Erő rejlik a könyvben

Az egyházról szerzett néhány téves információból adódóan 1989. június 14-én a ghánai kormány betiltotta Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza minden tevékenységét ebben az afrikai országban. A kormány minden egyházi ingatlant elkobzott, és minden misszionáriusi tevékenység megszűnt. Az egyház tagjai, akik csak a „befagyasztás” idejeként emlegetik ezt a korszakot, minden tőlük telhetőt megtettek, hogy gyülekezeti összejövetelek és a misszionáriusok nélkül is az evangélium szerint élhessenek. Számos inspiráló történet van arról, hogyan őrizték meg az evangélium fényét az otthoni hódolat révén és azáltal, hogy törődtek egymással házi- és látogatótanítóként.

A félreértés végül megoldódott. 1990. november 30-án véget ért a befagyasztás és folytatódtak a rendes egyházi tevékenységek.¹ Azóta kiváló a kapcsolat az egyház és Ghána kormánya között.

Az egyház azon tagjai, akik átélték a befagyasztást, készséggel rámutatnak eme szokatlan időszak áldásaira. Sokuk hite megerősödött a megpróbáltatások miatt, melyekkel szembenéztek. Ám a befagyasztás egyik áldása nagyon különös módon jött.

Nicholas Ofosu-Hene fiatal rendőr volt, akit az egyik utolsó napi szent gyülekezeti ház őrzésére rendeltek ki a befagyasztás során. Az volt a feladata, hogy éjjel figyeljen az épületre. Amikor Nicholas kiérkezett a gyülekezeti házba, látta az összetúrt holmikat, ahogy szerteszét hevertek: papírokat, könyveket, bútorokat. A felfordulás közepén meglátta a Mormon könyve egyik példányát. Először próbált nem figyelni rá, mert azt mondták neki, hogy az a gonosztól való. De a könyv különös módon vonzotta. Végül Nicholas nem tudott tovább nem tudomást venni róla. Felvette. Késztetést érzett rá, hogy beleolvasson. Egész éjjel olvasott, és közben könnyek csordultak végig az arcán.

Amikor először kézbe vette, az egész 1 Nefit végigolvasta. Másodszor az egész 2 Nefit. Mikor a 2 Nefi 25. fejezetéhez ért, a következőt olvasta: „És Krisztusról beszélünk, Krisztusban örvendezünk, Krisztusról prédikálunk, Krisztusról prófétálunk, és próféciáink szerint írunk, hogy gyermekeink tudhassák, milyen forráshoz forduljanak bűneik bocsánatáért.”²

Nicholas ezen a ponton olyan erősen érezte a Lelket, hogy zokogni kezdett. Ráébredt, hogy az olvasás közben számos lelki sugalmazást kapott arról, hogy ez a könyv szentírás, mégpedig a legpontosabb, melyet valaha olvasott. Rájött, hogy az utolsó napi szentek – annak ellenére, amit róluk hallott – erősen hisznek Jézus Krisztusban. Miután a befagyasztás véget ért, és a misszionáriusok visszatértek Ghánába, Nicholas a feleségével és gyermekeivel csatlakozott az egyházhoz. Mikor tavaly láttam, már rendőrparancsnok volt, és az egyház Ghánai Tamale Kerületének elnökeként szolgált. Ezt mondja: „Az egyház átformálta az életemet. […] Köszönöm a Mindenható Istennek, hogy elvezetett ehhez az evangéliumhoz.”³

Alibert Davies, egy másik ghánai férfi egy barátját kísérte el az egyik gyülekezeti házunkba, ahol a barátja elnökségi gyűlésre volt hivatalos. Míg a barátjára várakozott, Alibert olvasni kezdett egy könyvet, melyet ott talált. A gyűlés végén Alibert szerette volna hazavinni a könyvet. Megengedték neki, és ezen felül még a Mormon könyvéből is vihetett egy példányt. Amikor hazaért, elkezdte olvasni a Mormon könyvét. Le sem bírta tenni. Gyertyafénynél olvasott hajnali 3 óráig. Ez így ment sok éjszakán át, annyira nagy hatással volt rá, amit olvasott és érzett. Alibert mostanra az egyház tagja.

Angelo Scarpulla a hazájában, Olaszországban kezdte el teológiai tanulmányait, mikor 10 éves volt. Végül pap lett, és odaadással szolgálta az egyházát. Egyszer azonban a hite megingott, és ezért kereste az alkalmat a további tanulásra, melyet meg is kapott. De minél többet tanult, annál inkább aggasztotta valami. Amit olvasott és érzett, meggyőzte őt arról, hogy volt egy általános elpártolás a Jézus és a korai apostolok által tanított igaz tantól. Angelo számos különböző hitben próbálta megtalálni Isten igaz vallását, de sok éven át nem járt sikerrel.

Egy nap találkozott az egyház két tagjával, akik épp a misszionáriusoknak segítettek tanítható embereket találni. Valami vonzotta őt hozzájuk, és örömmel hallgatta meg üzenetüket. Angelo készségesen elfogadott egy Mormon könyvét.

Még aznap este olvasni kezdte a könyvet. Úgy érezte, hogy öröme túlcsordul. A Lélek által Isten belső meggyőződést adott Angelo számára arról, hogy a Mormon könyvében megtalálja azt az igazságot, melyet évek óta keres. Édes érzések öntötték el. Amit olvasott és amit a misszionáriusoktól tanult, megerősítették azt a megállapítását, hogy volt egy általános elpártolás, de azt is megtudta, hogy Isten igaz egyháza vissza lett állítva a földre. Kis idő elteltével Angelo megkeresztelkedett az egyházban.⁴ Amikor először találkoztam vele, egyházunk Olaszországi Rimini Gyülekezetének elnöke volt.

Amit Nicholas, Alibert és Angelo megtapasztaltak a Mormon könyvével, Parley P. Pratt következő élményére emlékeztet:

„Kíváncsian nyitottam ki [a könyvet]. […] Egész nap olvastam; az evés teher volt, nem kívántam az ételt; az alvás teher volt, amikor… eljött az éj, mert inkább olvastam volna, mint hogy aludjak.

Miközben olvastam, rajtam volt az Úr lelke, és tudtam és megértettem, hogy a könyv igaz, mégpedig oly tisztán és egyértelműen, mint ahogyan az ember felfogja és tudja, hogy ő maga létezik. Örömem immáron mondhatni teljes volt, és a boldogság, melyet kaptam, bőven megérte mindazt a bánatot, áldozatot és nehéz munkát, melyben életem során részem volt.”⁵

Vannak, akik rögtön, ahogy fellapozzák a Mormon könyvét, erős élményeket szereznek. Másoknak fokozatosabban érkezik a bizonyságuk annak igaz voltáról, miközben olvassák és imádkoznak róla. Ez utóbbi csoportba tartozom én. Tizenéves fiúként olvastam először a Mormon könyvét, miközben ifjúsági hitoktatásra jártam. Ez volt az a példány. Meg nem tudom mondani, pontosan mikor és hol történt, de olvasás közben egyszer csak érezni kezdtem valamit. Melegség és különös lelkiség fogott el, minden alkalommal, mikor kinyitottam a könyvet. Az olvasással pedig csak fokozódott ez az érzés. A mai napig folytatódik. Minden alkalommal, mikor kinyitom a Mormon könyvét, mintha bekapcsolnék egy gombot: a Lélek eltölti a szívemet és lelkemet.

Megint mások számára a Mormon könyvéről való bizonyság még lassabban jön, sok tanulmányozás és ima után. Egy barátom elolvasta a Mormon könyvét, hogy megtudja, igaz-e. Megfogadta Moróni felhívását arra, hogy kérdezzük meg Istentől, őszinte szívvel, igaz szándékkal és Krisztusba vetett hittel, hogy igaz-e a Mormon könyve.⁶ Ám nem azonnal kapta meg a megígért lelki választ. Egy nap azonban autóvezetés közben gondolataiba merülve a Lélek bizonyságot tett neki a Mormon könyve igaz voltáról. Annyira boldog volt és erőt vett rajta az élmény, hogy letekerte az ablakot és azt kiabálta kifelé, bele a nagyvilágba, hogy „igaz!”.

Akár az első pillanatban, akár bizonyos idő elteltével érkezik a Mormon könyvéről való bizonyságunk, mindennap hatással lesz ránk, ha továbbra is olvassuk és alkalmazzuk a tanításait. Ezra Taft Benson elnök ezt tanította: „Csodálatos hatalom rejtőzik a könyvben, mely abban a pillanatban elkezd kiáradni az életetekre, amint hozzáláttok a könyv komoly tanulmányozásához. Nagyobb erővel tudtok majd ellenállni a kísértéseknek. Olyan hatalomra tesztek szert, amely segíthet elkerülnötök a megtévesztéseket. Képesek lesztek arra, hogy a szoros és keskeny ösvényen maradjatok.”⁷

Arra buzdítok mindenkit, aki hallja ezt az üzenetet – beleértve a ma este összegyűlt áronipapság-viselőket –, hogy fedezzétek fel a Mormon könyvében rejlő erőt. Ahogy arra Thomas S. Monson elnök buzdított: „Olvassátok el a Mormon könyvét! Elmélkedjetek a tanításain! Kérdezzétek meg a Mennyei Atyát, hogy igaz-e!”⁸ E folyamat során érezni fogjátok Isten Lelkét az életetekben. Ez a Lélek része lesz azon bizonyságotoknak, hogy a Mormon könyve igaz, hogy Joseph Smith Isten prófétája volt, és hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Isten igaz egyháza ma a földön. Ez a bizonyság segít ellenállnotok a kísértésnek.⁹ Felkészít titeket a „szorgalmasság[ra] történő nagy felhívás[ra], hogy dolgozz[atok] az Úr szőlőskertjeiben”.¹⁰ Biztos horgonyként szolgál majd, mikor vádakkal vagy rágalmazó kijelentésekkel teszik próbára hiteteket, és sziklaszilárd alapot nyújt, amikor olyan kérdésekkel szembesültök, melyekre nem tudjátok a választ, legalábbis nem azon nyomban. Képesek lesztek megkülönböztetni az igazságot a tévedéstől, és érezni fogjátok, mikor a Szentlélek újra és újra megerősíti bizonyságotokat, miközben egész életetekben tovább olvassátok a Mormon könyvét.

Arra biztatok minden szülőt, aki hallja vagy olvassa ezt az üzenetet, hogy tegyétek családi életetek fontos részévé Mormon könyvét. Amikor a gyermekeink növekedtek, reggeli közben mindig olvastuk a Mormon könyvét. Ezt a könyvjelzőt használtuk. Az elején egy idézet található Benson elnöktől, aki megígérte, hogy Isten áldást áraszt ki ránk, amikor olvassuk a Mormon könyvét.¹¹ A hátulján pedig egy ígéret áll Marion G. Romney elnöktől, az Első Elnökség egykori tanácsosától: „Biztos vagyok abban, hogy ha otthon a szülők imádságos lélekkel és rendszeresen olvasnak a Mormon könyvéből, magukban és a gyermekeikkel is, akkor ennek a nagyszerű könyvnek a lelkisége eljön, hogy átjárja otthonainkat, valamint mindazokat, akik ott laknak. […] A viszálykodás lelke eltávozik. A szülők nagyobb szeretettel és bölcsességgel adnak majd tanácsokat a gyermekeiknek. A gyerekek fogékonyabbak és engedelmesebbek lesznek szüleik tanácsai iránt. Növekszik majd az igazlelkűség. Hit, remény és jószívűség – Krisztus tiszta szeretete – árasztja el az otthonainkat és az életünket; békét, örömöt és boldogságot hozva magával.”¹²

Most, hogy gyermekeink már sok éve kirepültek a családi fészekből és saját családjuk van, tisztán látjuk Romney elnök ígéretének beteljesülését. Családunk közel sem tökéletes, de bizonyságot tudunk tenni a Mormon könyvének erejéről, és azokról az áldásokról, melyeket annak olvasása hozott és hoz továbbra is az egész családunk életébe.

A Mormon könyve legfőbb ereje azon hatásában rejlik, hogy közelebb visz minket Jézus Krisztushoz. Erős tanúbizonyságot tesz Őróla és az Ő megváltó küldetéséről.¹³ Általa megértjük engesztelésének fenségességét és hatalmát.¹⁴ Világosan tanítja az Ő tanát.¹⁵ És a feltámadt Krisztus nefitáknál tett látogatását leíró csodálatos fejezeteknek köszönhetően látjuk és tapasztaljuk, ahogy szereti, megáldja és tanítja azokat az embereket, és megértjük, hogy Ő ugyanezt teszi majd értünk, ha Őhozzá jövünk azáltal, hogy az evangéliuma szerint élünk.¹⁶

Fivérek, bizonyságomat teszem a Mormon könyvében rejlő erőről. Akár angolul, olaszul vagy franciául, nyomtatásban vagy elektronikus eszközön olvasom, ugyanazt a csodás lelkületet érzem kiáradni annak fejezeteiből és verseiből az életembe. Tanúsítom, hogy képes közelebb vinni minket Krisztushoz. Imádkozom, hogy mindannyian használjuk ki teljesen azt az erőt, melyet ez a csodálatos szentírás rejt. Jézus Krisztus nevében, ámen.