Isten gyermekei vagyunk Elder Russell M. Nelson a Tizenkét Apostol Kvórumából Kik vagyunk? Isten gyermekei. Lehetõségeink száma korlátlan. Szent az örökségünk. Az utóbbi idõben olyan fiatal férfiakra lettem figyelmes, akik kirívó öltözködési és testápolási szokásaikkal magukra vonják a figyelmet. Egyikük árulkodó kijelentést tett, amikor azt mondta: „Próbálom megtudni, ki is vagyok valójában.” Ez azután történt, hogy eljöttem egy egyházi összejövetelrõl, ahol az elemis gyerekek ezt énekelték: „Úr gyermeke vagyok.”1 Az ehhez hasonló ellentétes élmények kihangsúlyozzák annak fontosságát, hogy tudjuk, mi szó szerint Isten gyermekei vagyunk. Kettõs teremtmények vagyunk. Minden lélek testbõl és szellembõl áll,2 s mindkettõ Istentõl ered. A test és a szellem mibenlétének biztos megértése jóvá formálja gondolatainkat és cselekedeteinket. A TEST Gyakran elkerüli figyelmünket fizikai testünk csodája. Ki ne találkozott volna még a kis mértékû önbecsülés érzésével, amelyet a testalkat vagy a külsõ okozott? Sokan szeretnék, ha testük jobban megfelelne saját ízlésüknek. Néhány ember, akinek természetes egyenes a haja, azt akarja, hogy göndör legyen. Mások, akiknek göndör a hajuk, azt szeretnék, ha egyenes lenne. Idõnként néhány nõ azt gondolván, hogy „a férfiak jobban szeretik a szõkéket”, „festett szõke” lesz. Testetek - bármilyen természetes adományokkal is rendelkezik - Isten nagyszerû alkotása.3 Ez egy húsból készült hajlék - templom szellemetek számára.4 Testetek tanulmányozása tanúskodik annak isteni szerkezetérõl. A test kialakulása két - egy anyai és egy apai - ivarsejt egyesülésével veszi kezdetét. Ez a két sejt együtt tartalmazza az új egyed valamennyi öröklött jellemzõjét egy olyan kis helyen elraktározva, amely szabad szemmel nem látható. Mindkét szülõtõl huszonhárom kromoszóma egyesül egy új sejtben. Ezek a kromoszómák gének ezreit tartalmazzák, amelyek meghatározzák a még meg nem született személy valamennyi fizikai tulajdonságát. Körülbelül 22 nappal a két sejt egyesülése után dobogni kezd egy kicsi szív. A 26. napon keringeni kezd a vér. A sejtek szaporodnak és osztódnak. Némelyikbõl szem lesz, ami lát; némelyikbõl fül, ami hall. Minden szerv Istentõl kapott csodálatos ajándék. A szem önfókuszáló lencsével rendelkezik. Az idegek és az izmok két külön szemet ellenõriznek, hogy egy egyszerû háromdimenziós képet hozzanak létre. A szemek összeköttetésben állnak az aggyal, amely rögzíti az észlelt látványt. Nincs szükség ehhez sem vezetékre, sem elemre. Mindegyik fül egy összetömörített berendezéshez csatlakozik, amely a hanghullámok hallható hangokká történõ átalakítására szolgál. A dobhártya úgy mûködik, mint egy membrán. Az apró hallócsontocskák felerõsítik a hang rezgéseit, és az idegeken keresztül továbbítanak egy jelet az agyba, amely érzékeli és felismeri a hangokat. A szív egy bámulatos pumpa. Négy kis finom billentyûje van, amelyek a vér áramlási irányát ellenõrzik. Ezek a billentyûk egy nap több mint százezerszer nyílnak és záródnak - egy évben 36 milliószor. Mégis - hacsak betegség nem károsítja - majdnem korlátlan ideig képes ellenállni ennek az igénybevételnek. Semmilyen emberkéz alkotta, korszerûen kifejlesztett anyagot nem lehet megerõltetni ilyen gyakran és ilyen sokáig megszakítás nélkül. Egy felnõtt szíve minden nap annyi folyadékot pumpál, amellyel meg lehetne tölteni egy 2000 gallonos5 tartályt. Ez a munka annak felel meg, mintha egy fejlett embert6 az Empire State Building (a világ legmagasabb épülete) tetejére kellene felszállítani csupán négy watt energia felhasználásával. A szív tetején van egy áramfejlesztõ, amely különleges utakon továbbítja az energiát, izomrostok ezreit dolgoztatva együtt. Sokat lehetne beszélni a testben lévõ többi értékes szervrõl is. Csodálatos módon mûködnek, amelynek leírása meghaladja idõmet és képességeimet. A test más tulajdonságai egyaránt bámulatosak, mégis kevésbé kézzelfoghatók. Például szükség van háttérforrásra. Minden páros szervnek azonnal elérhetõ háttérforrása van, amely a pár másik felében áll rendelkezésre. A páratlan szerveket - mint az agy, a szív és a máj - a vérellátás két útvonala táplálja. Ez a konstrukció megvédi a szervet, ha a csatornák bármelyikét baj érné. Gondoljunk csak a test önvédelmi rendszerére! Hogy a test védekezzen a sérülés ellen, érzékeli a fájdalmat. Válaszol a fertõzésre, antitesteket termel. Ezek nemcsak segítenek leküzdeni a közvetlen problémát, hanem tovább erõsítik a fertõzés jövõbeli kialakulásával szembeni ellenállást is. Egy nap figyelmes lettem néhány hároméves gyermekre, akik egy utcai esõvízcsatornából nyaldosták fel a vizet. Megszámlálhatatlanul sok baktériumot lenyelhettek, de a gyermekek közül egy sem lett beteg. Amint az a szennyes ital elérte kis gyomrukat, annak sósavtartalma elkezdte kezelésbe venni a vizet, és megvédte a gyermek életét. A bõr is gondoskodik védelemrõl. Figyelmeztet azokra a károsodásokra is, amelyeket a túlzott mértékû hõség vagy hideg okozhat. Még olyan jeleket is küld, amelyek mutatják, ha máshol van gond. Láz esetén a bõr verítékezik. Amikor valaki megijed, a bõr elsápad. Amikor valaki zavarban van, elpirul. A test helyrehozza magát. A törött csontok összeforrnak, és újra erõsek lesznek. A bõrön ejtett sebek maguktól begyógyulnak. A keringésben keletkezett lék magától bezáródik. A test megújítja saját elöregedett sejtjeit. Egy átlagos vörösvérsejt például körülbelül 120 napig él. Azután helyébe egy megújult sejt kerül. A test maga szabályozza saját életfontosságú alkotórészeit. A nélkülözhetetlen elemek és kémiai alkotórészek folyamatosan szabályozottak. És tekintet nélkül a környezet hõmérsékletének nagymértékû ingadozására, a test hõmérséklete egy szûk határon belül van gondosan szabályozva. Ha a szabályszerû életmûködés, a védekezés, a helyreállítás, a megújulás és a szabályozás ezen tulajdonságai örökké érvényesülnének, korlátlan ideig tarthatna a földi élet. Teremtõnk irgalmasan gondoskodott öregedésrõl, és más olyan folyamatokról, amelyek végül a testi halált eredményezik. A halálra gyakran úgy gondolunk, mint ami túl korai vagy szomorú. Azonban a halál csakúgy, mint a születés, az élet része. A szentírás azt mondja nekünk, hogy „nem lett volna célszerû az embert ettõl a testi haláltól megmenteni, mert akkor az a boldogsághoz vezetõ nagy tervet meghiúsította volna”.7 A halál kapuján keresztül visszatérni Istenhez öröm azok számára, akik szeretik Õt.8 Amikor a halál élete virágjában követel magának egy embert, vigasztalásra találunk annak ismeretében, hogy azok a törvények, amelyek nem engedik, hogy a földi élet tovább tartson, ugyanazok a törvények, amelyek alkalmazásra kerülnek a feltámadáskor is, amikor a test halhatatlansággal lesz felruházva. A SZELLEM Ezután a szellemrõl beszélek. Itteni halandó létezésünket megelõzõen minden szellemfiú és szellemlány Istennel élt. A szellem örök; létezett a halandóság elõtti birodalom ártatlanságában is,9 és létezni fog a test halála után is.10 A szellem ellátja a testet elevenséggel és személyiséggel.11 „Minden szellem anyag, de finomabb, vagyis tisztább.”12 „Az emberi szellem hasonmása testi személyének.”13 Jézus így magyarázta ezt el, amikor Járed fivére meglátta az Úr szellemtestét: „Látod, hogy te az én képmásomra vagy teremtve? Igen, minden ember az én képmásomra teremtetett. . . . Ez a test, amit most látsz, lelkemnek a teste, és az embert a lelkem testének mintájára teremtettem. És ahogy most neked lélekben megjelentem, ugyanilyen alakú, de húsból való testben fogok a népemnek megjelenni.”14 A szellem fejlõdésének örökkévaló következménye van. Azok a tulajdonságok, amelyek szerint meg leszünk ítélve egy napon, a szellem tulajdonságai.15 Ezek között vannak a becsületesség, a könyörület, a szeretet erényei és a többi érték is.16 Szellemetek, azáltal, hogy testetekben lakik, képes arra, hogy fejlõdjön, és kifejezze ezeket a tulajdonságokat olyan módon, amely alapvetõ fontosságú örökkévaló fejlõdésetek szempontjából.17 A szellem és a test, ha egyesül, felfoghatatlan értékû élõ lélekké válik. Valóban Isten gyermekei vagyunk - mind testileg, mind szellemileg. TESTI FOGYATÉKOSSÁGOK Rendszerint ismeretlen okokból néhány ember testi fogyatékossággal születik. A test egyes részei rendellenességet mutathatnak. A test mûködését szabályozó rendszerek kibillenhetnek egyensúlyukból. És a mi egész testünk is ki van téve a betegség és a halál veszélyének. Mindamellett a fizikai test ajándéka felbecsülhetetlen. Enélkül nem érhetnénk el az öröm teljességét.18 Nem szükséges tökéletes test az isteni rendeltetés teljesítéséhez. Sõt, ami azt illeti, a legdrágább szellemek némelyike gyenge testben lakik. A testi megpróbáltatásokkal küszködõk gyakran nagy szellemi erõt fejlesztenek ki, pontosan azért, mert megpróbáltatásokat állnak ki. Az ilyeneknek joguk van minden áldásra, amit Isten tartogat hithû és engedelmes gyermekei számára.19 Végül eljön majd az idõ, amikor minden „test, a maga . . . tökéletes formájában a lélekkel [újra] egyesül. A végtagok ízületeikkel együtt visszakerülnek a saját törzsükhöz.”20 Aztán, hála Jézus Krisztus kiengesztelésének, tökéletesek lehetünk benne.21 SZEMÉLYES VISELKEDÉS Miként kellene befolyásolniuk ezeknek az igazságoknak személyes viselkedésünket? Hálásan el kell ismernünk Istent Teremtõnknek. Máskülönben ugyanolyan bûnösök lennénk, mint a tóban úszkáló aranyhal, amely megfeledkezett jótevõje jóságáról. „Minden elnyert áldásért - mondja az Úr - a Szellem által mondjatok hálát Istennek.”22 Az erényt és a szentséget pedig folytonosan gyakorolhatjuk elõtte.23 Testünket saját valódi templomunknak tartjuk.24 Nem hagyjuk megszentségteleníteni, vagy bármilyen módon beszennyezni.25 Ellenõrizzük étrendünket, és sportolunk a jó kondíció érdekében. Nem kellene-e ugyanilyen figyelmet fordítanunk szellemi kondíciónkra is?26 Ahogy a testi erõnlét gyakorlást igényel, éppúgy a szellemi erõ is fáradságot kíván. A szellemi gyakorlatok között a legfontosabb az ima. Ez összhangot teremt Istennel, és vágyat ébreszt parancsolatainak betartására. Az ima kulcs a bölcsességhez, az erényhez és az alázatossághoz. Óvatosnak kell lennünk, hogy melyik tanácsot fogadjuk meg. Sok úgynevezett szakértõ ad tanácsot a testre vonatkozóan - anélkül, hogy a szellemre gondolnának. Bárki, aki például a bölcsesség szavával ellentétes útmutatást fogad el, egy olyan törvényt tagad meg, amely azért lett kinyilatkoztatva, hogy testi és szellemi áldásokat hozzon.27 Néhány nemi szerveink használatára vonatkozó javaslat kizárólag - és nem megfelelõ módon - a testi szempontokon alapul. Óvakodjatok az efféle egyoldalú nézõpontoktól! Pál azt tanította, hogy „ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek”.28 Ez a figyelmeztetés a pornográfiára vonatkozik, amelynek nagyon káros szenvedély-kialakító hatása van. A szentírás intése világos: „Ne uralkodjék tehát a bûn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az õ kívánságaiban.„29 Idõvel a káros szenvedélyek rabul ejtik mind a testet, mind a szellemet. A káros szenvedélyekkel kapcsolatos teljes bûnbánatot legjobb még ebben az életben megvalósítani, amíg halandó testünk van, amely segíthet nekünk ebben. Isten gyermekeiként nem engedhetünk bejutni semmit a testünkbe, ami beszennyezheti azt. Ha hagyjuk, hogy látó-, tapintó- és hallószerveink az agyat tisztátalan emlékekkel árasszák el, szentségtörést követünk el. Tartsuk becsben erkölcsi tisztaságunkat, és vigyázzunk, ne essünk „esztelen és káros kívánságba, . . . melyek . . . veszedelembe és romlásba” visznek bennünket.30 Fogadjuk meg ezt is: „ezeket kerüld; hanem kövessed az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, a békességes tûrést [és] a szelídséget”31 - ezek olyan jellemvonások, amelyek gyarapítják az egész lelket. Kik vagyunk? Isten gyermekei.32 Lehetõségeink korlátlanok. Örökségünk szent. Mindig becsüljük meg ezt az örökséget - minden gondolatunkkal és minden cselekedetünkkel-, ezért imádkozom Jézus Krisztus nevében, ámen. MEGJEGYZÉSEK 1. Lásd Himnuszok és gyermekénekek, 58. o. (A régebbi kiadásban: Egyházi énekek, 96. o.) 2. Lásd T&Sz 88:15. 3. Lásd Russell M. Nelson: „The Magnificence of Man”; E, 1988. jan., 64-69. o. A zsoltáríró megállapította: „Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél: Micsoda az ember . . . hogy megemlékezel róla? . . . Hiszen kevéssel tetted õt kisebbé az Istennél, és dicsõséggel és tisztességgel megkoronáztad õt! (Zsolt. 8: 4-6; lásd még Zsid. 2:7, 9.) 4. Lásd 1 Kor. 6:19. 5. Kb. 7570 liter. 6. Kb. 68 kg súlyú. 7. Alma 42:8; lásd még Alma 12:24-27. 8. A zsoltáríró így fejezte ki az Istenség szempontját: „Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála” (Zsolt. 116:15). 9. Lásd T&Sz 93:38. 10. Lásd Alma 40:11; Ábr. 3:18. 11. Lásd Jób 32:8. 12. T&Sz 131:7. 13. T&Sz 77:2. 14. Éter 3:15-16. 15. Nem a test, hanem a szellem a cselekvõ, felelõs alkotórésze a léleknek. A szellem nélkül halott a test (lásd Jak. 2:26). Ezért a szellem az, amely a jó és a rossz között választ, és amely felelõs lesz majd mind a pozitív, mind a negatív tulajdonságokért, amelyekkel az utolsó ítélet alkalmával rendelkezni fog (lásd Alma 41:3-7). 16. Úgymint „hit, erény, tudás, mértékletesség, türelem, testvéri szeretet, szelídség, jószívûség, alázat [és] szorgalom” (T&Sz 4:6). 17. Lásd 2 Ne. 2:11-16, 21-26; Moró. 10:33-34. 18. Lásd T&Sz 138:17. 19. Lásd Ábr. 3:25-26. 20. Alma 11:43; lásd még Alma 40:23; Préd. 12:7; T&Sz 138:17. 21. Lásd Moró. 10:32. 22. T&Sz 46:33. 23. Lásd T&Sz 46:33. 24. Lásd 1 Kor. 3:16. 25. Az emberi testre vonatkozóan Pál apostol ezt tanította: „Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti” (1 Kor. 3:17). 26. Lásd 1 Kor. 9:24-27; Zsid. 12:9. 27. Lásd T&Sz 89:18-21; lásd még Róma. 8:6; 2 Ne. 9:38-39; T&Sz 29:34-35. 28. Róma. 8:13. 29. Róma. 6:12. 30. 1 Tim. 6:9. 31. 1 Tim. 6:11. A 12. vers így folytatja: „Harczold meg a hitnek szép harczát, nyerd el az örök életet.” Ez a mi választásunk. 32. Fellapozva azokat a szentírás-hivatkozásokat, amelyek az ember, emberek, férfi vagy nõ szavakkal társulva a teremt vagy az alkot kifejezésekre utalnak (vagy azok származékaira), 55 olyan utalást találtam, amely isteni teremtésünket igazolja. Az egyik képviseli azt a sokat, amely ugyanezt az üzenetet hordozza: „Az istenek tanácskoztak maguk között és mondták: Menjünk le és alkossunk embert képünkre és hasonlatosságunkra . . . És lementek az istenek, hogy embert alkossanak saját hasonlatosságukra, hogy õt az istenek hasonmásaként formálják, férfinak és nõnek alkossák” (Ábr. 4:26-27). Annak a választásnak, hogy elhisszük, teremtésünk isteni eredetû, a szentírás bizonyítékain kell alapulnia, és nem egyedül fizikai bizonyítékokon, mivel „érzéki ember . . . nem foghatja meg az Isten lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg” (1 Kor. 2:14).