1 Azon szavak, melyeket Jákób, Nefi fivére, Nefi népéhez szólt, Nefi halála után:

2 Most, szeretett testvéreim, én, Jákób, azon felelősségem szerint, mellyel Istennek tartozom, hogy józansággal magasztaljam fel hivatásomat, és hogy ruhámat megtisztíthassam a bűneitektől, feljöttem ezen a napon a templomba, hogy kijelenthessem nektek Isten szavát.

3 És ti magatok tudjátok, hogy mindeddig szorgalmas voltam elhívásom hivatalában; de ezen a napon sokkal nagyobb vágy és aggodalom súlya nehezedik rám lelketek jólétéért, mint eddig.

4 Mert íme, eddig még engedelmeskedtetek az Úr szavának, melyet én adtam át nektek.

5 De íme, hallgassatok rám, és tudjátok meg, hogy az ég és a föld mindenható Teremtőjének segítségével szólni tudok nektek a gondolataitokat illetően, hogy miként kezdtek bűnösen cselekedni, mely bűn nagyon utálatosnak tűnik nekem, igen, és utálatos Istennek.

6 Igen, elkeseríti a lelkemet, és szégyennel riaszt vissza Alkotóm színe előtt az, hogy tanúságot kell tennem nektek szívetek gonoszságát illetően.

7 És az is elkeserít, hogy oly szókimondó beszédet kell használnom benneteket illetően feleségeitek és gyermekeitek előtt, akik közül sokaknak rendkívül gyengédek, szeplőtelenek és finomak az érzéseik Isten előtt, amely dolog tetszik Istennek;

8 És úgy tűnik nekem, hogy ők Isten örömet adó szavát hallgatni jöttek fel ide, igen, azt a szót, mely meggyógyítja a sebzett lelket.

9 Terhet rak tehát lelkemre, hogy kényszerítve vagyok a szigorú parancs miatt, melyet Istentől kaptam, hogy intselek benneteket bűntetteitek szerint, hogy tegyem még nagyobbá azok sebeit, akik már meg vannak sebezve, ahelyett, hogy enyhíteném és gyógyítanám a sebeiket; és azokba, akik még nem lettek megsebezve, ahelyett, hogy Isten örömet adó szaván lakmároznának, tőröket helyezzek, melyek áthatják a lelküket és megsebzik finom elméjüket.

10 De a feladat nagyságának ellenére is Isten szigorú parancsai szerint kell cselekednem, és szólnom kell nektek gonoszságaitokat és utálatosságaitokat illetően, a tisztaszívűek és a megtört szívűek jelenlétében, valamint a Mindenható Isten átható szemének pillantása előtt.

11 El kell tehát mondanom nektek az igazságot, Isten szavának nyíltsága szerint. Mert íme, amint megkérdeztem az Urat, így szólt hozzám szava, mondván: Jákób, menj fel holnap a templomba, és jelentsd ki ennek a népnek a szavakat, melyeket megadok neked.

12 És most íme, testvéreim, ezek azok a szavak, melyeket kijelentek nektek, hogy sokan közületek arany, ezüst és mindenféle értékes érc után kezdtek el kutatni, amelyekben ez a föld, mely egy megígért föld számotokra és magotoknak, a legbőségesebben bővelkedik.

13 És a gondviselés keze a legkellemesebben mosolygott rátok, hogy nagy gazdagságra tettetek szert; és mert néhányan közületek bővebben kaptak, mint testvéreitek, fel vagytok emelkedve szívetek kevélységében, és merev nyakat és fenntartott fejet viseltek, öltözéketek drágasága miatt, és üldözitek a testvéreiteket, mert azt gondoljátok, hogy jobbak vagytok náluk.

14 És most, testvéreim, azt gondoljátok, hogy Isten igazol benneteket ebben a dologban? Íme, mondom nektek, hogy nem. Hanem kárhoztat benneteket, és ha kitartotok ezen dolgok mellett, ítéleteinek gyorsan utol kell érnie benneteket.

15 Ó, bár megmutatná nektek, hogy át tud hatni titeket, és szemének egyetlen pillantásával a porba tud sújtani benneteket!

16 Ó, bár megszabadítana benneteket ettől a gonoszságtól és utálatosságtól! És Ó, bár hallgatnátok parancsainak szavára, és ne engednétek, hogy szívetek ezen kevélysége elpusztítsa a lelketeket!

17 Gondoljatok a testvéreitekre úgy, mint magatokra, és legyetek nagyon barátságosak mindegyikükkel, és bőkezűek a javaitokkal, hogy ők is gazdagok lehessenek, mint ti.

18 De mielőtt a gazdagságot keresitek, keressétek Isten királyságát.

19 És miután már kaptatok egy reménységet Krisztusban, kaptok majd gazdagságot, ha azt keresitek; és ha azzal a szándékkal keresitek azt, hogy jót tegyetek – hogy felruházzátok a mezíteleneket, és hogy tápláljátok az éhezőket, és hogy szabaddá tegyétek a foglyokat, és hogy enyhüléssel szolgáljatok a betegeknek és a nyomorultaknak.

20 És most, testvéreim, a kevélységet illetően szóltam hozzátok; és azok közületek, akik sanyargatjátok a felebarátotokat és üldözitek őt, mert kevélyek vagytok a szívetekben, azon dolgok miatt, melyeket Isten adott nektek, mit mondotok erre?

21 Nem gondoljátok, hogy az ilyen dolgok utálatosak őelőtte, aki minden testet teremtett? És az egyik lény éppen olyan értékes szemében, mint a másik. És minden test a porból való, és ugyanazonvégre teremtette őket, hogy betartsák a parancsolatait és mindörökké dicsőítsék őt.

22 És most bevégzem hozzátok intézett beszédemet ezen kevélységet illetően. És ha nem úgy lenne, hogy egy még komolyabb bűntettet illetően kell beszélnem hozzátok, akkor rendkívül örvendezne miattatok a szívem.

23 De Isten szava terhet rak rám, még komolyabb bűntetteitek miatt. Mert íme, így szól az Úr: Ez a nép kezd egyre gonoszabb lenni; nem értik meg a szentírásokat, mert arra törekednek, hogy felmentsék magukat a paráznaságok elkövetésében, azon dolgok miatt, amik Dáviddal és fiával, Salamonnal kapcsolatban vannak megírva.

24 Íme, Dávidnak és Salamonnak valóban sok hites felesége és szolgáló felesége volt, mely dolog utálatos volt előttem, mondja az Úr.

25 Így szól tehát az Úr: Azért vezettem ki ezt a népet Jeruzsálem földjéről, karom hatalma által, hogy József ágyékának gyümölcséből egy igazlelkű ágat nevelhessek magamnak.

26 Tehát én, az Úristen nem fogom tűrni, hogy ez a nép úgy tegyen, mint a régiek.

27 Halljatok tehát engem, testvéreim, és hallgassatok az Úr szavára: Mert egyetlen férfinak se legyen közületek egynél több hites felesége; szolgáló felesége pedig ne legyen egy sem;

28 Mert én, az Úristen gyönyörködöm a nők erkölcsi tisztaságában. És a paráznaságok utálatosságok előttem; így szól a Seregek Ura.

29 Tartsa be tehát ez a nép a parancsolataimat, mondja a Seregek Ura, vagy legyen átkozott miattuk ez a föld.

30 Mert ha magot akarok nevelni magamnak, mondja a Seregek Ura, akkor parancsolni fogok a népemnek; máskülönben ezekre a dolgokra hallgassanak.

31 Mert íme, én, az Úr, láttam népem leányainak bánatát, és hallottam gyászolásukat Jeruzsálem földjén, igen, és népem egész földjén, férjeik gonoszsága és utálatosságai miatt.

32 És nem fogom tűrni, mondja a Seregek Ura, hogy ezen nép, akiket kivezettem Jeruzsálem földjéről, szép leányainak sírása feljöjjön hozzám népem férfiai ellen, mondja a Seregek Ura.

33 Mert nem fogják fogságba hurcolni népem leányait, azok gyengéd volta miatt úgy, hogy ne látogatnám meg őket keserves átokkal, méghozzá a pusztulásukra, mert nem fognak paráznaságokat elkövetni, mint a régiek, mondja a Seregek Ura.

34 És most íme, testvéreim, tudjátok, hogy ezek a parancsolatok már atyánknak, Lehinek is megadattak; tehát már ezelőtt ismertétek őket; és nagy kárhoztatás alá kerültetek; mert megtettétek ezen dolgokat, amiket nem lett volna szabad megtennetek.

35 Íme, nagyobb gonoszságokat követtetek el, mint testvéreink a lámániták. Összetörtétek gyengéd feleségeitek szívét, és elvesztettétek gyermekeitek bizalmát, rossz példátok miatt előttük; és szívük zokogása Istenhez hatol fel ellenetek. És Isten szavának szigorúsága miatt, mely lejön ellenetek, sok szív meghalt, mély sebektől áthatva.