A családok és az ima

Egyszer, amikor egész éjszaka az édesapám ágya mellett ültem, a gyerekkoráról mesélt nekem. Beszélt a szülei iránt érzett szeretetéről a nehéz időkben, és a Mennyei Atya és a Szabadító iránti szeretetéről. Rákos beteg volt, és tudtam, hogy haldoklik, úgyhogy nem lepett meg, hogy néha összekeverte a Mennyei Atya iránti érzéseit a földi apja szeretetével és kedvességével. Édesapám gyakran mondta, hogy amikor imádkozott, úgy érezte, mintha lelki szemei előtt látná Mennyei Atyánk mosolyát.

A szülei saját példájukkal tanították arra, hogy úgy imádkozzon, mintha Istenhez beszélne, és hogy Isten szeretettel fog válaszolni neki. Élete végéig szüksége volt erre a példára. Amikor erős fájdalmai voltak, reggel az ágya mellett térdelve találtuk. Túl gyenge volt, hogy visszafeküdjön az ágyba. Azt mondta nekünk, hogy Mennyei Atyánkhoz imádkozott, hogy megkérdezze, miért kell ennyit szenvednie, amikor mindig igyekezett jó lenni. Azt mondta, hogy kedves választ kapott: „Istennek bátor fiakra van szüksége.”

Így bátran küzdött tovább, bízva abban, hogy Isten szereti, meghallgatja, és fel fogja emelni. Áldott volt, hogy már korán tudta és soha nem felejtette el, hogy egy szerető Isten mindig csak egy imányi távolságra van.

Ezért tanította így az Úr a szülőket: „És imádkozni is tanítsák meg gyermekeiket, és arra, hogy egyenes derékkal járjanak az Úr előtt” (T&Sz 68:28).

Jézus Krisztus evangéliuma azért lett visszaállítva a Mormon könyve és a családokat összekötő papsági kulcsok által, mert az ifjú Joseph Smith hittel imádkozott. Ezt a hitet egy szerető és hithű családban szerezte.

Húsz évvel ezelőtt az Úr a következő tanácsot adta a családoknak az Első Elnökségen és a Tizenkét Apostol Kvórumán keresztül, A család: Kiáltvány a világhoz című kiadványban: „A sikeres házasságok és családok a hit, az ima, a bűnbánat, a megbocsátás, a tisztelet, a szeretet, az együttérzés, a munka és a tartalmas szabadidős tevékenységek tantételeire épülnek.”¹

Hatalmas hálával tartozunk Joseph Smith családjának a Próféta felneveléséért. Családja nemcsak a hit és az ima, hanem a bűnbánat, a megbocsátás, a tisztelet, a szeretet, az együttérzés, a munka, valamint a tartalmas szabadidős tevékenységek terén is példát mutatott.

Az utánatok jövő nemzedék áldottnak hívhat majd benneteket azért a példáért, melyet az imádkozásról mutattatok a családotokban. Lehet, hogy nem ti nevelitek fel Isten egyik nagy szolgáját, de imáitokkal és a hithűségetek példájával segíthettek az Úr Jézus Krisztusnak jó és szeretett tanítványokat felnevelni.

Mindennek, amivel az Urat segíthetitek, az ima lesz az alapja. Vannak olyan nyilvánvalóan átlagos emberek, akik, amikor imádkoznak, arra inspirálnak másokat, hogy nyissák ki szemüket és nézzék meg, kihez beszélnek. Ti is lehettek ilyen emberek.

Gondoljatok bele, mit jelenthet ez azoknak, akik letérdelnek veletek családi imára. Amikor érzik, hogy hittel beszéltek Istenhez, az ő hitük is növekedni fog ahhoz, hogy beszéljenek vele. Amikor imátokban megköszönitek Istennek azokat az áldásokat, melyekről nekik is tudomásuk van, nőni fog a hitük, hogy Isten szereti őket, hogy válaszol a ti imáitokra és hogy válaszolni fog az övékére is. Ez csak akkor történhet meg a családi ima közben, ha már egyéni imában is tapasztaltad újra és újra.

Még mindig érzem annak áldását, hogy a szüleim beszéltek az Úrral. A családi ima erejéről mutatott példájuk megáldja az őket követő nemzedékeket.

Az én gyermekeimet és unokáimat nap mint nap megáldja a szüleim példája. Megörökölték a hitet, hogy egy szerető Isten hallja és megválaszolja imáikat. Ti is megteremthetitek ezt az örökséget a családotokban. Imádkozom azért, hogy így legyen.