Gordon B. Hinckley elnök
„Boldogságotok tekintetében, azon dolgok terén, ami büszkévé vagy szomorúvá tesz titeket, semmi, ismétlem semmi nem lesz nagyobb hatással rátok annál, hogy milyen felnõttek lesznek a gyermekeitekbõl.”
A fiatal férfiak ma este már kaptak csodás tanácsokat. Remélem, jól odafigyeltek, és jó hatással lesznek életükre a hallottak.
Én úgy döntöttem, hogy az apákhoz szólok. Tudjátok, mirõl fogok beszélni. Feleségeitek emlékeztettek arra benneteket, hogy ez lesz a ma esti témám. Elmondtam ugyanis ezt nekik a Segítõegylet konferenciáján, két héttel ezelõtt. Lehet, hogy elmondok nektek néhány olyan dolgot is, amit nekik már elmondtam. Emlékeztetlek titeket arra, hogy az ismétlés a tudás anyja.
Most, olyan téma ez, amit nagyon komolyan veszek. Olyan téma ez, ami mélyen aggaszt. Remélem, hogy nem veszitek majd könnyedén. A legbecsesebb vagyonotokról van szó. Boldogságotok tekintetében, azon dolgok terén, ami büszkévé vagy szomorúvá tesz titeket, semmi, ismétlem semmi nem lesz nagyobb hatással rátok annál, hogy milyen felnõttek lesznek a gyermekeitekbõl.
Vagy örvendezni fogtok, és dicsekedtek az eredményeikkel, vagy sírni, kezetekbe temetve a fejeteket, kifosztva és kétségbeesve akkor, ha csalódást okoznak vagy szégyent hoznak rátok.
Sokan közületek a fiaitokkal együtt vagytok itt ezen a gyûlésen. Hálásan megdicsérlek titeket. Õket is megdicsérem. Egyikõtök sem lehetne jobb társaságban. Nagyon büszke vagyok fiataljaink többségére - fiúkra és leányokra is. Éles eszûek. Van önuralmuk. Hosszútávon gondolkoznak. Világosan és bölcsen gondolkoznak. Ma este ott vannak, ahol lenniük kell. Egyesek énekelnek ebben a kórusban. Ott ülnek a gyülekezetekben szerte a világon. Missziót szolgálnak. Átküzdik magukat az iskolán, jelen örömöket adva fel a jövõ lehetõségeiért. Tisztelem õket. Szeretem õket. És ti is. A mi fiaink és leányaink õk.
Remélem, imádkozom, könyörgök, hogy maradjanak meg azon az úton, melyen járnak.
Szomorú, ám abban is biztos vagyok, hogy vannak olyan fiatal férfiak és nõk, akik elcsúsztak és elcsúsznak az erkölcstelenség, a kábítószerek, a pornográfia és a bukás ködös mocsarában. Remélem, hogy kisebbséget képeznek kortársaik között, de már egy elvesztése is túl sok.
Apák, ti és édesanyák olyan felelõsséggel bírtok, mely elõl nem szökhettek meg. Ti vagytok gyermekeitek apái. Génállományotok örökre bevésõdött az õ genetikai rendszerükbe.
Tudom, hogy míg mi ezen a gyûlésen vagyunk, néhányan közülük kint cirkálnak a városban. Nekik vagy barátaiknak vannak autóik, amiket vezethetnek. Ezeket sok esetben apjuk vette nekik. Odaadták a kulcsot, és azt mondták nekik, hogy érezzék jól magukat.
Szeretnének valami izgalmasat tenni. Úgy gondolják, hogy kívánságukat nem elégíti ki a felemelõ szórakozás. Sodródnak, és olyan valamit keresnek, ami az igazi férfi érzését kelti majd bennük.
Egy rendõr barátom nemrég mesélt nekem két fiatalemberrõl egy rendõrautó hátsó ülésén, akiknek bilincs volt a csuklóján. Ártatlanul kezdték azt az estét. Négyen egy autóban elmentek, hogy izgalmat keressenek. Megtalálták. Nemsokára verekedés lett. Akkor megérkeztek a rendõrautók. Ezeket a fiúkat letartóztatták és megbilincselték.
Ezek rendes fiatal férfiak voltak. Nem olyanok, akik rendszeresen járnak a fogházba. Egyikük édesanyja azt mondta neki, mielõtt elment volna otthonról: „A rossz dolgok tizenegy után történnek”.
Gyorsan megtanulta ennek a mondásnak a jelentését. Szégyellte magát. Szégyellt édesanyja szemébe nézni.
A Segítõegyletnek meséltem a titkos földalatti kábítószeres összejövetelekrõl, melyek Tombolás néven futnak. Itt villogó fényekre és zajos zenére, ha ez egyáltalán annak nevezhetõ, táncolnak és inognak a fiatal férfiak és nõk. Kábítószereket adnak és vesznek. A kábítószereket Extázisnak nevezik. Ezek metamfetamin származékok. A táncolók csecsemõk cumijait szopják, mert a kábítószer fogõrlõ hatást vált ki. A heves zene és a fülledt táncolás vasárnap reggel 7:30-ig tart. Hova vezet mindez? Sehova. Zsákutca.
Mostanra kialakult egy másik szokás, mivel mindig újat, mást és kockázatosabbat keresnek. Fojtogatják egymást. A fiúk addig fojtogatják a lányokat, amíg azok elájulnak. Egy helyi iskolában valamelyik nap addig fojtogattak egy egészségügyi problémákkal küszködõ lányt, míg az elvesztette az eszméletét. Csak a rohammentõ orvosának gyors beavatkozása mentette meg az életét.
Az ilyen képtelen szokásokban részt vevõ fiúk vajon tudatában vannak annak a ténynek, hogy csínyük eredménye emberölés vádjához vezethet? Ha ez megtörténik, örökre tönkre van téve az életük.
Ha részt akarnak venni a pornográfiában, azt nagyon könnyen megtehetik. Felveszik a telefont, és feltárcsáznak egy ismert számot. Leülnek egy számítógép elé, és dõzsölnek a kibertér szennyében.
Attól félek, otthonaitok közül néhányban talán ez folyik. Ez nagyon rossz. Züllött és szennyes. Csábító és szokásformáló. Olyan biztosan pusztulásba dönti a fiatal férfit vagy nõt, mint bármi hasonló ebben a világban. Ocsmány mocsok ez, mely kihasználóit gazdaggá teszi, áldozatait pedig elszegényíti.
Sajnálattal mondom el, hogy az apák közül sokan maguk is szeretik hallgatni azok szirén énekét, akik szennyel házalnak. Néhányan közülük az internetet bújják azért, ami züllött és buja. Ha van olyan ember hangom hatókörében, aki ilyesmibe keveredett, vagy ebbe az irányba halad, annak könyörgök, hogy dobja ki ezt az életébõl! Szakadjon el tõle! Maradjon távol tõle! Különben megszállottja lesz. Ez elpusztítja otthon az életet. Elpusztítja a házasságotokat. Elveszi családi kapcsolataitokból a szépet és a csodálatosat, és rondasággal, valamint gyanúval cseréli fel azokat.
Tõletek, fiatal férfiak, és társaitoktól, a fiatal nõktõl, azt kérem, hogy ne mocskoljátok be elméteket ezzel a csúnya és rosszindulatú dologgal. Célja az, hogy felizgasson titeket, hogy a hálójába vonjon. El fogja venni életetekbõl azt, ami csodálatos. Elvezet titeket ahhoz, ami sötét és csúnya.
Egy nemrég megjelent folyóiratban volt egy 12 éves lányról szóló cikk, aki rákapott az internetre. A társalgóban találkozott egy hódolóval. Egyik dolog követte a másikat, mígnem a beszélgetés nyíltan a szexre terelõdött. A lány a fiúval beszélgetve úgy gondolta, körülbelül egykorúak lehetnek.
Amikor találkozott vele, egy „magas, túlsúlyos, õsz hajú embert” talált. Rosszindulatú ragadozó volt, szégyenteljes pedofil. A lány édesanyja az FBI segítségével megmentette õt attól, ami a legrosszabb természetû tragédia lehetett volna (lásd Stephanie Mansfield, „The Avengers Online,” Reader’s Digest, 2000. január, 100-104. o.).
Fiataljaink mindenhol megtalálják maguk körül ezt a csábító vackot. Szükségük van szüleik segítségére ahhoz, hogy ellenálljanak. Hatalmas mennyiségû önuralomra van szükségük. Szükségük van a jó barátoktól kapott erõre. Szükségük van imára, mely megerõsíti õket ezzel az árvízhullámszerû mocsokkal szemben.
A fiak és leányok szülõi felügyeletének problémája nem új. Talán most aktuálisabb, mint valaha is, ám minden nemzedék szembesült ennek valamely aspektusával.
1833-ban maga az Úr feddte meg Joseph Smith-et, tanácsosait és az elnöklõ püspököt. Világos és félreérthetetlen beszéddel azt mondta Joseph prófétának, amit már másoknak is elmondott:
„Nem tartottad be a parancsolatokat és ezért szükséges, hogy megfeddjen az Úr.
Családodnak meg kell bánnia ezt, és el kell hagynia ezt a dolgot, és jobban kell figyelnie a te beszédeidre, mert különben helyükrõl kimozdíttatnak” (T&Sz 93:47-48).
Nem tudom, konkrétan mi váltotta ki ezeket a feddéseket. Azt viszont tudom: a helyzet elég komoly volt ahhoz, és a jövõ elég veszélyt rejtett magában ahhoz, hogy az Úr maga szóljon világosan és figyelmeztetõen.
Úgy gondolom, hozzánk is hasonlóan világosan és figyelmeztetõen szól. Szívem megszakad azon fiataljainkért, akiknek sok esetben nagyon magányos úton kell járni. Ott találják magukat e gonosz dolgok közepén. Remélem, hogy megoszthatják terhüket veletek, édesapáikkal és édesanyáikkal. Remélem, hogy meghallgatjátok õket, hogy türelmesek lesztek és megértõk, hogy magatokhoz vonjátok, vigasztaljátok és erõsítitek õket a magányukban. Imádkozzatok útmutatásért! Imádkozzatok türelemért! Imádkozzatok erõért, hogy még akkor is szeressétek õket, ha a vétek esetleg komoly volt. Imádkozzatok megértésért és kedvességért, és mindenekelõtt bölcsességért és inspirációért!
Úgy gondolom, ez a legcsodálatosabb kor a világ történelmének egészében. Valamilyen okból megengedték nektek és nekem, hogy ebben az idõben lépjünk színre, amikor oly nagy mértékben virágzik a tudás. Mily tragédia, mily sivár és borzalmas dolog látni egy fiút vagy leányt, akire annyira számítottatok, azon a görbe úton járni, mely a pokolba vezet. Másrészt viszont milyen dicsõ és csodálatos dolog látni álmaitok gyermekét felemelt fejjel, egyenes derékkal, félelem nélkül és magabiztosan, amint kihasználja a körülötte lévõ hatalmas lehetõségeket. Ésaiás azt mondta: „És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége” (Ésaiás 54:13).
Vezessétek úgy a fiaitokat és a leányaitokat, egészen kicsi koruktól fogva mutassatok utat nekik és irányítsátok õket úgy, tanítsátok õket úgy az Úr útjaira, hogy egész életük során békesség legyen a társuk!
A segítõegyleti nõtestvéreknek említettem néhány konkrét dolgot, melyet meg kell tanítaniuk a fiaiknak és leányaiknak. Röviden elismétlem ezeket, talán más megfogalmazásban.
Elõször is biztassátok õket jó barátságok kialakítására! Minden fiú és leány barátokra vágyik. Senki nem kíván egyedül járni. A barátság melege, vigasza, bajtársiassága a fiú vagy leány mindene. Ez a barát lehet jó hatással, és lehet rossz hatással is. Az utcai bandák, melyek oly rosszindulatúak, a balga barátságot példázzák. Ezzel szemben a fiatalok társasága az egyházban, és az, ha saját fajtájukkal barátkoznak az iskolában, oda vezet, hogy jól végezzék a dolgukat és kiválóságot érjenek el a törekvéseikben. Nyissátok meg otthonaitokat gyermekeitek barátai elõtt! Ha úgy látjátok, hogy nagy étvágyuk van, akkor csukjátok be a szemeteket, és hagyjátok, hogy egyenek! Barátkozzatok össze gyermekeitek barátaival!
Tanítsátok meg nekik az iskolázottság fontosságát! Az Úr erre a népre ruházta annak felelõsségét, hogy képezzék elméjüket, és ezáltal készen álljanak szolgálni azt a társadalmat, amelynek részei lesznek. Az egyházat meg fogja áldani a kiválóságuk. Emellett pedig bõséges jutalomban részesülnek majd az erõfeszítéseikért.
Egy minap olvasott újságkivágásból idézek: „A legutolsó népszámlálási . . . adatok azt mutatták, hogy a diploma és középiskolai végzettség nélküliek éves keresete nemzeti szinten [1997-ben] éppen csak meghaladta a 16 000 dollárt. Nem sokkal járt ez elõtt a középiskolai végzettséggel rendelkezõk keresete: 22 895 dollár volt az éves átlag. Minél nagyobb lesz viszont az iskolázottsági szint, úgy növekszik az ûr is. A fõiskolai végzettséggel rendelkezõk átlagban 40 478 dollárt kerestek ebben az évben. Végül a magasabb diplomákkal rendelkezõk tipikusan több mint 20 000 dollárral kerestek többet éves viszonylatban, mely 63 229 dollárt eredményezett nemzeti szinten, a népszámlálás adatai szerint” (Nicole A. Bonham, “Does an Advanced Degree Pay Off?” Utah Business, 2000. szeptember, 37. o.).
Tanítsátok önbecsülésre a gyermekeiteket! Tanítsátok meg nekik, hogy testük a Mindenható teremtménye. Mily bámulatos, csodálatos és szép dolog is az emberi test!
Amint az már ma este elhangzott, a korinthusbeliekhez írva Pál kijelentette: „Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek?
Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti” (1 Kor. 3:16-17).
Most érkeztünk el a test tetoválásának õrületéhez. Nem értem, miért akar bármely fiatal férfi vagy nõ is átmenni a bõr eltorzításának fájdalmas folyamatán, mely emberek, állatok és különbözõ szimbólumok színes képeit eredményezi. A folyamat eredménye tartós, hacsak nem kerül sor egy másik fájdalmas és drága vállalkozásra, mely eltávolítja õket. Apák, óvjátok fiaitokat testük tetoválásától! Lehet, hogy most ellenkeznek, amikor beszéltek velük, de el fog jönni az ideje annak, hogy köszönetet mondanak nektek. A tetoválás a test templomának összefirkálása.
Hasonló ehhez a test kilyukasztása, sok karika részére a fülcimpában, az orrban, és még a nyelvben is. Lehetséges azt gondolniuk, hogy ez szép? Múló divat ez, hatásai azonban maradandóak lehetnek. Egyesek olyan túlzásokba estek, hogy a karikát mûtét útján kellett eltávolítani. Az Elsõ Elnökség és a Tizenkettek Kvóruma kijelentette, hogy ellenezzük a tetoválást, valamint „a test kilyukasztását, amennyiben az nem orvosi célból történik”. Nem foglalunk állást azonban annak tekintetében, amikor „a nõk kis lyukat fúratnak a fülükbe, egy pár [egy pár!] fülbevaló számára”.
Tanítsátok meg nekik, hogy maradjanak távol a kábítószertõl! Errõl már hallottatok egy ékesen szóló beszédet. Az extázisról pedig már én is beszéltem. Szeretnétek, ha gyermekeitek birtokában lennének annak a békességnek, melyrõl Ésaiás beszélt? Nem fogják megismerni a békességet, ha kábítószerezésbe keverednek. Ezek a tiltott anyagok megfosztják õket az önuralmuktól, és olyannyira rájuk telepednek, hogy aztán minden törvényes vagy törvénytelen dolgot megtesznek azért, hogy újabb adaghoz jussanak.
Tanítsátok meg nekik az õszinteség erényét! A mennyek alatt semmi nem helyettesíti azt a férfit vagy nõt, fiút vagy leányt, aki becsületes. Hamis szavak nem mocskolhatják be hírnevét. Nincs oly kétértelmû cselekedet, mely beszennyezné a lelkiismeretét. Magasra tartott fejjel járhat az ilyen ember, kimagasodva azon emberek közül, akik állandóan belemerülnek a hazugságokba és csalásokba, és akik azzal az állítással mentegetik magukat, hogy egy kis hazugság senkinek sem árt. Bizony árt, mert a kis hazugság nagy hazugsághoz vezet, és a nemzet börtönei bizonyítják legjobban ennek tényét.
Tanítsátok meg nekik, hogy legyenek erkölcsösek! Erkölcsi tisztátalanság által nem nyerhetõ békesség. Mennyei Atyánk olyan vágyakat helyezett belénk, fiúkba és leányokba, férfiakba és nõkbe, amelyek vonzóvá tesznek minket egymás szemében. Ehhez a késztetéshez azonban olyan önuralomnak kell társulnia, mely szigorú, erõs és hajthatatlan.
Tanítsátok meg nekik, hogy várják örömmel azt az idõt, amikor házasságot kötnek az Úr házában, olyanokként, akik az oltárhoz jönnek, mindenféle fertõtõl és gonoszságtól mentesen! Életük minden napján hálásak lesznek azért, hogy a templomban, arra érdemesen, a szent papság felhatalmazása által kötöttek házasságot.
Most zárójelben egy szó hozzátok, férfiakhoz.
Figyeljétek életetek hullámait, hogy ne kerüljetek olyan helyzetekbe, amelyek bánathoz, megbánáshoz, végül pedig váláshoz vezetnek! Oly általánossá vált körülöttünk mindenhol a válás! Oly sokan vannak, akik megszegik az Úr elõtt, az Õ Szent Házában tett ünnepélyes szövetségeket!
Brigham Young egyszer azt mondta: „Amikor az emberek összeházasodnak, akkor nem megszabadulni akarnak egymástól, hanem inkább azt tükrözik, hogy döntést hoztak, és megpróbálják tisztelni és megtartani azt. Ne mutassátok azt, hogy balgán cselekedtetek, és mondjátok, hogy rossz döntést hoztatok, és azt se engedjétek, hogy bárki ezt gondolja! Döntöttetek; tartsatok ki emellett, és igyekezzetek vigasztalni és segíteni egymást” (Deseret News, 1861. május 29., 98. o.).
A válás mindent összevetve kudarcba fulladt házasságot jelképez.
Oly sok férfi válik krónikus kritikussá! Ha inkább feleségük erényeit néznék, nem hibát keresnének bennük, akkor virulnának, és biztonságos lenne az otthonuk.
Tanítsátok imádkozni a gyermekeiteket! Nincs más forrás, mely hasonlítható lenne az imához. Már önmagában csoda az, hogy mindannyian Mennyei Atyánk elébe járulhatunk, aki a világegyetem hatalmas Istene, és személyes segítséget és útmutatást, erõt és hitet kérhetünk. Úgy jövünk Hozzá, hogy meghívott minket. Ne zárjuk be a lehetõség ajtaját, melyet felajánlott nekünk!
Isten áldjon meg benneteket, kedves apák! Áldjon meg titeket bölcsességgel és ítélõképességgel, megértéssel, önuralommal és önmegtartóztatással, hittel, kedvességgel és szeretettel! És áldja meg azokat a fiakat és leányokat, akik otthonaitokba jöttek, hogy védelmezõ, erõs, utat mutató legyen a kezetek, amint az élet csalóka ösvényein járnak! Az évek elmúltával, és oly gyorsan múlnak, ismerjétek meg a békességet, „mely minden értelmet felül halad” (Fil. 4:7), amint fiaitokra és leányaitokra tekintetek, akik hasonlóképpen megismerték ezt a szent és csodálatos helyet! Ez az én alázatos imám, az Úr Jézus Krisztus nevében, ámen.
Previous
