„Jöjjetek hozzám, Ó ti, Izráel háza”

Írta: Larry Echo Hawk elder

a Hetvenektől


Larry Echo Hawk
Ha a Szabadítónkhoz, Jézus Krisztushoz jövünk, és megtisztítjuk a szívünket, akkor eszközök leszünk a Mormon könyve hatalmas ígéreteinek betöltésében.

A vietnami háború idején az Egyesült Államok Tengerészgyalogságánál jelentkeztem önkéntes szolgálatra. Nem sokkal azután, hogy alapkiképzésre megérkeztem a virginiai Quanticóba, 54 másik újonc tengerészgyalogos társammal együtt azon vettem észre magam, hogy vigyázzban állok a barakkomban az ágyam előtt. Harcedzett veterán kiképzőtisztemet is megismertem, amikor berúgta a barakk ajtaját, és profán kifejezésekkel fűszerezett szavakat ordibálva belépett.

Rémisztő bemutatkozása után a barakk egyik végénél kezdve sorban kérdőre fogta az újoncokat. A kiképzőtiszt kivétel nélkül mindenkiben talált valamit, amit hangosan trágárkodva kigúnyolhat. Amint közeledett, minden tengerész a parancs szerint így felelt neki: „Igenis” vagy „nem, őrmester!”. Nem láttam pontosan, mit csinál éppen, mert a parancs szerint előre szegezett tekintettel, vigyázzban kellett állnom. Amikor hozzám ért, tudtam, hogy vászonzsákomat megragadva annak tartalmát a mögöttem lévő matracra ürítette. Átnézte a dolgaimat, majd visszajött, hogy szembenézzen velem. Felkészültem a támadására. Kezében ott volt a Mormon könyvém. Arra számítottam, hogy rám kiabál, ehelyett azonban közelebb lépett, és azt suttogta: „Mormon vagy?”

A parancs szerint kiabálva válaszoltam: „Igenis, őrmester!”

Megint felkészültem a legrosszabbra. Ehelyett habozott egy kicsit, felemelte a Mormon könyvét tartó kezét, és egészen csendesen azt kérdezte: „Hiszel ebben a könyvben?”

Ismét felkiáltottam: „Igenis, őrmester!”

Ezen a ponton biztos voltam benne, hogy becsmérlő szavakat kiált majd a mormonokról és a Mormon könyvéről, de csak csendben állt ott. Egy perc elteltével visszament az ágyamhoz, és óvatosan letette a Mormon könyvét. Aztán elhaladt mellettem anélkül, hogy megállt volna, majd profán kifejezésekkel tovább gúnyolta és becsmérelte a többi újoncot.

Gyakran eltűnődtem rajta, miért kímélt meg engem azon a napon ez a kemény tengerészgyalogos őrmester. De hálás vagyok azért, hogy habozás nélkül mondhattam: „Igen, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagja vagyok”, és „igen, tudom, hogy a Mormon könyve igaz”. Ez a bizonyság becses ajándék számomra, melyet a Szentlélek által szereztem meg, két misszionárius és egy papok kvórumának tanácsadója segítségével.

14 éves koromban két misszionárius, Lee Pearson és Boyd Camphuysen megismertette családommal Jézus Krisztus visszaállított evangéliumát, és én megkeresztelkedtem. Két évvel később a papi kvórumom tanácsadója, Richard Boren, azt a kihívást tárta elém, hogy olvassam el a Mormon könyvét. Elfogadtam a kihívást, és minden este legalább 10 oldalt olvastam, míg a végére nem értem.

A címlapon azt olvastam, hogy „íratott a lámániták, akik Izráel házának egyik maradéka, de a zsidók és a nemzsidók számára is”. A Mormon könyve: egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról bevezetésében pedig ezt: „…a lámániták… az amerikai indiánok… ősei” közé tartoznak. A Mormon könyvét olvasva úgy tűnt, mintha az én amerikai indián őseimről szólna. Egy olyan nép történetéről szól, amelynek egyik részét később lámánitáknak nevezik, és akik elmentek Jeruzsálemből egy „megígért földre” (1 Nefi 2:20) Kr. e. 600 körül. Beszámol róla, hogyan bánt Isten ezekkel az őslakosokkal, akik valahol az amerikai földrészen éltek. Jézus Krisztusnak a feltámadását követő, köztük végzett szolgálatáról is beszámol. A Mormon könyve egyes részei utalnak rá, hogy idővel szétszóródtak az amerikai földrészen, valamint a közeli tengerek szigetein (lásd Alma 63:9–10). A próféták megjövendölték, hogy később nemzsidók sokasága jön majd erre a megígért földre, és Isten haragja lesz a lámánitákon, akiket szétszórnak, akikre karddal sújtanak, és akiket majdnem kipusztítanak (lásd 1 Nefi 13:10–14).

Dédapám, Echo Hawk, aki pauni indián volt, az 1800-as évek közepén született a mai Nebraska állam területén. 19 éves korában a paunik rákényszerültek közel 10 millió hektáros földjük feladására, hogy legyen hely a telepeseknek. 1874-ben a pauni népet több száz kilométerre elhajtották délre, az Oklahomai Indián Terület egy kis rezervátumába. Mire megérkeztek, a paunik lélekszáma 12 000 felettiről 700 alá esett. Más törzsekhez hasonlóan a paunik is szétszórattak, kard sújtott le rájuk, és majdnem kipusztultak.

A Mormon könyve különleges üzenetet hordoz a lámániták leszármazottainak, Izráel háza maradékának. Nefi ezt az üzenetet közvetítette, amikor értelmezte atyjának ezen utolsó napokra vonatkozó látomását: „És azon a napon fogja magunk maradéka tudni, hogy Izráel házából valók és hogy az Úr szövetséges népe; és akkor fogják tudni, és őseik megismerésére jutni, és Megváltójuk evangéliumának megismerésére is, mellyel őáltala szolgáltak atyáinknak; Megváltójuk és tana minden egyes pontjának megismerésére jutnak tehát, hogy tudhassák, miként jöjjenek hozzá és legyenek megszabadítva” (1 Nefi 15:14).

A Mormon könyve szent írás. Az örökkévaló evangélium teljességét tartalmazza. Joseph Smith próféta azt írta, hogy „a Mormon könyve a leginkább hibátlan könyv a földön, és vallásunk záróköve, és aki annak előírásai szerint él, közelebb kerül Istenhez, mint bármely más könyv által” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007], 67.). Tehát a világ összes népe számára hordoz üzenetet.

Amikor 17 éves fiúként először végigolvastam a Mormon könyvét, Moróni ígéretére összpontosítottam: „És amikor ezeket a dolgokat megkapjátok, arra buzdítalak benneteket, hogy Krisztus nevében kérdezzétek meg Istent, az Örökkévaló Atyát, hogy nem igazak-e ezek a dolgok; és ha őszinte szívvel, igaz szándékkal, Krisztusba vetett hittel kérdeztek, akkor ő a Szentlélek hatalma által ki fogja nektek nyilvánítani ennek igazságát” (Moróni 10:4).

Amikor imában letérdeltem, erős lelki bizonyságot szereztem arról, hogy a Mormon könyve igaz. Ez a bizonyság segített kijelölni az életen át vezető utamat.

Minden embert arra buzdítok, hogy olvassa el a Mormon könyvét, amely egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról.

Különösen Izráel házának maradékát, a Mormon könyve népének leszármazottait kérem, legyenek bárhol is, hogy olvassák el, majd olvassák el újra a Mormon könyvét. Ismerjétek meg, milyen ígéretek vannak a Mormon könyvében! Kövessétek Jézus Krisztus tanításait és példáját! Kössetek szövetségeket az Úrral, és tartsátok be azokat! Keressétek és kövessétek a Szent Lélek útmutatását!

Amáleki, egy másik Mormon könyvebeli próféta szavaival zárom mondandómat: „És most, szeretett testvéreim, szeretném, ha Krisztushoz jönnétek, aki Izráel Szentje, és részesülnétek az ő szabadításában, és megváltásának hatalmában. Igen, jöjjetek hozzá, és ajánljátok fel neki teljes lelketeket, felajánlásként, és rendületlenül böjtöljetek és imádkozzatok tovább, és tartsatok ki mindvégig; és ahogy él az Úr, megszabadultok” (Omni 1:26).

Ha a Szabadítónkhoz, Jézus Krisztushoz jövünk, és megtisztítjuk a szívünket, akkor eszközök leszünk a Mormon könyve hatalmas ígéreteinek betöltésében. Erről teszek bizonyságot Jézus Krisztus szent nevében, ámen.