Szívüket pedig a családhoz fordítják Margaret D. Nadauld A fiatal nõk általános elnöke Mennyei Atyánknak van egy terve a gyermekei számára . . . a családok központi részét képezik ennek a tervnek. Szerte a világon, Ázsiától Afrikáig, Új-Zélandtól Norvégiáig, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában a fiatal nõk a családhoz fordítják szívüket. Ez a családoknak egy világméretû ünneplése, az egész év során. Tudjuk, hogy a családok nélkülözhetetlen részét képezik Mennyei Atyánt tervének, melyet a gyermekei számára készített. Ezt magyarázza el „A család: kiáltvány a világhoz” dokumentum. Nagyon jól emlékszem arra, amikor felolvasták a kiáltványt. Nagy hatással volt rám. 1995. szeptember 25-én a nõk az Egyházban összegyûltek egy nagyszerû általános segítõegyleti gyûlésen. Prófétánk, Gordon B. Hinckley elnök állt fel, hogy szóljon hozzánk. Beszédének részeként akkor elsõ alkalommal felolvasott egy dokumentumot, melynek címe: „A család: kiáltvány a világhoz.” Ebben a kiáltványban az Elsõ Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma ismételten megtanítja nekünk, hogy Mennyei Atyánknak van egy terve a gyermekei számára, és hogy a családok központi részét képezik ennek a tervnek. Alapvetõen fontos tehát, hogy megerõsítsük ezeket a családokat, melyek oly fontosak Isten szemében. Rátok, fiatal nõkre, fontos szerep vár, legalább három családban. Az elsõ az a család, amelynek már most részét képezitek, a második az eljövendõ családotok, a harmadik pedig a mennyei család, melybe mindannyian beletartozunk. Vegyük tekintetbe helyünket ezen három család mindegyikében! Elõször vegyük tekintetbe a családot, melyben éppen most nõttök fel! Amikor arra a családra gondolok, amelyben felnõttem, eszembe jut, hogyan osztoztunk a húgommal a hálószobán, a zongorán és a mosogatnivalón. Emlékszem, amint fivéremmel ránk jött a vihogás vacsoraidõben, és annyira nevettünk, hogy el kellett bennünket küldeni az asztaltól, míg abba nem hagytuk. Ó, rengeteg dolgot tanultok meg egy családban, nemde? És ezek fontos dolgok - olyanok mint az imádkozás, a megosztozás, a nevetés, a szeretet, a munka és a másokkal való összeférés. Milyen hálás vagyok az életnek valamennyi fontos leckéjéért, amiket a családomban tanultam meg! Közületek sok fiatal nõ írt nekünk és osztotta meg családi élményeit, valamint néhány dolgot, amit annak során tanul meg, hogy a családja felé fordítja szívét. A tizenkét éves Katie Quinn ezt írta: „Anyukám gyereket várt. . . . Az idõ nagy részét ágyban kellett töltenie. . . . hirtelen tonnányi felelõsség szakadt a nyakamba, mivel én vagyok a legidõsebb. Ezen kívül éppen ekkor kezdtem egy felsõbb iskolát, így egy csomó leckém volt. Tudtam, sokat kell segítenem, és még imádkoztam is, hogy tudjam, mit tegyek. Úgy éreztem, választ kaptam, amikor a nagymamám, aki egy pár hétig ott maradt nálunk, elmondott nekem egy történetet az egyik õsünkrõl, aki 11 évesen egymaga hajtott egy szekeret a síkságon át a Salt Lake völgybe. Szülei meghaltak az úton, és rá maradt húgainak gondozása, akik közül az egyik csecsemõ volt, valamint az, hogy Sionba vigye õket. Ez a történet segített felismerni, hogy én is lehetek olyan, mint a szépapám, és képes vagyok elõre haladni. Úgy döntöttem, segítségére lenne a családomnak, ha uzsonnát készítenék a húgaimnak, vagy elvégeznék más feladatokat, mint például a ruhák összehajtogatása, a vasalás és egyéb apróbb házimunkák. Iskola elõtt minden reggel összegyûjtöttem a húgaimat és az öcsémet, és tovább folytattuk a családi szentírás-olvasást, annak ellenére, hogy apukám már korábban elindult dolgozni, anyukám pedig túl beteg volt ahhoz, hogy vezessen bennünket. Családom tagjai . . . közelebb kerültek egymáshoz, mert segítenünk kellett egymásnak. A legnagyobb áldás 1997. május 1-én következett be, amikor Hannah Ada Quinn megszületett” (személyes levél, a szerzõ birtokában). Köszönöm a levelet, Katie. Eltökéltséget, bátorságot és család iránti hûséget tanult szépapjától, aki oly régen élt, majd ezeket a tulajdonságokat felhasználva segített a családján, amelynek szüksége volt rá. Sokan tesznek közületek hasonló dolgokat, hogy megáldjátok és megerõsítsétek a családotokat. Felismeritek, hogy Katie és ti az eljövendõ családotokra készültök azáltal, hogy tanultok és gyakoroltok a szüleiteken, valamint a fiú- és lánytestvéreiteken? Hadd kérjelek meg benneteket, hogy egy percre gondoljatok az eljövendõ családotokra! El tudjátok képzelni magatokat anyaként? Csukjátok be a szemeteket! Képzeljétek el magatokat 10 év múlva! Mit fogtok csinálni? Iskolába jártok, vagy hasznos szakmát tanultok? Milyenek lesztek? Nyissátok ki a szemeteket! Lelki szemetek elõtt, látjátok magatokat, mint Mennyei Atyánk becses fiainak és leányainak gondozóit? Már most gyakorolhattok azáltal, hogy szeretetteljesek és gyengédek vagytok a kisgyermekekkel, és otthonotokban a legkedvesebb dolgokat mondjátok, a legkedvesebb módon. Elképzelitek magatokat, mint egy olyan anyát, aki képes segíteni gyermekeinek a matematika, a természettudományok vagy a történelem megtanulásában? Ha ez így van, akkor kitalálhatjátok, mihez kezdjetek magatokkal az iskolában! Szeretnétek, hogy szépség, zene és kifinomultság legyen az otthonotokban? Már ma elkezdhetitek kifejleszteni magatokban a mûvészi és zenei tehetségeket, eljövendõ otthonotok és családotok érdekében. Szeretnétek, hogy békesség és rend legyen az otthonotokban? Akkor, kedves fiatal testvéreim, legyetek békességet teremtõk, segítsetek otthonototokat tisztán és rendben tartani, segítsetek a mosásban! El tudjátok képzelni, amint eljövendõ családotok az asztal körül ül, nevetve, ötleteket mesélve, élvezve a finom, tápláló ételt, melyet szeretettel készítettetek el? Akkor úgy tûnik, meg kell tanulnotok fõzni! Segítsetek az ételek elkészítésében! Gyûjtsetek recepteket az anyukátoktól és a nagymamátoktól! Tanuljátok meg, hogyan kell rétest, gulyást vagy töltöttkáposztát fõzni - családotok kedvenceit, bármi is az! Hadd mondjam el nektek, mit látok bennetek! Fiatal nõket látok bennetek, akik iskolába járnak, és arra készülnek, hogy ezáltal megáldjanak másokat. Kérlek titeket, hogy magatok és az eljövendõ családotok miatt, járjatok jó iskolákba! Szerezzetek képesítést! Legyetek sokoldalúak! Dolgozzatok keményen! Bennetek, fiatal nõk, olyan lányokat látok, akik örömmel tekintenek az elé, hogy megalapozzák a szeretet otthonát, a rend otthonát, a hit otthonát. Olyan fiatal nõket látok, akik megértik, hogy a ma elvégzett dolgok tesznek benneteket azzá az erõs, hithû nõvé, akire az Úrnak szüksége van ahhoz, hogy megáldja gyermekeit. Szeretnétek majd családotokat Mennyei Atyánkról és az Õ útjairól tanítani, és ugye tudjátok hogyan, hol találjátok meg a felkészülést erre? Szentírás-tanulmányozással, egyházi gyûléseken, imával, szemináriumon, családi esteken. Készülvén a jövõtökre, felkérhetlek benneteket valaminek a megtételére, amikor ma este hazamentek? Elõvennétek a naplótokat, és leírnátok abban mindent arról a nõrõl, akivé lenni szeretnétek? Aztán igyekezni fogtok azon, hogy a jövõnek ezt az álmát valóssággá tegyétek az életetekben? Ily módon azon család felé fordítjátok szíveteket, mely egy napon a tiétek lesz. Most pedig tekintsük át Mennyei Atyánk családjában betöltött szerepeteket! Figyelemreméltó, becses leányai vagytok Mennyei Atyánknak, aki szeret benneteket. Már e világ megléte elõtt kiválasztottak titeket, hogy eljöjjetek és szokatlan, csodálatos dolgokat tegyetek. Hallgassátok meg ezt a Tanok és szövetségekbõl, a 138. rész, 56. versébõl: „Õk, másokkal együtt, még születésük elõtt, a szellemek világában részesültek elsõ oktatásukban és fel voltak készülve arra, hogy az Úr által rendelt idõben eljöjjenek és az õ szõlõskertjében munkálkodjanak az emberi lelkek megmentésén.” Tudtátok ezt? Menynyei Atyánk egy bizonyos célból küldött minket erre a földre. Isteni, megfizethetetlen áldás nõnek születni. Mennyei Atyátok nagyobb mértékben áldott meg benneteket, leányait, néhány nagyon különleges tulajdonsággal - olyanokkal, mint az érzékenység, a szellemi fogékonyság, a szeretõ, gondozó természet. Kérlek benneteket, ragadjátok meg a lehetõséget arra, hogy kifejlesszétek ezeket az isteni ajándékokat, majd azután használjátok azokat mások megáldására! Legyetek boldogok! Ontsatok egy kis napsugarat! Megfigyelhettek hithû nõket, akikre felnéztek, majd átvehetitek saját életetekbe azokat a tulajdonságokat, melyek ezeket a nõket Isten sikeres, boldog leányaivá teszik. Õ segíteni fog nektek ebben, mert azt akarja, hogy a lehetõ legjobbak legyetek. Mivel azért küldtek el bennünket erre a földre, hogy próbára tegyenek és bizonyítsunk, lehetnek olyan dolgok az életben, amelyek nem éppen úgy sülnek el, ahogy azt terveztük. Így van ez a földi élettel. De emlékezzetek rá: ha keményen dolgoztok és felkészültök arra, hogy adjatok magatokból, és betartsátok a szövetségeket, amelyeket a kereszteléskor, valamint a Templomban köttök, akkor hittel, reménnyel és bátorsággal nézhettek szembe az életnek minden nehézségével. Tervének részeként Mennyei Atyánk gondoskodott egy Üdvözítõrõl, aki segíteni fog nekünk ebben az életben, és segíteni fog hazatérni Hozzá. Azt mondta: „Ez mûvem és dicsõségem, hogy létrehozzam az ember halhatatlanságát és örök életét” (Mózes 1:39). Szeret benneteket. Azt akarja, hogy sikeresek legyetek. És segíteni fog, hogy sikerrel járjatok életetek küldetésében. Amikor ma este beszélni kezdtem hozzátok, visszaemlékeztem a családra, melyben felnõttem. Befejezésül hadd mondjak el nektek még valamit, ami eszembe jutott errõl a családról! Amikor még csak kilenc éves voltam, meghalt az egynapos kisöcsénk. Nagyon szomorúak voltunk, el voltunk keseredve és nagyon sírtunk. És tudjátok, mit csinált az apukánk? Összegyûjtött bennünket, és családi imához térdeltünk le. Megköszönte Mennyei Atyánknak ezt a csecsemõt, aki oly rövid ideig volt a miénk, majd megkérte az Urat, áldja meg ezt a csecsemõt, Davidet, aki akkor már a mennyben volt. Apu megkérte Mennyei Atyánkat, áldja meg anyut, aki nagyon beteg volt. Anyu visszanyerte egészségét, mi pedig mindannyian megpróbáltunk úgy élni, hogy egy napon újra egyek lehessünk Daviddel, mint egy család. Mindig imádkozom Davidért. Mindig az öcsém lesz. Örökkévaló család vagyunk, mert szüleink a Templomban kötöttek házasságot. Megadhatjátok gyermekeiteknek ugyanezt az ajándékot, annak áldását, hogy egy örökkévaló családhoz tartoznak. Ez a legdrágább ajándék, amit valaha is megadhattok nekik. Tervezzétek úgy, hogy megteszitek! Készüljetek fel rá, hogy megtegyétek! Éljetek arra érdemesen! Áldjon meg benneteket, hogy így tegyetek; imádkozom Jézus Krisztus nevében, ámen.