Kedvesség, jószívűség és szeretet

Kedves fivéreim! Megtisztel az a kiváltság, hogy szólhatok hozzátok, Isten papságának hithű viselőihez, ezen a világméretű összejövetelen. Ma este egy olyan témára hivatkozom, melyről már beszéltem korábban.

Mormon próféta leírta a Szabadító egyik kulcsfontosságú jellemvonását, melyet a tanítványainak is el kell sajátítaniuk. Ezt mondta:

„[É]s ha valaki szelíd és alázatos szívű, és a Szentlélek hatalma által megvallja, hogy Jézus a Krisztus, akkor abban jószívűségnek is kell lenni; mert ha nincs benne jószívűség, akkor semmi ő; tehát kell, hogy legyen benne jószívűség.

És a jószívűség hosszan tűrő, és kedves, és nem irigykedik, és nem fuvalkodik fel, nem keresi a maga hasznát, nem könnyű felbosszantani…

Ezért tehát, szeretett testvéreim, ha nincs bennetek jószívűség, akkor semmik vagytok, mert a jószívűség soha el nem múlik. Ragaszkodjatok tehát a jószívűséghez, ami a legnagyobb mindenek között, mert minden dolognak el kell múlnia –

De a jószívűség Krisztus tiszta szeretete, és örökké tart; és jó sora lesz annak, akiről az utolsó napon úgy találtatik, hogy rendelkezik ezzel.”¹

Fivéreim, ha nem vagyunk kedvesek másokhoz, nem tiszteljük Isten papságát.

Drága barátom és szolgatársam, Joseph B. Wirthlin elder igazán kedves ember volt. Ezt mondta:

„A kedvesség a celesztiális élet lényege. A krisztusi ember kedvesen bánik másokkal. Kedvességnek kell átitatnia minden szavunkat és cselekedetünket a munkahelyünkön, az iskolában, az egyházban és különösen az otthonunkban.

Jézus, a mi Szabadítónk volt a kedvesség és könyörületesség megtestesítője.”²

A szentírások azt tanítják, hogy a papság igazlelkű gyakorlása attól függ, hogy a kedvesség, a jószívűség és a szeretet tantétele szerint élünk-e. A Tan és a szövetségekben ezt olvassuk:

„Semmilyen hatalmat vagy befolyást nem lehet vagy szabad máshogy fenntartani a papság jogán, csakis meggyőzéssel…, gyengédséggel és szelídséggel, és színleletlen szeretettel;

Kedvességgel és színtiszta tudással, amely nagyon gyarapítja a lelket, képmutatás és álnokság nélkül”³.

Fivéreim, vizsgáljuk meg életünket, és határozzuk el, hogy követjük a Szabadító példáját azáltal, hogy kedvesek, szeretetteljesek és jószívűek vagyunk. És amikor így teszünk, sokkal jobb helyzetben leszünk ahhoz, hogy lehívjuk a mennyek erejét önmagunk, a családunk és a velünk utazók számára ezen a néha nehéz utazáson, mely visszavezet minket mennyei otthonunkba. Ezért imádkozom az Úr Jézus Krisztus nevében, ámen.