121. Szakasz
Joseph Smith, a próféta által írt ima és próféciák, míg a Missouri állambeli Liberty börtönében raboskodott. A dátum 1839. március 20. (History of the Church, 3:289–300). A próféta és jó néhány társa már hónapok óta börtönben volt. A végrehajtó hivatalnokokhoz és a bírósághoz intézett kérvényeik és fellebbezéseik kudarcot vallottak annak terén, hogy szabadulást hozzanak nekik.
1–6, A próféta könyörög az Úrhoz a szenvedő szentekért; 7–10, Az Úr békét üzenve szól hozzá; 11–17, Átkozottak mindazok, akik hamisan vétekkel vádolják az Úr népét; 18–25, Nem lesz joguk a papságra és el fognak kárhozni; 26–32, Dicsőséges kinyilatkoztatások ígéretét kapják azok, akik hősiesen kitartanak; 33–40, Miért vannak sokan az elhívottak és kevesen a választottak; 41–46, A papságot csak igazlelkűségben szabad használni.
1 Ó Isten, hol vagy? És hol van a sátor, mely rejtekhelyedet fedi?
2 Meddig tartod vissza a kezed, és a szemed, igen, a te tiszta szemed meddig nézi az örök mennyekből néped és szolgáid sérelmeit, és füledet meddig járják még át kiáltásaik?
3 Igen, Ó Urunk, meddig szenvedjék el ezeket a sérelmeket és ezt a törvénytelen elnyomást, mielőtt szíved megenyhül irányukban, és bensődet megindítja irántuk a könyörület?
4 Ó Urunk, Mindenható Istenünk, az ég, a föld, a tengerek, és minden azokban lévő dolog alkotója, aki irányítod, és magad alá veted az ördögöt, valamint Seol sötét és bealkonyult birodalmát – nyújtsd ki kezed; hatoljon át a szemed; emelkedjen fel sátrad; ne legyen elfedve többé rejtekhelyed; hajtsd hozzánk füled; enyhüljön meg szíved, és indítsa meg irántunk szívedet a könyörület!
5 Gerjedjen fel haragod ellenségeink ellen; és szíved haragjában kardoddal bosszuld meg sérelmeinket!
6 Emlékezz szenvedő szentjeidre, Ó Istenünk; és szolgáid örökre örvendezni fognak nevedben.
7 Fiam, békesség lelkednek; gyötrelmed és sanyargattatásaid csak egy rövid pillanatnyiak;
8 És aztán, ha jól kitartasz azokban, Isten fel fog magasztalni téged a magasban; és győzedelmeskedni fogsz minden ellenséged felett.
9 Barátaid melletted állnak, és ismét meleg szívvel és barátságos kezekkel fognak köszönteni.
10 Még nem vagy olyan, mint Jób; barátaid nem vitatkoznak veled, és vétekkel sem vádolnak téged, mint azt Jóbbal tették.
11 És akik vétekkel vádolnak téged, azoknak reménye szertefoszlik, kilátásaik pedig elolvadnak majd, ahogyan a dér elolvad a felkelő nap perzselő sugaraira;
12 Emellett hogy Isten kinyújtotta kezét és pecsétjét, hogy megváltoztatja az időket és az évszakokat, és elvakítja elméjüket, hogy ne értsék meg az ő csodálatos munkálkodásait; hogy őket is próbára tehesse és saját csalárdságukban fogja meg őket.
13 És azért is, mert romlott a szívük, és azok a dolgok, amiket hajlandóak másokra hozni, és szeretnek másokkal elszenvedtetni, a legeslegutolsóig őket magukat utolérhessék;
14 Hogy ők is csalódjanak, és reményeik fonala elvágasson;
15 És nem sok év múlva ők és utódaik el lesznek sodorva az ég alól, mondja Isten, és egyikük sem marad meg, hogy a falnál álljon.
16 Átkozottak mindazok, akik sarkukat emelik felkentjeim ellen, mondja az Úr, és azt kiáltják, hogy bűnt követtek el, amikor nem követtek el bűnt előttem, mondja az Úr, hanem azt tették, ami illő volt szememben, és amit én parancsoltam nekik.
17 De akik vétket kiáltanak, azért teszik ezt, mert a bűn szolgái, és ők maguk az engedetlenség gyermekei.
18 És akik hamisan esküsznek szolgáim ellen, hogy rabságra és halálra adhassák őket –
19 Jaj nekik; mivel megsértették kicsinyeimet, kizáratnak házam szertartásaiból.
20 Kosaruk nem lesz tele, házaik és csűrjeik eltűnnek, őket magukat pedig megvetik majd azok, akik hízelegtek nekik.
21 Nem lesz joguk a papságra, még utánuk következő utódaiknak sem, nemzedékről nemzedékre.
22 Jobb lett volna nekik, ha malomkövet kötöttek volna a nyakukba, és belefulladtak volna a tenger mélyébe.
23 Jaj mindazoknak, akik zaklatják népemet, és elűzik, és gyilkolják őket, és tanúskodnak ellenük, mondja a Seregek Ura; a viperák nemzedéke nem fog megmenekülni a pokol kárhozatától.
24 Íme, szemeim minden cselekedetüket látják és ismerik, és gyors ítéletet tartogatok számukra annak évadjában, mindannyiuk számára;
25 Mert minden ember számára van kijelölt idő, aszerint, hogy milyenek a cselekedetei.
26 Isten meg fogja nektek adni azt a tudást az ő Szent Lelke által, igen, a Szentlélek kimondhatatlan ajándéka által, aminek kinyilatkoztatására nem került sor, mióta van a világ, egészen mostanáig;
27 Aminek az utolsó napokban történő kinyilatkoztatására türelmetlen várakozással vártak ősatyáink, amire elméjüket ráirányították az angyalok, és ami félre volt téve, dicsőségük teljessége érdekében;
28 Egy olyan eljövendő időre, amikor semmi nem tartatik vissza, hogy vajon egy Isten van-e vagy sok isten, ez kinyilváníttatik.
29 Minden trón és birodalom, fejedelemség és hatalom kinyilatkoztatásra kerül és azokra száll, akik hősiesen kitartottak Jézus Krisztus evangéliumáért.
30 Továbbá, hogy állíttattak-e határok az egeknek vagy a tengereknek, vagy a szárazföldnek, vagy a napnak, a holdnak és a csillagoknak –
31 Körforgásuk minden ideje, mind a kijelölt napok, hónapok és évek, valamint napjaik, hónapjaik és éveik minden napja, és minden dicsőségük, törvényük és megállapított idejük ki lesz nyilatkoztatva az idők teljessége adományozási korszakának napjaiban –
32 Aszerint, aminek elrendelésére minden más Istenek Örök Istenének tanácsában került sor, mielőtt ez a világ lett volna, és ezt félre kell tenni annak befejezésére és végére, amikor minden ember belép az ő örök színe elé és az ő halhatatlan nyugalmába.
33 Meddig maradhatnak szennyesek a hömpölygő vizek? Milyen hatalom állíthatja meg a mennyeket? Éppen csak annyira nyújthatja ki az ember satnya karját, hogy megállítsa a Missouri folyót annak elrendelt folyásában, vagy hogy vizét felfelé fordítsa, amennyire megakadályozhatja a Mindenhatót abban, hogy az utolsó napi szentek fejére tudást árasszon a mennyből.
34 Íme, sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak. És miért nincsenek kiválasztva?
35 Mert szívüket oly nagyon e világ dolgaira helyezték, és az emberek elismeréseire törekednek, hogy ezt az egy leckét nem tanulják meg –
36 Hogy a papság jogai elválaszthatatlanul össze vannak kapcsolva a menny hatalmaival, és hogy a menny hatalmait csakis az igazlelkűség tantételei alapján lehet irányítani vagy kezelni.
37 Hogy reánk ruházhatók, az igaz; amikor azonban megkíséreljük takargatni a bűneinket, vagy kielégíteni a büszkeségünket, hiú törekvésünket, vagy irányítást, uralmat vagy erőszakot gyakorolni az emberek gyermekeinek lelkén, a hamislelkűség bármilyen mértékében, akkor íme, a mennyek visszahúzódnak; az Úr Lelke megszomorodik; és amikor az visszahúzódik, ámen azon ember papságának vagy felhatalmazásának.
38 Íme, mire tudatára ébredne, magára hagyatik, hogy rugdalózzon az ösztöke ellen, hogy üldözze a szenteket, és hogy harcoljon Isten ellen.
39 Szomorú tapasztalatból tanultuk meg azt, hogy szinte minden ember természete és hajlama az, hogy amint szert tesz egy kis hatalomra, amint azt feltételezi, azonnal hamislelkű uralmat kezd gyakorolni.
40 Így hát sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak.
41 Semmilyen hatalmat vagy befolyást nem lehet vagy szabad máshogy fenntartani a papság jogán, csakis meggyőzéssel, hosszútűréssel, gyengédséggel és szelídséggel, és színleletlen szeretettel;
42 Kedvességgel és színtiszta tudással, amely nagyon gyarapítja a lelket, képmutatás és álnokság nélkül –
43 A kellő időben élesen feddve, amikor a Szentlélek arra késztet; azután pedig fokozott szeretetet mutatva az iránt, akit megfeddtél, nehogy ellenségének tartson téged;
44 Hogy tudhassa, hogy hűséged erősebb a halál kötelékeinél.
45 Bensődet is töltse be a jószívűség minden ember, és a hit házanépe iránt, gondolataidat pedig díszítse szüntelenül az erény; akkor majd megerősödik önbizalmad Isten színe előtt; és a papság tana úgy csapódik majd le lelkeden, mint az égből érkező harmat.
46 A Szentlélek állandó társad lesz, jogarod pedig az igazlelkűség és az igazság változatlan jogara; uralmad örökké tartó uralom lesz, és kényszerítő eszközök nélkül száll majd rád örökkön örökké.