Megnyitni Ábrahám áldásainak ajtaját

Julie B. Beck nőtestvér

a Segítőegylet általános elnöke

EOSZ esti beszélgetés fiatal felnőttek számára • 2008. március 2. Brigham Young Egyetem

Julie B. Beck nőtestvér Nagy kiváltság, hogy szólhatok hozzátok, egy királyi nemzedékhez, akiket még a világ teremtése előtt kiválasztottak, hogy egy fontos munkát most jöjjenek elvégezni. Sokatokkal találkoztam már az egyházi szolgálatom alatt, és nagyon nagy hatással volt rám, hogy mennyire okosak és jók vagytok. Elképzellek benneteket, ahogy összegyűltetek világszerte, az Egyesült Államoktól kezdve Mexikón, Brazílián és más dél-amerikai országokon keresztül egészen a Fülöp-szigetekig, Japánig, Koreáig és számos európai országig. Még azt is látom, ahogy teherautókon tömegével érkeztek a gyűlésekre a Dominikai Köztársaságban.

A Mormon könyvéből megtudjuk, hogy amikor a felnövekvő nemzedék – vagyis ti –, megtér Jézus Krisztus evangéliumához, és betartja a szövetségeit, akkor fényes jövő vár az Úr valamennyi népére. Amikor azonban a felnövekvő nemzedék elmulaszt bizonyságot szerezni, és nem fogadja el a felelősségeit, akkor az idősebb, sokkal hithűbb emberek kezdik elveszteni a reményt (lásd Móziás 26:1–4; lásd még 1 Nefi 8:23). Köszönjük a tiszta életeteket, és a szépreményű jövőt, melyet elhoztok számomra és sok más ember számára.

Ma este elsősorban azért vagyunk itt, mert bizonyságunk van Jézus Krisztus visszaállított evangéliumáról. E bizonyság nélkül értelmetlen lenne tovább folytatni a nektek szánt üzenetet. Tudom, hogy szilárd hitetek van Mennyei Atyánkban, és a Szabadítóban, valamint az utolsó napi prófétákban, mert egyébként nem tettetek volna erőfeszítést, hogy jelen legyetek ezen a gyűlésen. Amikor tudjuk, hogy a visszaállított evangélium igaz, akkor az egészet befogadjuk, nem csak azokat a részeket, amelyek kényelmesek a számunkra. Hiszünk Mennyei Atyánk tervében, és mindabban, amit az összes próféta és apostol tanított nekünk. Tudom, hogy ha nyitott és imádságos szívvel vesztek részt a mai eseményen, akkor a Lélek mindannyiótok számára személyes és fontos tanításokat fog közvetíteni.

Miközben az Úrhoz imádkozva azon tűnődtem, hogy Ő mit szeretne, hogy én ma este itt elmondjak, gondolataim gyakran a hetvenkilenc unokahúgomra és unokaöcsémre terelődtek. Sétáltam és énekeltem velük, és hallottam a bizonyságaikat. Szeretem őket. Tudom, hogy mindegyiknek az a vágya, hogy jobbá tegyék a világot, és hogy az életüknek legyen értelme. A 79 unokahúg és unokaöcs közül huszonkettő veletek egykorú egyedülálló felnőtt. A 22-ből 11-en szolgáltak vagy szolgálnak jelenleg missziót, néhányan pedig készülnek rá. Néhányan közülük most készülnek a házasságra. Vannak, akik már befejezték tanulmányaikat, és most keresik helyüket a világban. Mindannyian arra törekedtek, vagy jelenleg is azon munkálkodnak, hogy folytassák tanulmányaikat.

Ezek az unokahúgok és unokaöcsök egyedi ajándékokkal rendelkeznek. Vannak közöttük olyanok, akiknek meg kellett tapasztalni a betegséget, a sérüléseket és a tragédiát. Ennek ismeretében azt is mondhatnánk, hogy az unokahúgaim és unokaöccseim titeket képviselnek, ezért rájuk gondolva készítettem el a mai üzenetemet. Amikor rájuk gondolok, ti is eszembe juttok. Mindannyian jártatok már, most jártok vagy járni fogtok ugyanabban a cipőben, amiben az unokahúgaim és unokaöccseim. Sugalmazást kértem arra, hogy képes legyek válaszolni néhány kérdésükre, és ezzel remélem, nektek is tudok segíteni. Meghívlak benneteket, hogy ma este legyetek tagjai a mi tágabb családunknak. Szerető és gondoskodó nagynéni módján fogok hozzátok szólni.

Ábrahám áldásai

Ábrahám próféta megtapasztalta az élet ugyanezen korszakát, amelyben most ti vagytok. A Nagyértékű gyöngyben olvashatjuk: „A káldeusok földjén, atyáim lakhelyén, én, Ábrahám, láttam, hogy másik lakhelyet kell szereznem” (Ábrahám 1:1). Ábrahám elérkezett arra a pontra, amikor el kellett mennie, hogy elkezdje felnőtt életét. Azt mondta, hogy „az igazlelkűség követője” volt, és arra vágyott, hogy olyasvalaki legyen, „aki nagy tudással bí[r], és sok nemzet atyja legye[n], a békesség hercege” (2. v.). Tudta, hogy „nagyobb boldogság, békesség és nyugalom” vár rá, mint amilyenben addig része volt (2. v.).

Ábrahám kereste ezeket az áldásokat. Ő tevékenyen vágyott azokra. Az Úr azt mondta Ábrahámnak:

„Nagy nemzetté teszlek téged, és mértéken felül megáldalak téged, és naggyá teszem neved minden nemzet között, és áldás leszel utánad következő magod számára, mert kezeikben minden nemzetnek elviszik ezt az elrendelt szolgálatot és papságot;

És megáldom őket a te neved által; mert mindazok, akik befogadják ezt az evangéliumot, a te nevedről neveztetnek, és a te magodhoz számláltatnak, és felkelnek, és atyjukként áldanak téged;

És megáldom azokat, akik téged áldanak, és megátkozom azokat, akik téged átkoznak; és tebenned… és a te magodban…, mert én ígéretet teszek neked, hogy ez a jog folytatódik tebenned, valamint utánad következő magodban… áldatik majd meg a föld minden családja, méghozzá az evangélium áldásaival, amelyek a szabadulás, méghozzá az örök élet áldásai” (Ábrahám 2:9–11).

Ezt a szövetséget újra megerősítették a számunkra Joseph Smithen keresztül a Tan és a szövetségek 132. szakaszában (lásd 30–32. v.). A nagyobb boldogság, a béke és a többi áldások azok az áldások, amelyeket mindannyian megkapunk, amikor szövetséget kötünk a szent templomokban, és ott örökkévaló családokat alapítunk. A pátriárkai áldásotok segít megérteni, hogy személyesen Ábrahámtól származtok.

Az egyházi vezetők gyakran beszélnek a fiatal egyedülálló felnőttekhez ezekről az áldásokról, melyek kizárólag örökkévaló családok alapítása során válnak érvényessé. Mindannyian tudjátok, hogy jövőbeli boldogságotok, örökkévaló fejlődésetek, és az Úr egyházának fejlődése a földön azon múlik, hogy erős és boldog örökkévaló családokat alapítotok.

A felnövekvő nemzedék utolsó napi szentjeiként a legtöbben már rendelkeztek azzal a bizonysággal, hogy a házasság és a családalapítás a ti feladatotok. Tudjátok, hogy Ábrahám áldásait teljes egészében nem nyerhetitek el, ha egyedülállóak vagytok. A legtöbben azonban nem fogtok holnap megházasodni. Sőt, sokan még azt sem tudják, hogy kivel fognak házasságot kötni. Ezért, amikor arról a felelősségetekről beszélünk, hogy meg kell házasodnotok, sokakban a csalódás érzését keltjük, mivel az örökkévaló fejlődés e nagyon fontos része még nem jelent meg a naptárotokban.

Erről eszembe jut az az élmény, ami a férjemmel történt meg, amikor még a gimnáziumi kosárlabdacsapatban játszott. A játékosok felkészültek voltak, és elutaztak az ellenfél tornacsarnokába. Testileg és lelkileg készen álltak arra, hogy legyőzzék az ellenfelüket. Az öltözőben voltak, ahol az edző éppenhogy befejezte lelkesítő beszédét. Teli energiával és önbizalommal szaladtak a pályára vezető ajtóhoz. De az zárva volt. A játékosok egymásba futva csapódtak az ajtónak, és az energiájuk a játék kezdete előtt, még ott az öltözőben elpárolgott.

Szerintem néha ez történik veletek is, amikor a házasságról és a családról szólunk hozzátok. Noha, arra buzdítunk benneteket, hogy izgalommal várjátok ezeket a felelősségeket, ugyanakkor a valóságban azt érzitek, hogy zárt ajtókba ütköztök. Nem kell várakozással és tűnődéssel tölteni az életet. Nem kell elveszíteni a lendületet és a lelkesedést, amellyel most rendelkeztek, és amelyre az Úrnak szüksége van, hogy rendelkezzetek, hogy felépülhessen a királysága.

Ezért inkább összpontosítsunk azon cselekedeteitekre, melyeket most azonnal meg tudtok tenni. Ezek lehetnek a kulcsok, amelyek segítenek majd nektek megnyitni Ábrahám áldásainak ajtaját. A négy tevékenység a következő: mások szolgálata, az evangélium megosztása, a templomi és családtörténeti munkában való részvétel, és a jövőre való felkészülés.

Ezek a tevékenységek mind társatokul hívják a Szentlelket. A megfelelő helyen tartanak benneteket, segítenek a helyes dolgokat megtenni, a megfelelő emberekkel, és Jézus Krisztus tanítványaivá választanak el benneteket. Ha részt vesztek e négy tevékenységben a többi fiatallal, akkor barátságok és kapcsolatok szövődnek, olyan társaságok jönnek létre, amelyek segítenek majd olyan személyt találni, akivel templomi házasságot tudtok kötni, és örökkévaló családot tudtok alapítani.

Mások szolgálata

Az első: Szolgáljatok másokat! A tinédzser és a fiatal felnőtt évek általában a nagy önzés évei. Oly sok döntést kell hozni, és könnyen magunk felé fordulunk. Gondoskodó nagynéniként először is arra buzdítanálak benneteket, hogy feledkezzetek meg magatokról! Valószínűleg kevesebb olyan tevékenységben kellene részt vennetek, ami csak a szórakozást szolgálja, és találjatok módot arra, hogy valaki életét kicsivel könnyebbé tegyétek.

A leggyorsabban úgy lehet barátokra, boldogságra lelni, hálát érezni és a Lélek társaságát élvezni, hogy letérdeltek és megkérdezitek az Úrtól: „Kinek van ma szüksége az én segítségemre?”, majd elkezdtek segíteni.

Nemrég láttam egy filmet, ami két fiatal felnőtt férfiról szólt, akik az 1800-as években éltek Angliában. Ezek a férfiak feltették a kérdést: „Kinek van szüksége a segítségemre?” Tanúi voltak a rabszolga-kereskedelem szörnyűségeinek, és megfogalmazódott bennük egy ötlet, miszerint a rabszolga-kereskedelem eltörlésével meg tudnák változtatni a világot. Ez volt a világ leglehetetlenebb feladata. Azt jelentené, hogy országuk teljes gazdaságát meg kellene változtatniuk, nem is beszélve a társadalmi és etikai szabályokról. E férfiak azonban ezt mondták: „Meg tudjuk csinálni!” Arra a következtetésre jutottak, hogy még olyan fiatalok, hogy nem is tudják, hogy képtelenek rá. Egy ideig eltartott, míg befejezték a feladatot, azonban idővel e hatalmas szolgálat az egész emberiség javára vált.

Ma a világ minden országában van sok olyan fontos dolog, amihez a ti energiátokra és látásmódotokra lenne szükség. Világszerte vannak takarításra váró városok és parkok. Iskolákat és árvaházakat kell építeni és önkéntesekkel ellátni. Kormányoknak van szüksége segítségre a helyes alapelvek követésében. Ti rendelkeztek a szellemi, érzelmi és testi erővel e dolgok megtételéhez.

A történelem során sok olyan fontos ügy volt, melyet fiatalok vezettek. Szolgálhattok egyedül is, vagy imádságos lélekkel elhívásaitokban is összerendeződhettek: egyedülálló felnőttekként, egyházközségi és felsőfokú hitoktatási csoportokban, valamint segítőegyleti és papsági kvórumokban. Képesek lennétek jobbá tenni a világot. A legtöbb szolgálati lehetőség otthonotokhoz közel adódik, családotokon és egyházközségeteken belül. Most már elég idősek és érettek vagytok ahhoz, hogy ti vezessétek e tevékenységek megtervezését és megszervezését. Tudjátok azt is, hogy miként kaphattok választ imáitokra, hogy megtudjátok, az Úr mit vár el tőletek.

Ha kifelé tekintetek, a Lélek veletek lesz, hogy az általatok hozott, életre szóló döntésekben vezessen titeket, mivel az igazlelkű szolgálatot mindig a Lélek kíséri. Könnyen találtok majd helyeket, ahol szolgálhattok. Társaitokkal szolgálva jó barátságok szövődnek majd és tartós társadalmi élményekben lesz részetek. És mivel fejlődik a társasági és baráti körötök, és a Lélek együtt munkálkodik veletek, nagyobb a valószínűsége, hogy találtok majd egy örökkévaló társat és létrehoztok egy örökkévaló családot.

Az evangélium megosztása

A második: osszátok meg az evangéliumot! A mai világ tele van olyan emberekkel, akik még nem ismerik az evangélium örömhírét. Ti egy olyan, különleges módon felkészített csoport vagytok, akik segíthetnek abban, hogy az igazság és az igazlelkűség végigsöpörjön a földön.

Néhányatoknak lehetősége volt az első misszionáriusok között lenni, akik a Prédikáljátok evangéliumomat! című könyvet használták. Ezt észben tartva azok, akik missziós szolgálatra készülnek, kell, hogy legyenek a legrátermettebb misszionáriusok, akiket a világ valaha is ismert. Azok, akik most készülnek fel a misszióra, sokkal jobb helyzetben vannak, mint bármely más nemzedék, hogy már missziójuk első napján hatékonyak legyenek. A lehetőségeitek miatt szolgálatra készen kell érkeznetek. Tudnotok kell, hogyan legyetek jogosultak arra, hogy a Lélek segítségét elnyerjétek. Továbbá azok, akik tudják, mit jelent minden nap keményen dolgozni, sokkal boldogabbak a missziójuk alatt. Nagyon élveztem, mikor misszióban lévő unokahúgok és unokaöcsök leveleit olvashattam, akik missziójuk egyedülálló kihívásairól és lehetőségeiről írtak. Leveleik élettel és örömmel voltak tele. Úgy írnak missziójukról, mintha életük legnagyobb kalandját élnék át.

Az evangélium megosztása iránt érzett tűznek a misszió után is folytatódnia kell, és ti nagyszerű misszionáriusok, természetesen soha ne tegyétek az evangélium megosztó képességeiteket a sarokba. Mivel még egyedülállók vagytok és nem rendelkeztek a családról való gondoskodás felelősségével, tökéletes helyzetben vagytok az evangélium megosztásához. Mindannyiótoknak vannak barátai vagy családtagjai, akik még nem tértek meg az evangéliumhoz, és nem ismerik Istent annyira, amennyire kellene. Az egyházban majdnem minden egyházközségben és gyülekezetben vannak olyan emberek, akik valami miatt nem járnak az egyházba, hogy az úrvacsoragyűlésen szövetségeiket megújítsák. Az ő visszahozásukban létfontosságú a ti segítségetek. Elhívásaitokban, barátokként vagy egyénekként még szorgalmasabbak lehettek az evangélium megosztása terén, és ezzel tevékennyé tehetitek azokat, akik nem járnak az egyházba.

Az ilyenfajta misszionáriusi munkára láttam példát fiatal lány koromban Brazíliában, ahol édesapám misszióelnökként szolgált. Pár héttel azután, hogy egy brazil nőtestvér befejezte misszióját, azt mondta édesapámnak, hogy nem tud egy jövőbeni evangéliumi életet élő családot elképzelni, mert városában nem voltak UNSZ férfiak, akikhez feleségül mehetne.

Misszióelnöke ezt mondta: – Éppen most fejeztél be egy missziót, ahol embereknek az evangéliumot tanítottad és az evangéliumra térítetted őket. Jó misszionárius voltál?

– Igen – válaszolta.

– Rendelkezel még a képességekkel és a Lélekkel az evangélium megosztásához?

– Igen – válaszolt megerősítően.

– Akkor azt javaslom, hogy menj vissza a városodba. Menj el olyan helyekre, ahova érdemes fiatalok járnak. Keress egy olyan férfit, aki megjelenésében egy misszionáriusra vagy jövőbeni püspökre hasonlít. Legyél a barátja, oszd meg vele az evangéliumot és térítsd meg! Ha ezt teszed, talán találsz magadnak egy férfit, akihez feleségül mehetsz.

A nőtestvér pontosan ezt tette. A városában találkozott egy jó és érdemes férfival. Barátok lettek, megosztotta vele az evangéliumot, a férfi pedig megkeresztelkedett. Később mélyebb szeretet alakult ki közöttük, majd házasságot kötöttek a templomban. A férfiből püspök, később cövekelnök, majd misszióelnök és végül templomelnök lett!

Nos, fiatal barátaim, ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez legyen a bűvös képlet ahhoz, hogy férjet vagy feleséget találjatok. E brazil nőtestvérhez hasonlóan emlékezzetek rá, hogy a próféták folyamatosan arra buzdítanak titeket, hogy csak érdemes egyháztagok között keressetek magatoknak házastársat. A történettel azt szeretném szemléltetni, hogy ha a missziótok után továbbra is megosztjátok az evangéliumot, akkor sokkal valószínűbb, hogy olyan érdemes barátokra leltek, akikkel együtt élvezhetitek az evangélium áldásait. Ezek az új egyháztagok pedig bővíthetik majd a lehetséges házastársaitok csoportját.

Ha imádságos lelkülettel szerveződtök az elhívásaitokban – egyedülálló felnőtt, egyházközségi és felsőfokú hitoktatási csoportokban, valamint segítőegyleti és papsági kvórumokban –, akkor papsági vezető irányítása alatt tudtok misszionáriusi tevékenységeket tervezni és kivitelezni. Most már elég idősek és érettek vagytok ahhoz, hogy ti vezessétek e tevékenységek megtervezését és megszervezését. Az egyháznak szüksége van az energiátokra ebben a fontos munkában. Mennyei Atyánk sok gyermekének szüksége van az evangélium üzenetére, és még nem ismerik az igazságot. Ti rendelkeztek az evangélium megosztásához szükséges képességekkel és bizonysággal. Ti rendelkeztek az Úr munkájának előre mozdításához szükséges képességekkel és bizonysággal. Tudjátok azt is, hogy miként kaphattok választ imáitokra, hogy megtudjátok, az Úr mit vár el tőletek.

Ahogy megosztjátok az evangéliumot, a Lélek veletek lesz, hogy vezéreljen titeket az általatok hozott fontos döntésekben, mert a Lélek mindig velünk van, amikor az igazságot tanítjuk, és arról bizonyságot teszünk. Mikor társaitokkal megosztjátok az evangéliumot, jó barátságok szövődnek majd és tartós társadalmi élményekben lesz részetek. És mivel fejlődik a társasági és baráti körötök, és a Lélek együtt munkálkodik veletek, nagyobb a valószínűsége, hogy találtok majd egy örökkévaló társat és létrehoztok egy örökkévaló családot.

Részvétel a templomi és családtörténeti munkában

Harmadszor, vegyetek részt a templomi és családtörténeti munkában! Ti vagytok a tökéletesen felkészült sereg, akik részt vesznek a templomi és családtörténeti munkában.

Amikor fiatal férfiak és fiatal nők voltatok, azt a feladatot kaptátok, hogy dolgozzatok az Isten iránti kötelesség és az Egyéni fejlődés programokon. Emlékeztek rá, hogy azoknak a füzeteknek az elején egy templomot ábrázoló kép található. Ez azért van, mert az Első Elnökség a templomot választotta szimbólumnak az egyház fiataljai részére. Ti nők, ha kiérdemeltétek a medálotokat, a templom még mindig szimbólum számotokra az életben? Még mindig a templomra összpontosítjátok a figyelmeteket? Férfiak, elmondhatjátok ugyanezt?

Tudjátok, az évszázadok során sokan haltak meg az evangélium ismerete nélkül. Azok az emberek a közeli vagy távolabbi rokonaitok. Arra várnak, hogy ti elvégezzétek értük a szükséges kutatásokat, hogy összekapcsolhassátok a családotokat és szabadító szertartásokat végezhessetek értük.

A templomi és családtörténeti munkát némileg a technika is segíti. Szemmel láthatóan különlegesen felkészült nemzedék vagytok, akiknek megvan a technikai képessége ahhoz, hogy végezze ezt a munkát. Bangerter nagymamámnak mély bizonysága volt és nagyon sürgetőnek érezte, hogy végezze a családtörténeti munkát. Sok évvel ezelőtt, mikor 25 000 családi nevet gyűjtött össze, minden egyes nevet kézzel kellett hogy ráírjon a nyomtatványokra. Mennyire hálás lett volna egy számítógépes programért, amely segített volna neki még pontosabban és hatékonyabban végezni a munkát! Most már több száz tehetséges fiatal van a leszármazottai között, akik képesek a fátyolnak erről az oldaláról segíteni neki. A családotoknak szüksége van a segítségetekre. Az egyházközségeteknek és a gyülekezeteteknek szüksége van rátok ebben a fontos tevékenységben.

A világ templomainak nagy része nem eléggé kihasznált. Az Úr megígérte, hogy az atyáknak adott ígéreteket a szívetekbe ülteti, és hogy a szívetek majd az atyáitok felé fordul, hogy a föld ne pusztuljon el teljesen az Ő eljövetelekor (lásd T&Sz 2:2–3). A technikai készségeitek részben ennek a próféciának a beteljesülése, és remélem, érzitek ennek a munkának a sürgető voltát. Azért születettetek ebben a korszakban, hogy templomi és családtörténeti munkát végezzetek.

Személyes áldásokban is részesültök, amikor templomi és családtörténeti munkát végeztek. Az egyik ilyen áldás az, hogy jogosultak vagytok egy templomi ajánlásra, amely az Úr előtti érdemességeteket jelzi. A templomi ajánlás valójában az engedelmesség jelképe. Amikor a kortársaitokkal együtt végzitek ezt a munkát, tudjátok, hogy ők is érdemesek.

Egy sokat emlegetett családi történet jól ábrázolja a templomi ajánlás fontosságát. Amikor az egyik lánytestvérem fiatal egyedülálló felnőtt volt, egyik este egy olyan férfival táncolt, akit szeretett volna jobban megismerni. Amikor hazatért, mesélt róla az édesanyámnak. Anya szkeptikus volt, és azt mondta, csak abból, hogy táncolunk vele, lehetetlen megtudni, hogy egy férfi rendes-e.

A testvérem ezt válaszolta: – Van templomi ajánlása, tehát biztosan nagyon rendes.

Anya ezt kérdezte: – Honnan tudod, hogy van ajánlása? Tánc közben megkérdezted őt, hogy van-e ajánlása?

A testvérem nevetett, és ezt mondta: – Nem, de megemlítette, hogy azt tervezi, holnap elmegy egy volt misszionárius társával a templomba, és ahhoz kell, hogy legyen ajánlása.

Édesanyám szándékosan megkérdezte: – Miért olyan fontos ezt tudnod?

A testvérem erre azt felelte: – Nos, ha tudom, hogy egy férfi rendelkezik templomi ajánlással, akkor tudom, hogy betartja a Bölcsesség szavát, tudom, hogy tizedet fizet, tudom, hogy eljár a gyűlésekre, tudom, hogy tiszteli a papságát, tudom, hogy támogatja az egyház vezetőit, és tudom, hogy van bizonysága Mennyei Atyánkról és Jézus Krisztusról. Minden kapcsolatnál a templomi ajánlást veszem alapul, és abból indulok ki. Amikor tudom, hogy egy férfi rendelkezik ajánlással, akkor rengeteg kérdést nem kell feltennem.

Az Első Elnökségtől nemrégiben kapott utasítások tisztázták a templomi ajánlások elnyerésére és a felruházásban való részesülésre vonatkozó irányelveket. Újra elismételték, hogy a templomi felruházásban való részesülés komoly dolog. Csak azok élhetnek ezzel a kiváltsággal, akik megfelelően felkészültek és elég érettek ahhoz, hogy betartsák a felruházással járó szövetségeket. Azt is kihangsúlyozták, hogy az egyedülálló, tizenéves koruk végén és húszas éveik elején járó egyháztagok, akik nem kaptak missziós elhívást, valamint nem készülnek templomi házasságot kötni, ne kapjanak templomi ajánlást saját felruházásuk elnyerésére. Azonban minden tizenkét éves vagy idősebb egyháztag kaphat Korlátozott használatú ajánlást, hogy keresztelkedéseket végezhessen a halottakért.¹

Ha vannak köztetek olyanok, akik jelenleg nem érdemesek arra a kiváltságra, hogy ajánlással rendelkezzenek, akkor munkálkodjatok a püspökötökkel vagy gyülekezeti elnökötökkel azon, hogy amilyen gyorsan csak tudtok, érdemessé váljatok egy templomi ajánlásra. Kérlek, ne maradjatok e létfontosságú irat nélkül! Bizonyságom van róla, hogy az engesztelés valóságos, és hogy a bűnökre bocsánat nyerhető a megfelelő bűnbánat által.

Képesek vagytok rá, és tegyétek is meg, hogy sok munkával látjátok el a templomokat! A templomi és családtörténeti munka a ti munkátok. Sok függ tőletek! Az egyháznak szüksége van az energiátokra ebben a fontos munkában. Oly sok mindent képesek vagytok véghez vinni az erőtökkel és a készségeitekkel.

Amint részt vesztek a templomi és családtörténeti munkában, biztosak lehettek benne, hogy a Lélek megvigasztal benneteket a kihívásaitok során, és vezérel titeket a fontos döntéseitekben. Miközben végzitek ezt a munkát egyénileg, az egyházközségetekben és a hitoktatási csoportotokban, a Segítőegyletben és a papsági kvórumotokban, jó barátságokat fogtok kötni és értékes társasági élményekben lesz majd részetek. És mivel fejlődik a társasági és baráti körötök, és a Lélek együtt munkálkodik veletek, nagyobb a valószínűsége, hogy találtok majd egy örökkévaló társat és létrehoztok egy örökkévaló családot.

Felkészülés a jövőre

Negyedszer, készüljetek fel a jövőre! Az élet egy különleges időszakát élitek most. Fel kell készülnötök a jövőbeli szerepetekre és feladataitokra. Csak egyszer adatik meg ez a időszak nektek. Ragadjátok meg! Élvezzétek ki!

Ha a dolgok a rendes kerékvágásban haladnak, akkor a legtöbben közületek férjek és feleségek lesznek. Apák és anyák lesztek. Egyházi vezetők és tanítók lesztek. Munkavállalók és munkáltatók lesztek. Készültök ezekre a feladatokra?

Sokan különféle tanulmányokat folytattok. Az utolsó napi próféták újra és újra azt tanácsolták, hogy szerezzetek meg minden lehetséges képzést. Egy technikailag rendkívül fejlett és kifinomult világban éltek. A tanulás segíteni fog nektek az Úr királyságának építésében, és eljövendő családotok eltartásában. Mivel a felnövekvő nemzedék számára oly fontos az oktatás, létrehozták az Állandó Oktatási Alapot, amely mostanra világszerte több mint 30 000 fiatalnak van a hasznára. Az egyház sok anyagi forrást fektetett a felsőfokú hitoktatás intézményébe világszerte, valamint a nagy egyházi iskolákba és egyetemekbe. Remélem, mindannyian követitek azt a prófétai tanácsot, hogy szerezzetek meg minden lehetséges oktatást és képzést.

Igaz, hogy jobban tudjátok szolgálni az egyházat és építeni az Úr királyságát, ha jó állásotok van. Az anyák és az apák jobb szülőkké válnak, ha tanultak és tudják, hogyan oldják meg a családi gondokat, és hogyan vezessék bölcsen az otthonukat.

A nők közül néhányatok most hozza meg a döntést, hogy megházasodjon és családot alapítson-e vagy pályát válasszon. Okosak vagytok és jó képességekkel rendelkeztek, és olyan lehetőségekkel, melyekről a nagyanyáitok nem is álmodhattak. Soha nem adatott még nagyobb lehetőség arra, hogy képesítést szerezzetek és nyomot hagyjatok a világ színpadán. De remélem, hogy az ábrahámi áldások észben tartásával hozzátok meg a döntéseket.

Az utolsó napi szent nőknek meg kell érteniük, hogy mindegy, hány másik embert bíznak meg azzal, hogy segítsen nekik a családban és a gyermekeikkel, nem háríthatják másra azon feladatukat, hogy családjuk elsődleges gondozói és tanítói legyenek. Az igazlelkű anyaság minden erejével azon fog küzdeni, hogy eleget tegyen a családja szükségleteinek. Isten leányaként, aki szövetségeket kötött Vele, mindannyian hordozzátok az Úr terve iránti felelősségnek azt a létfontosságú és elengedhetetlen női felét.

Mindegyikőtöknek megvan az önrendelkezése, hogy imádságos lélekkel és alázatosan megválassza, hogyan áll hozzá karrierlehetőségeihez. Minden döntés következménnyel jár. Nem kaphattok meg mindent és nem tehettek meg mindent. Az örökkévalóságot szem előtt tartva kell rangsorolnotok a dolgokat, és a szerint meghozni a döntéseket. Remélem tudjátok, nincs olyan, hogy csillogó karrier. Minden munkának megvannak a maga kihívásai. A világban rengeteg olyan lehetőség található, amely verseng az örökkévaló célokkal és feladatokkal. Sok választás arra kényszeríthet benneteket, hogy halogassátok vagy korlátozzátok a családotokba érkező gyermekek számát. Sok olyan döntés van, mely elveheti tőletek a házastársatokról és a gyermekeitekről való gondoskodás, valamint az Úr királyságában végzendő feladataitok ellátásához kellő fontos időt és szükséges energiát. Ezek a döntések közétek és az Úr közé állnak. Ő ismeri szívetek vágyát és az egyéni körülményeiteket.

A legtöbben ebből a hallgatóságból egy napon megházasodnak majd. Ebben a felkészülési időszakban foglalkoztok azzal, hogy kifejlesszetek megfelelő tulajdonságokat és egy örökkévaló társban is azt keressétek?

Jó néhány évvel ezelőtt Gordon B. Hinckley elnök így szólt a férfiakhoz: „A lány, akit feleségül vesz[tek], hatalmas kockázatot vállal vele[tek]. Teljesen odaadja magát annak a fiatal férfinak, akihez hozzámegy. Élete további részét nagy mértékben [az a férfi fogja] meghatározni.”²

Ti, férfiak, kezdtek olyan emberré válni, aki megkérhetne egy lányt, hogy vállalja a vele járó kockázatot?

Ti, nők, ugyanezt tőletek is megkérdezhetném. A férfi, akihez hozzámentek, szintén kockázatot vállal veletek. A Tan és a szövetségek 25. szakaszában az Úr ezt a jótanácsot adja a feleségeknek: „[Legyél] vigasza... a te férjednek... vigasztaló szavakkal, a szelídség lelkében” (T&Sz 25:5). Ilyen nők vagytok? A férfi, akihez feleségül mentek, nagyrészt azért lesz boldog, mert hatással lesztek a boldogságára.

Néhányan már találtatok valakit, akihez vonzódtok, akivel összeilletek, és aki olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyeket nagyra becsültök, de talán féltek elkötelezni magatokat, mert azon tűnődtök, hogy holnap vagy jövő héten, vagy azután találtok valaki mást, aki még ideálisabb.

Mivel ez a döntés annyira fontos, sokan közületek aggódtok amiatt, hogy helyes döntést hoztok-e. A filmekben és könyvekben található példák arról, hogyan válasszunk házastársat, nem sokat segítenek nekünk. Ezt a választást gyakran egy véletlenszerű, sorsszerű vagy mágikus eseményként mutatják be. E romantikus kapcsolatokat általában teljesen valószerűtlenül ábrázolják, egy adott röpke pillanatban felfedezett egyedüli rokon lélekként.

Az ilyen úgynevezett rokon lelkekről ezt mondta Kimball elnök: „A »rokon lélek« fogalma csak kitalált dolog és illuzió; és bár minden fiatal férfi és nő teljes szorgalommal és imádságos lélekkel azon igyekszik, hogy egy olyan társat találjon, akivel az élet a legösszeegyeztethetőbb és a leggyönyörűbb lehet, mégis biztos, hogy majdnem minden jó férfinak és nőnek lehet boldog és sikeres a házassága, ha mindkettő hajlandó megfizetni az árát.”³

A próféták adtak néhány sugalmazott útmutatót, hogy segítsenek nektek házastársa lelni. Húsz évvel ezelőtt Ezra Taft Benson elnök felsorolt néhány olyan tulajdonságot, melyet a férfiaknak keresniük kell egy társban: A szavai még ma is érvényesek:

„Na már most testvérek, ne várjatok tökéletességet választott párotoktól! Ne legyetek annyira válogatósak, hogy figyelmen kívül hagyjátok a legfontosabb tulajdonságait: erős bizonyságát, az evangélium tantételeire alapozott életét, otthonszeretetét, vágyát, hogy anya legyen Sionban és támogasson titeket papsági feladataitokban…

A jó mércéje annak, hogy valaki a megfelelő személy-e számotokra, ez: A jelenlétében a legnemesebb gondolataitok vannak? A legjobb cselekedetekre törekedtek? Azt kívánjátok, hogy bárcsak jobbak lennétek?”⁴

Most pedig hallgassuk meg Hinckley elnök tanácsát a nőkhöz: „Reménykedtek, hogy kifogjátok a [tökéletes férfit]. Én azonban még egy tökéletessel sem találkoztam. Célozzatok magasra, de ne olyan magasra, hogy teljesen szem elől tévesszétek a célpontot! Ami igazán számít, az, hogy szeressen és tiszteljen benneteket, hogy tökéletesen hű legyen hozzátok, hogy szabadon kifejezhessétek magatokat, és engedje, hogy szárnyaljatok saját tehetségeitekben. Nem lesz tökéletes, de ha kedves és figyelmes, ha tudja, hogyan kell dolgozni és biztosítani a megélhetést, ha őszinte és telve van hittel, megvan minden esélye… annak, hogy nem választotok rosszul, és hogy rendkívül boldogok lesztek.”⁵

Hadd kérdezzem meg: Ha holnap házasságot kellene kötnöd, fel lennél készülve arra, hogy jó házastárs legyél? Vinnél a házasságodba olyan személyes tulajdonságokat, melyek jó társsá tennének téged? Jól tudsz kommunikálni? Jó problémamegoldó képességgel rendelkezel? Megvannak a készségeid ahhoz, hogy gondoskodó légkört alakíts ki az otthonodban? Van benned elég hit, remény és jószívűség ahhoz, hogy olyan házasságot alakíts ki, amely tartós lesz és erősödik?

Férfiak, a nagynénétekként őszintén fogok beszélni veletek: remélem, tudjátok, hogy egyetlen érdemes nőt sem bűvöl majd el a piszkos mosnivaló, a kellemetlen szokások vagy az elhanyagolt külső. Igen, az igazlelkű nő azért szeret majd titeket, ami az elmétekben és a szívetekben van, de nagyra értékeli majd, ha őszintén arra törekedtek, hogy illedelmesek és körültekintőek legyetek vele. Azt is tudnotok kell, hogy nincs olyan társ, aki vidáman szemet huny az önzőség felett. Kérlek, ne feledjétek, hogy Isten igaz leányai nem hajlandóak eltűrni azoknak a fiatalembereknek a pornográfiával kapcsolatos szokásait, akikkel randevúznak, majd házasságot kötnek. Sőt, ha egy fiatal nő bármi utalást talál arra, hogy egy fiatal férfinak, aki iránt érdeklődik, köze van a pornográfia bármely formájához, azt tanácsolom neki, hogy tekintse azt egy villogó vörös riasztófénynek, amely azt jelzi: „vess véget ennek a kapcsolatnak!”. Most van itt az ideje számotokra annak, hogy igazlelkű és tiszteletreméltó szokásokat és krisztusi tulajdonságokat fejlesszetek ki, ami áldást hoz majd jövendőbeli házasságotokra és családotokra.

Ti, nők, szerető nagynénitekként azt mondom nektek, hogy nem létezik olyan mágikus herceg, aki örül a tisztátalan vagy kellemetlen szokásoknak, vagy gondatlan külsőtöknek. Igen, egy igazlelkű férfi azért szeret majd titeket, ami az elmétekben és a szívetekben van, de még hálásabb lesz egy olyan nőért, aki értékeli a saját maga és környezete tisztaságát és szépségét. Az igazlelkű férfiak a sugárzó tekintetű nőkhöz vonzódnak. Egyetlen igazlelkű papságviselő sem lesz hajlandó eltűrni felesége pornográf szokásait, és nem fog örülni annak sem, hogy ha mutogatja és közszemlére bocsátja értékes testét más férfiak előtt a testhez simuló vagy más szemérmetlen és helytelen öltözködésével és viselkedésével. Továbbá meg kell még említenem azokat a férfiakat, akikre jellemzőek a drámai érzelmi megnyilvánulások és dühkitörések. Nincs olyan házastárs, aki örömmel szemet huny az önzőség felett. Most van itt az ideje számotokra annak, hogy igazlelkű és tiszteletreméltó szokásokat és krisztusi tulajdonságokat fejlesszetek ki – például a kedvességet és hosszútűrést –, ami áldást hoz majd jövendőbeli házasságotokra és családotokra.

Kérlek, értsétek meg, amit az előbb mondtam. Szeretném, ha tudnátok, hogy a házasságotokba magatokkal viszitek majd hibáitokat és gyengeségeiteket, melyek abban a környezetben felerősödnek. Hacsak nem ma házasodtok meg, még mindig van időtök arra, hogy elhagyjátok rossz szokásaitokat és jó szokásokat és tulajdonságokat fejlesszetek ki, melyek megáldják a házasságotokat és a családotokat. Thomas S. Monson elnök ezt tanította: „Megéri a távlatokba nézni, irányt választani, és legalább részben készen állni a döntés pillanatában.”⁶

A legtöbben közületek édesapák és édesanyák is lesznek, akik igazlelkű otthonokat teremtenek a családjuk számára. Amikor fiatal voltam, édesanyám azt tanította nekem, hogy amíg egyedülálló vagyok, meg kell tanulnom gondoskodni egy életről és egy szobáról, hogy majd készen álljak arra, hogy több életről és sok szobáról gondoskodhassak.

A Tan és a szövetségekben az Úr egy mintát ad a Lélek által betöltött otthonra, amely az ima háza, a böjtölés háza és a hit háza kell, hogy legyen (T&Sz 109:8). Olyan ház, amelyben az Úr Lelke ott tartózkodhat, ahová semmilyen tisztátalan dolgot nem engednek be, és a tanulás háza, ahol a legjobb könyveket tanulmányozzák, beleértve a szentírásokat is (lásd 7. v).

Ez a következő kérdést veti fel: Az a lakás vagy szoba, melyben jelenleg élsz, egy ilyen ház? Imádkozol, böjtölsz és olvasod a szentírásokat a szobádban? Rendezett vagy rendetlen helyen élsz? Engeded, hogy tisztátalan dolgok kerüljenek be a filmek, könyvek vagy az internet által? Felemelő dolgokkal töltöd meg; a legkiválóbb dolgokkal? Az otthonod olyan hely, melyben az Úr Lelke jelen lehet?

Továbbá van néhány fontos készség, melyet ki kell fejlesztenetek, melyek segítenek majd, hogy jó apák vagy anyák legyetek és vidám legyen az otthonotok. E képességek közé tartozhat a főzés, a takarítás és az elromlott dolgok megjavítása. A bölcs pénzügyi szokások szintén nélkülözhetetlenek a boldog házassághoz. Ide tartozik a diákhitel körültekintő kezelése is. Hinckley elnök azt mondta, „nincs, ami nagyobb feszültséget okozhat egy házasságban, mint a nyomasztó adósság.”⁷ A házasságra és a családra való felkészülésetek részben megköveteli, hogy már most jó pénzügyi szokásokkal és gyakorlattal rendelkezzetek, hogy amikor megházasodtok, ti és a házastársatok hatalmas anyagi terhek nélkül kezdhessétek el közös életeteket.

Most már felnőttnek számítotok, és tudjátok, hogyan legyetek felelősek magatokért. Remélem, a legtöbbet hozzátok ki ebből a drága ajándékból, az időből, melynek segítségével felkészülhettek leendő szerepeitekre és feladataitokra. Amikor megfelelőképpen felkészültök jövőbeli szerepeitekre és feladataitokra, akkor a Lélek veletek lesz, hogy irányítson benneteket a fontos döntésekben. Amikor készültök a jövőtökre, sokkal valószínűbben köttök majd olyan barátságokat, melyek segítenek nektek találni valakit, akivel házasságot köthettek a templomban, és örökkévaló családot alapíthattok.

Nos, drága unokahúgaim, unokaöccseim és barátaim, szeretném kifejezni irántatok érzett szeretetemet és bizalmat. Sok függ tőletek. Újra és újra tanítottak nektek azon felelősségetekről, hogy törekedjetek Ábrahám áldásaira, melybe beletartozik az örökkévaló családok létrehozása is. Arra buzdítalak benneteket, hogy ne halogassátok szükségtelenül a házasságot és a gyermeknemzést. Még mindig várnak rátok a bátor lélekgyermekek, hogy egy boldog, összepecsételt családba hozzátok őket.

Az életnek abban a szakaszában vagytok, amikor törekednetek kell Ábrahám áldásaira. Ha halogatjátok a házasságot, míg valami más célt el nem értek – nem számít, hogy a világ szemében milyen fontos is az –, azzal sebezhetőbbé váltok az erkölcstelenséggel szemben, amivel kockáztatjátok az esélyeiteket arra, hogy elnyerjétek azokat az áldásokat. Kérlek, ne tegyétek ki magatokat a kísértés veszélyének azáltal, hogy halogatjátok ezt a fontos és természetes lépést az örökkévaló fejlődésetekben. Amikor meghoztátok a döntést, hogy kivel házasodjatok, leginkább hitre lesz szükségetek. Ha arra vártok, hogy előtte más célokat érjetek el, például több oktatásban részesüljetek, több pénzetek legyen, vagy több dolgot gyűjtsetek, azzal csupán a megígért áldásaitokat halogatjátok.

Ma este szerető nagynéniként beszéltem hozzátok. Valószínűleg a saját nagynénéitektől és nagybátyáitoktól is kaptatok tanácsokat. Biztos vagyok benne, hogy a papsági vezetőiteket, tanítóitokat és tanácsadóitokat is érdekli, hogyan alakul a jövőtök. Remélem, hogy életetek e fontos időszakában igazlelkű szüleitek tanácsára is odafigyeltek majd, akiknek örökkévaló felelősségük van a ti boldogulásotokban.

Monson elnök ezt mondta: „Az olyan fontos döntésekben, mint például az is, hogy kivel házasodjatok össze, azt javaslom, kérjétek szüleitek segítségét. Szakítsatok időt a velük való bizalmas beszélgetésre, mert ők nem fognak elhagyni és magatokra hagyni benneteket. Nagyon szeretnek benneteket, és drága lányuk vagy derék fiuk számára a legjobbat akarják az életben, és azt, hogy elnyerjék az örökkévalóság végső ígéreteit.”⁸

Ma este négy kulcsról beszéltem, melyek segítenek nektek kinyitni az áldásokat rejtő ajtókat: Képesek vagytok mások szolgálatára, és meg is kell tennetek. Képesek vagytok megosztani az evangéliumot, és meg is kell tennetek. Képesek vagytok szabadítóknak lenni Sion hegyén azáltal, hogy részt vesztek a templomi és családtörténeti munkában, és legyetek is azok. Végül képesek vagytok rá, és tegyetek is meg minden tőletek telhetőt, hogy felkészüljetek jövőbeli szerepeitekre és feladataitokra.

Az általam említett négy tevékenység hozzájárul a hitetekhez és boldogságotokhoz ebben az életben. A tanítványi mivolt olyan jelei ezek, melyek megerősítik jövőbeni házasságotokat és családotokat, és meghívják közétek a Lelket. Amint egyénekként, barátaitokkal, kvórumotokban, segítőegyleti és felsőfokú hitoktatási csoportotokban részt vesztek e tevékenységekben, olyan társadalmi és baráti kapcsolatokat építetek, melyek a megfelelő helyeken tartanak titeket, hogy ott a megfelelő emberekkel a megfelelő dolgokat tegyétek, és ezért növekedni fog annak esélye is, hogy olyan emberekkel találkoztok, akik a jövőbeni házastársaitok lehetnek.

Bizonyságomat teszem arról, hogy ezt azt egyházat apostolok és próféták vezetik, akik az egész világon felügyelik és igazgatják az Úr munkáját. Jézus Krisztus visszaállított evangéliuma igaz. Mivel igaz, sok múlik rajtatok, a felnövekvő nemzedéken. Szerető nagynéniként remélem, hogy Ábrahámhoz hasonlóan ti is az igazlelkűség követői lesztek, hogy az atyák áldásaira törekedtek templomi szövetségek kötése és örökkévaló családok teremtése által, és ezért nagyobb tudást, boldogságot, békét és nyugalmat találtok majd. Jézus Krisztus nevében, ámen.

JEGYZETEK

1. Lásd Első elnökségi levél, 2007. szept. 7.

2. Conference Report, Apr. 1998. 66; vagy Ensign, 1998. máj., 49.

3. “Oneness in Marriage,” Ensign, Mar. 1977, 4.

4. Conference Report, Apr. 1988, 59; vagy Ensign, May 1988, 53.

5. „Az egyház nőtestvéreihez”, Liahóna, 2003. nov., 114.

6. “Whom Shall I Marry?” New Era, Oct. 2004, 4.

7. Conference Report, Apr. 1998, 68; vagy Ensign, May 1998, 50.

8. New Era, Oct. 2004, 7.