintette õt, és válaszolt az Õ hangjára.
Teljesen idegenek voltunk, ám az Úr csendben az egyik becses leányát helyezte mellém. Õszintén imádkoztam azért, hogy az Úr Szelleme megérintse és szóljon hozzá.
Hogyan oszthatjuk meg az Úr, Jézus Krisztus csodálatos üzenetét?
Elõször is, fejlesszünk ki egyfajta tudatosságot; vezessünk el másokat a tudáshoz. Gordon B. Hinckley elnök azt tanítja nekünk: „Minden egyháztag szívében fejlesszük ki azt a felismerést, hogy képesek másokkal megismertetni az igazságot. . . . Nagy komolysággal imádkozzunk errõl! Minden egyháztag imádkozzon!”9
Hinckley elnök Alma bizonyságát idézi:
„Ó Uram, add meg nekünk, hogy sikerüljön õket ismét Krisztusban tehozzád vezetnünk . . .
Drága lelkek ezek, Uram . . . adj erõt és bölcsességet nekünk, hogy ezeket a mi testvéreinket ismét hozzád vezethessük.”10
Az UNSZ Bibliaszótár leszögezi: „Az ima célja nem Isten akaratának a megváltoztatása, hanem olyan áldások biztosítása magunknak és másoknak, melyeket Isten már hajlandó megadni, de feltételül szabta, hogy kérjük azokat.”11
Másodszor, a jó példa a legjobb eszközünk. Hinckley elnök azt tanította nekünk: „A leghatékonyabb kopogtatást saját életünk jósága fogja jelenteni.”12 Amint az evangélium szerint élünk, olyanok leszünk, akár a domb tetején lévõ világítótorony,13 „a világosság” és „a földnek sója.”14
Vehetünk „Isten szeretetébõl”, „az élet fájából,” és naponta ihatunk „az élõ víz”15 forrásából azáltal, hogy beszélgetünk Szentséges Atyánkkal, elmerülünk a szentírásokban és elgondolkozunk. Akkor az Úr majd megáld minket, hogy fogékonyabbak legyünk és beszélgessünk azokkal a lelkekkel, akiket elõkészített.
Harmadszor, cselekedjünk, ha érezzük a Szellemet! Elder M. Russell Ballard azt tanította nekünk: „Az a siker kulcsa, ha Krisztushoz akarjuk vezetni a lelkeket, hogy cselekedjünk, ha érezzük a Szellemet, és úgy érzékeljük, hogy barátunk is érzi. . . . Hitünk, az Úrba vetett bizalmunk és jó cselekedeteink által sok lelket Õhozzá vezethetünk.”16
Ha hittel keresünk és imádkozunk,17 az Úr irányítani fog minket, és választottjai hamarosan magukévá teszik 18 a „nagy öröm” híreit 19, hogy részesüljenek az Úr Jézus Krisztus örök és „végtelen kiengesztelésében”20.
MEGTALÁLTA AZ ÜDVÖZÍTÕT
A misszionáriusok tanították Patti-t. Három héttel késõbb, amikor még mindig Utah-ban volt, Patti felhívott engem: „Kikuchi testvér, itt Patti beszél. Megkeresztelkedem. Eljönne a keresztelõmre?”
Feleségemmel együtt elmentünk a keresztelõjére. Sok egyháztag kedvesen fogadta be õt a közösségbe. Ó, soha nem felejtem el örömteli arcát, amikor kijött a vízbõl!
Soha nem felejtem el drága könnyeit a Salt Lake Templom szent oltáránál, egy évvel késõbb. Emlékszem békés és celesztiális ragyogására, amikor elhunyt férjéhez és fiához pecsételték, és élõ leányához, aki már az egyház tagja volt. Most már tudja, hogy családja örök az Úrban. Barátom, Pattie Louise Donaldson, megtalálta az Urat, Jézus Krisztust. Most Utah-ban lakik.
KÖZELEDNI FOGOK TIHOZZÁTOK
Kedves barátaim, akik halljátok a hangomat, ti Mennyei Atyánk fiai és leányai vagytok! Valamikor az Õ szent jelenlétében voltatok. Tudom, hogy Mennyei Atyátoknak van egy nagyon különleges terve a számotokra és családotok számára, hogy visszatérvén Vele éljetek. Menjünk hát haza! Készüljünk fel arra, hogy hazamenjünk Mennyei Atyánkhoz! Mennyei Atyánk szeretetét akarjuk megosztani veletek. Észre fogjátok venni, hogy Isten szeretete az, ami „a leggyönyörûségesebb”21 a lelketek számára.
Kedves testvéreim, bizonyságot teszek nektek arról, hogy Mennyei Atyánk elküldte az Õ Egyszülött Fiát, és hogy Jézus Krisztus meghalt értetek és értem. Azt mondta:
„Nem tudod, milyen fájdalmasak, nem tudod, hogy milyen gyötrelmesek, nem tudod, hogy milyen nehezen elviselhetõk.
Mert íme, én, Isten, elszenvedtem ezeket a dolgokat mindenkiért, hogy ne kelljen szenvedniük, ha megbánják bûneiket; . . .
Amely szenvedéstõl én, Isten, mindenkinél nagyobb létemre reszkettem a fájdalomtól, és minden pórusomból véreztem, és testileg és szellemileg szenvedtem olyannyira, hogy majdhogynem visszarettentem a keserû pohártól.
Mégis, dicsõség legyen az Atyának! Mert én részt vállaltam ebben és befejeztem elõkészületemet az emberek fiai számára.”22
Szeret titeket. Ismer benneteket. Õ él. 1820-ban Mennyei Atyánk és az Õ Fia, Jézus Krisztus eljöttek az ifjú Joseph-hez, és megalapították az Õ királyságát, hogy hazamehessünk. Halljátok-e már „a jó pásztor” hangját?23 Üdvözítõtök szólít titeket. Jöjjetek, jöjjetek és részesüljetek az Õ szeretetében! Hív titeket: „Szólítsatok engem, amíg közeletekben vagyok,” majd azt ígéri: „Közeledjetek hozzám, és közeledni fogok tihozzátok.”24 Tudom, hogy Õ él. Tudom, hogy Hinckley elnök a prófétánk. Jézus Krisztus nevében, ámen.
JEGYZETEK
1. Lásd T&Sz 28:16.
2. Lásd T&Sz 30:5, 11.
3. T&Sz 29:7.
4. János 10:14, 27.
5. Lásd 1 Ne. 11:8-9.
6. 1 Ne. 11:15-20.
7. 1 Ne. 11:21.
8. 1 Ne. 11:22.
9. „Találjátok meg a bárányokat, és tápláljátok a juhokat,” Liahona, 19991. július, 120.
10. Alma 31:34-35.
11. Bible Dictionary, „Prayer,” 753.
12. Liahona, 1999. július, 121.
13. Lásd Lukács 11:33, 36.
14. Máté 5:13-14.
15. 1 Ne. 11:22, 25.
16. Conference Report, 1986. október, 41; vagy Ensign, 1986. november, 33.
17. Lásd T&Sz 18:18.
18. Lásd T&Sz 31:7.
19. Móziás 3:3.
20. Lásd Alma 34:10, 12.
21. 1 Ne. 11:23.
22. T&Sz 19:15-16, 18-19.
23. Alma 5:38.
24. T&Sz 88:62-63.