A szétszórt Izráel összegyűjtése

Az ősi időkben az Úr azzal az ígérettel áldotta meg Ábrahám atyát, hogy a leszármazottai választott nép lesznek.¹ A szentírásokban számos alkalommal utalnak erre a szövetségre. Az ígéret azt is tartalmazta, hogy Ábrahám leszármazottai közül jön el Isten Fia, hogy bizonyos földeket örökölnek majd, hogy a föld nemzetei és nemzetségei az ő magján keresztül áldásban részesülnek, s még ennél is többet.² Bár a szövetség némely részei már beteljesültek, a Mormon könyve azt tanítja, hogy ez az ábrahámi szövetség az utolsó napokban fog beteljesedni!³ Azt is kihangsúlyozza, hogy mi is az Úr szövetséges népéhez tartozunk.⁴ Abban a kiváltságban van részünk, hogy személyesen részt vehetünk ezen ígéretek beteljesítésében. Milyen izgalmas időszakban élünk!

Ábrahám leszármazottaiként az ősi Izráel törzsei rendelkeztek a papsági felhatalmazással, valamint az evangélium áldásaival, ám a nép végül fellázadt. Megölték a prófétákat, az Úr pedig megbüntette őket. Tíz törzset fogságba hurcoltak Asszíriába. Onnantól kezdve ezek elvesztek az emberiség feljegyzései számára. (Természetesen az Úr számára nem veszett el a tíz törzs.) Két törzs még megmaradt egy rövid ideig, ám lázadásuk miatt később rabságba hurcolták őket Babilóniába.⁵ Amikor visszatértek, az Úr kegyelt népe lettek, azonban ismét nem tisztelték Őt. Elutasították és rágalmazták az Urat. Ekkor egy szerető, ám bánkódó Atya ezt az esküt tette: „titeket… elszélesztelek a pogány népek közé”⁶, és meg is tette – minden nemzet közé.

Hasonló nyomatékot kapott Isten azon ígérete is, hogy összegyűjti a szétszórt Izráelt.⁷ Ésaiás például előre látta, hogy az utolsó napokban az Úr elküldi „gyors hírnök[eit]” e népekhez, kiket szétszórtak és kifosztottak⁸.

Az összegyűjtés eme ígérete, mely átszövi a szentírások egészét, csakolyan bizonyosan be fog teljesedni, ahogyan az Izráel szétszórásáról szóló próféciák beteljesedtek.⁹

Keresztre feszítése előtt az Úr Jézus Krisztus megalapította az egyházát. Voltak benne apostolok, próféták, hetvenek, tanítók és így tovább.¹⁰ És a Mester kiküldte a tanítványait a világba, hogy prédikálják az evangéliumát.¹¹

Idővel az Úr által megalapított egyház lelki hanyatlásnak indult. A tanításait elferdítették; a szertartásait megváltoztatták. Elérkezett a Pál által megjövendölt nagy hitehagyás, aki tudta, hogy az Úr nem jön el újra addig „mígnem bekövetkezik elébb a szakadás”¹².

E nagy hitehagyás ugyanazt a mintát követte, amely lezárta az összes korábbi adományozási korszakot. A legelső Ádám idejében történt. Ezután Énók, Noé, Ábrahám, Mózes és mások adományozási korszakai következtek. Minden prófétának isteni megbízatása volt, hogy tanítson az Úr Jézus Krisztus isteni voltáról és tanáról. E tanítások minden korban azt a célt szolgálták, hogy segítsenek a népnek. Az engedetlenségük azonban hitehagyást eredményezett. Így minden korábbi adományozási korszak időben és helyben behatárolt volt. Behatároltak voltak időben, mert mindegyik hitehagyással végződött. És behatároltak voltak helyben, mert csupán a föld kis részein voltak jelen.

Így hát szükség volt egy teljes visszaállításra. Isten, az Atya, és Jézus Krisztus elhívták Joseph Smith prófétát, hogy ő legyen eme adományozási korszak prófétája. A korábbi adományozási korszakok valamennyi isteni hatalmát visszaállították rajta keresztül.¹³ Az idők teljességének eme adományozási korszaka nem lesz behatárolt sem időben, sem pedig helyben. Nem fogja hitehagyás zárni, és be fogja tölteni az egész világot.¹⁴

Ahogyan Péter és Pál is megjövendölte, ebben az adományozási korszakban minden dolog visszaállíttatik. Ezért a visszaállítás részeként meg kell történnie a szétszórt Izráel régen várt összegyűjtésének.¹⁵ Ez az Úr második eljövetelének elengedhetetlen előjele.¹⁶

Az összegyűjtés tana Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza egyik fontos tanítása. Az Úr kijelentette: „adok nektek egy jelet, hogy… hosszú szétszórtságából népemet összegyűjtöm, Ó Izráel háza, és ismét megalapítom közöttük Sionomat”¹⁷. A Mormon könyve előjövetele az egész világ számára egy jel arra, hogy az Úr megkezdte Izráel összegyűjtését, valamint az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adott szövetségek betöltését.¹⁸ Mi nem csupán tanítjuk ezt a tant, hanem részt is veszünk benne. Ezt úgy tesszük meg, hogy a fátyol mindkét oldalán segítünk összegyűjteni az Úr választottjait.

A Mormon könyve központi szerepet játszik e munkában. Kijelenti az összegyűjtés tanát.¹⁹ Arra indítja az embereket, hogy tanuljanak Jézus Krisztusról, higgyenek az Ő evangéliumában, és csatlakozzanak az Ő egyházához. Sőt, ha nem lenne a Mormon könyve, nem történne meg Izráel megígért összegyűjtése.²⁰

Nagy jelentőséggel bír számunkra Ábrahám megbecsült neve. Több versben említik meg őt a visszaállítás szentírásaiban, mint a Bibliában.²¹ Ábrahám Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza minden tagjával kapcsolatban áll.²² Az Úr napjainkban ismét megerősítette az ábrahámi szövetséget Joseph Smith prófétán keresztül.²³ A templomban elnyerjük az Ábrahám, Izsák és Jákób magjaiként elérhető legnagyobb áldásokat.²⁴

Az idők teljességének eme adományozási korszakát Isten az összegyűjtés idejének rendelte el mind a mennyben, mind pedig a földön. Péter tudta, hogy a hitehagyás időszaka után történni fog egy visszaállítás. Ő, aki ott volt az Úrral a Színeváltozás hegyén, kijelentette:

„Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljőjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől. […]

Kit az égnek kell magába fogadnia mind az időkig, míglen újjá teremtetnek mindenek, a mikről szólott az Isten minden ő szent prófétájának szája által eleiről fogva.”²⁵

A mai időkben az Úr elküldte Pétert, Jakabot és Jánost a „királyság[a] kulcsai[val], és az evangélium adományozási korszaká[val] az utolsó időkre”, melyben „minden dolgot [egybegyűjt], azt is, ami a mennyben van, és azt is, ami a földön van”²⁶.

1830-ban Joseph Smith próféta hallott egy Éliásnak nevezett mennyei hírnökről, aki kulcsokkal rendelkezett ahhoz, hogy „véghezvigye min[den] dol[og] visszaállítását”²⁷.

Hat évvel később felszentelték a Kirtland templomot. Miután az Úr elfogadta azt a szent házat, mennyei hírnökök érkeztek papsági kulcsokkal. Megjelent Mózes²⁸, „és átadta… Izráelnek a föld négy részéből történő összegyűjtésének, valamint a tíz törzs északi földről történő elvezetésének a kulcsait.

Ezután Éliás jelent meg, és átadta Ábrahám evangéliumának adományozási korszakát, mondván, hogy bennünk és a mi magunkban minden utánunk következő nemzedék megáldatik”²⁹.

Ezután Illés próféta jött le, és kijelentette: „Íme teljesen elérkezett az idő, amelyről Malakiás szája szólt – aki bizonyságot tett arról, hogy ő [Illés] elküldetik, mielőtt eljő az Úr nagy és félelmetes napja –, hogy az atyák szívét a gyermekekhez fordítsa, és a gyermekekét az atyákhoz, különben az egész földet átok sújtja”³⁰.

Ezek az események 1836. április 3-án történtek³¹, és ezzel beteljesedett Malakiás próféciája³². Visszaállíttattak eme adományozási korszak szent kulcsai.³³

Az Úr irgalmának köszönhetően az a felhívás, hogy „jöjj[ünk] Krisztushoz”³⁴ azoknak is szól, akik az evangélium ismerete nélkül haltak meg³⁵. Felkészülésük egy része mások földi erőfeszítéseit igényli. Leszármazási táblázatokat gyűjtünk, családi csoportíveket készítünk, és helyettesekként templomi munkát végzünk, hogy összegyűjtsük az egyéneket az Úrnak, valamint a családjukba.³⁶

Itt a földön a misszionáriusi munka elengedhetetlen része Izráel összegyűjtésének. Az evangéliumot először „Izráel házának eltévelyedett juhaihoz”³⁷ kell elvinni. Következésképpen az Úr szolgái elindultak, hogy hirdessék a visszaállítást. Számos nemzedékben keresik misszionáriusaink a szétszórt Izráelt; kivadásszák őket „a sziklák hasadékaiból”; és halásznak utánuk, mint az ősi időkben.³⁸

Azon döntésünk, hogy Krisztushoz jöjjünk, nem fizikai elhelyezkedés kérdése; ez egyéni elkötelezettség kérdése. Az embereket elvezethetik az Úr ismeretéhez³⁹ anélkül, hogy elhagynák a szülőföldjüket. Igaz, hogy az egyház korai szakaszában a megtérés gyakran kivándorlást is jelentett. Most azonban az összegyűjtés a nemzeteken belül történik. Az Úr minden olyan birodalomban elrendelte Sion megalapítását⁴⁰, ahová elküldte szentjeit, hogy megszülessenek. A szentírások megjövendölik, hogy az embereket „összegyűjtik.…, haza, örökségük földjeire, és letelepítik őket mind a nekik megígért földeken”⁴¹. „Minden nemzet a saját népe összegyűjtési helye.”⁴² A brazil szentek összegyűjtési helye Brazíliában van; a nigériai szentek összegyűjtési helye Nigériában van; a koreai szentek összegyűjtési helye Koreában van; és így tovább. Sion a „a tisztaszívűek”⁴³. Sion az, ahol igaz szentek vannak. Ma olyan kiadványaink, kommunikációs csatornáink és gyülekezeteink vannak, hogy közel minden egyháztag számára elérhetőek az evangélium tanai, kulcsai, szertartásai és áldásai, attól függetlenül, hogy hol élnek.

A lelki biztonság mindig attól függ majd, hogy valaki hogyan él, nem pedig attól, hogy hol él. A szentek minden földön egyenlő mértékben formálnak jogot az Úr áldásaira.

A Mindenható Isten munkája igaz. Ő él. Jézus a Krisztus. Ez az Ő egyháza, melyet visszaállítottak, hogy betöltse isteni küldetését, többek között Izráel megígért összegyűjtését. Gordon B. Hinckley elnök Isten prófétája a mai napokban. Erről teszem bizonyságomat, Jézus Krisztus nevében, ámen.