A történelem folyamán Mennyei Atyánk olyan próféták elhívásával vetett véget a hitehagyás időszakainak, akik isteni felhatalmazást kaptak az evangélium teljességének visszaállítására és Jézus Krisztus egyházának megalapítására. A mi adományozási korszakunkban ez a próféta Joseph Smith volt. Ha a tanulók megértik, hogy a prófétákon keresztül milyen módon vezeti népét és alapítja meg egyházát Isten, akkor az segíteni fog nekik még mélyebben átérezni a visszaállítás szükségességét, és jobban tudnak majd tanítani róla másokat.
A visszaállítás szükségessége a nagy hitehagyást követően
Kezdd a leckét azzal, hogy felírod a táblára:
éhínség =
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Ámós 8:11–12-t, a tanulók pedig kövessék a szöveget, és mondják meg, mit jelképez az éhség szó.
Milyen típusú éhínség bekövetkeztéről prófétált Ámós? (Írd fel a tanulók válaszait a táblára az „éhínség =” mellé.)
Miről prófétált Ámós, mit tesznek majd az emberek ezen éhínség miatt?
Milyen bizonyítékait látjátok a világban annak, hogy az emberek éheznek „az Úr beszédének hallgatás[ára]”? (Ámós 8:11).
Magyarázd el, hogy bár az Ámós 8:11–12-ben található prófécia valószínűleg számos alkalommal beteljesedett már a történelem folyamán, az egyik fontos beteljesedést a nagy hitehagyásként ismerjük. Javasolhatod, hogy a tanulók írják fel a hitehagyás, beleértve a nagy hitehagyást megjegyzést a szentírásuk margójára Ámós 8:11–12 mellé.
Tedd ki a következő idézetet, és kérj meg valakit, hogy olvassa fel, a tanulók pedig keressenek benne a nagy hitehagyáshoz hozzájáruló tényezőket.
„Jézus Krisztus halála után gonosz emberek üldözték az apostolokat és egyháztagokat, és sokat megöltek közülük. Az apostolok halálával a papsági kulcsok és az elnöklő papsági felhatalmazás elvétetett a Földről. Az apostolok tisztán megtartották az evangélium tanait, és fenntartották az egyháztagok érdemességének rendjét és normáit. Az apostolok nélkül az emberek idővel megváltoztatták a tanokat, és jogtalan változásokat eszközöltek az egyház szervezetében és a papsági szertartásokban, például a keresztelésben és a Szentlélek ajándéka adományozásában.
A kinyilatkoztatás és a papsági felhatalmazás nélkül az emberek az emberi bölcsességre támaszkodtak a szentírások, valamint Jézus Krisztus evangéliuma tantételeinek és szertartásainak értelmezésében. Hamis elképzeléseket tanítottak igazként. Az Atyaisten, a Fia, Jézus Krisztus és a Szentlélek igaz jelleméről és természetéről való tudás nagy része elveszett. A Jézus Krisztusba vetett hitnek, a bűnbánatnak, a keresztelésnek és a Szentlélek ajándékának tanait elferdítették vagy elfelejtették. A Krisztus apostolainak adott papsági felhatalmazás többé nem volt jelen a Földön” (Prédikáljátok evangéliumomat! Útmutató a misszionáriusi szolgálathoz [2006]. 35.).
Ezen idézet szerint mely tényezők járultak hozzá a nagy hitehagyáshoz?
Miért elengedhetetlen annak megértése, hogy valóban sor került a nagy hitehagyásra? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de mindenképp fogalmazzák meg a következő tantételt: Ha tudjuk, hogy volt egy nagy hitehagyás, az segíthet nekünk felismerni az evangélium visszaállításának szükségességét.)
Magyarázd el, hogy a hitehagyás ezen időszaka alatt Mennyei Atyánk továbbra is kifejtette hatását a világban, részben Krisztus világosságán keresztül, mely „minden embernek megadatott” (Moróni 7:16), részben pedig a Szentlélek hatalmán keresztül, mely tanúságot tesz arról, hogy az evangélium igaz (lásd Kalauz a szentírásokhoz: Szentlélek. scriptures.lds.org). Sok kultúrában adott sugalmazást olyan férfiaknak és nőknek, akik ebben az időszakban a segítségéért folyamodtak. Voltak olyan keresztény reformerek, mint Luther Márton és Tyndale Vilmos, akik azért munkálkodtak, hogy segítsenek a keresztényeknek a Bibliában található eszményekhez közelítve élni. Európában és Észak-Amerikában élő reformerek, filozófusok, sőt, államférfiak erőfeszítéseinek köszönhetően a világ sok táján nagyobb hangsúlyt kapott az emberi méltóság és a vallásszabadság. Mindezen fontos eredmények ellenére Isten ekkor még nem állította vissza teljes mértékben az egyházát. (Lásd Prédikáljátok evangéliumomat! 45–46.)
Tedd ki a következő idézetet Gordon B. Hinckley elnöktől (1910–2008), és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:
Kép
President Gordon B. Hinckley
„A mennyek évszázadokon át le voltak pecsételve. Jó emberek, férfiak és nők, nem is kevesen – igazán nagyszerű és csodálatos emberek – próbálták meg helyrehozni, megerősíteni és jobbá tenni [hódolatuk] rendszerét és tanaik szervezetét. Tisztelettel adózom előttük. Mennyivel jobbá vált a világ bátor tetteik miatt! Bár hiszem, hogy ihletett munkát végeztek, mégsem volt részük abban a kegyben, hogy megnyíljanak nekik a mennyek és megjelenjen nekik Isten” (Hitünk csodálatos alapja. Liahóna, 2002. nov. 80.).
Emlékeztesd a tanulókat, hogy 1820-ban Joseph Smith fiatal fiúként az igaz egyházat kereste, de nem találta. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Joseph Smith története 1:5–10-et, és keressenek olyan kifejezéseket, melyek leírják, milyen kihívásokat eredményezett a nagy hitehagyás.
Milyen kifejezéseket használva jellemezte Joseph Smith napjai lelki kihívásait?
Mit mondott Joseph, milyen érzéseket keltett benne az őt körülvevő vallási nyugtalanság?
Emlékeztesd a tanulókat, hogy Joseph Smith igazságkeresése vezetett el az első látomáshoz és prófétai elhívásához. (Ezekről a következő leckében lesz szó.) Mutass rá, hogy Joseph Smith próféta elhívása és az evangélium visszaállítása egy Isten által kialakított, a történelem folyamán ismétlődő minta szerint történt. Példának okáért Énók (lásd Mózes 6:26–32) és Noé (lásd Mózes 8:17–20) elhívása is ezt a mintát követte. Tedd ki ennek a mintának a következő magyarázatát, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:
„A Biblia történelme szerint Isten sokszor szólt a prófétákkal, és hitehagyás is sokszor történt. Az általános hitehagyás minden egyes korszakának befejezésére Isten azzal mutatta meg gyermekei iránti szeretetét, hogy egy újabb prófétát hívott el, akinek megadta a papsági felhatalmazást Jézus Krisztus evangéliumának visszaállítására és tanítására. A próféta lényegében sáfárként működik, aki Isten házanépéről gondoskodik itt a Földön. A próféták által ily módon vezetett időszakokat adományozási korszakoknak nevezzük” (Prédikáljátok evangéliumomat!33.; lásd még Kalauz a szentírásokhoz: adományozási korszak).
Milyen szempontból követi az evangélium Joseph Smith általi visszaállítása a korábbi adományozási korszakokban látott mintát? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de mindenképp fogalmazzák meg a következő tantételt: Az általános hitehagyás korszakai után Isten prófétákat hív el és felhatalmazást ad nekik az evangélium újbóli visszaállítására és tanítására. A tanulók számára legyen világos ez a tan is: Joseph Smitht Isten hívta el, hogy állítsa vissza a mi adományozási korszakunk számára az evangéliumot.)
Ennek a mintának a megértése hogyan segíthet nektek elmagyarázni az evangélium visszaállítását olyan valakinek, aki más hitet vall?
Hangsúlyozd ki, hogy az első látomás során Joseph Smith megtudta, hogy nincs a földön igaz egyház, és szükség van Krisztus evangéliuma teljességének a visszaállítására. Bár a Bibliában vannak jövendölések a nagy hitehagyásról, ezen hitehagyás bekövetkeztének legfontosabb bizonyítéka az, hogy Joseph Smith prófétai elhívást kapott és sor került az evangélium teljességének visszaállítására.
Az evangélium visszaállítása „egy bámulatos mű és csoda”
Mondd el, hogy a szentírások felsorolják az Úr néhány indokát arra, hogy miért legyen visszaállítva a földre az utolsó napokban az evangéliuma.
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban 2 Nefi 27:25–26-ban Ésaiásnak a visszaállításra vonatkozó próféciáját, és nézzék meg, hogyan jellemzi az Úr lelki értelemben a világ állapotát a visszaállítás idején. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek ezeket a lelki értelemben vett állapotokat jellemzik. (Megjegyzés: Az egyik legnagyobb segítséget az jelentheti a tanulóknak a szentírásokból tanultak megértéséhez és emlékezetben tartásához, ha megjelölnek fontos szavakat és kifejezéseket.) Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit találtak.
Szerintetek miért nevezik úgy az evangélium visszaállítását, hogy „egy bámulatos mű és csoda”?
Ti mit találtok bámulatosnak és csodálatosnak a visszaállításban? (Miközben a tanulók válaszolnak, mutass rá, hogy az evangélium visszaállításának „bámulatos mű és csoda” elnevezése visszatérő téma vagy alapeszme a Tan és a szövetségekben. „Az alapeszmék átfogó, visszatérő és egységesítő tulajdonságok vagy fogalmak” [David A. Bednar: Az élő víz tározói. (Brigham Young University fireside, Feb. 4, 2007), 6, speeches.byu.edu].)
Az osztály egyik fele tanulmányozza a Tan és a szövetségek 1:12–17-et, és keresse ki, mivel indokolta az Úr az evangélium visszaállításának véghezvitelét. Az osztály másik fele tanulmányozza a Tan és a szövetségek 1:18–30-at, és keresse ki, milyen tekintetben áldja meg Isten gyermekeit az evangélium visszaállítása. (Megjegyzés: a Tan és a szövetségek 1:30 részletesebb tanulmányozására a 6. leckében kerül majd sor.)
Elegendő idő eltelte után kérj meg tanulókat, hogy mondják el, mit találtak. Győződj meg arról, hogy a tanulók értik a következő igazságot: Az evangélium visszaállítása segít a Krisztusban hívőknek növelni a hitüket és felülkerekedni az utolsó napok csapásain.
Olvasd fel a következő kijelentést Joseph Smith prófétától (1805–1844):
Kép
Prophet Joseph Smith
“[A próféták] örömteli várakozással néztek elébe annak a napnak, amelyben most élünk; és mennyei és örömteli várakozástól fűtve énekeltek, írtak és jövendöltek erről a napunkról” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 193.).
Mi az, amire a múlt prófétái várakozással tekinthettek napjainkban? (A tanulók valószínűleg megemlítik többek között, hogy a visszaállítás az egész földre kiterjed és felkészíti a világot Jézus Krisztus második eljövetelére.)
Tedd ki a következő idézetet Gordon B. Hinckley elnöktől, és kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel:
Kép
President Gordon B. Hinckley
„Testvéreim, értitek, hogy mit birtokolunk? Felismeritek-e helyünket az emberi történelem nagy színjátékában? Most jött el az a fontos időpont, ami felé minden ezelőtt történt dolog fókusza fordul. […]
A Mindenható utolsó napi munkája, amiről őseink szóltak, amiről a próféták és az apostolok jövendöltek, eljött. Itt van. Számunkra valamilyen okból ismeretlenül, de az Isten bölcsességéből eredően azt a kiváltságot kaptuk, hogy ebben a dicsőséges korban jöhettünk a földre. […]
Tudva, hogy mit birtokolunk és mit ismerünk, jobb néppé kellene válnunk, mint amilyenek vagyunk. Krisztushoz hasonlóbbá, megbocsátóbbá, segítőkészebbé kell válnunk és az egész környezetünkre jobban oda kell figyelnünk.
Minden idők legnagyszerűbbikét éljük most, ez a nagyszerű és ünnepélyes történelemtudat tiszteletet kelt bennünk. Ez az utolsó és a végső [adományozási korszak], mely felé mutat minden múltbeli dolog. Bizonyságomat és tanúságomat teszem ezeknek a dolgoknak az igazságáról” (Minden idők legnagyszerűbbike. Liahóna, 2000. jan. 89–90.).
Milyen gondolatokat és érzéseket kelt bennetek a „minden idők legnagyszerűbbikét éljük” kijelentés?
Ha nem túl személyes, akkor ossz meg az életedből egy olyan élményt, amely megerősítette a bizonyságodat Jézus Krisztus visszaállított evangéliumáról.
Mit tehettek azért, hogy kifejezzétek hálátokat az evangélium visszaállításáért?