A Kirtland templom és a papsági kulcsok

Mutass a tanulóknak egy képet a Kirtland templomról (lásd Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 117. sz.; lásd még LDS.org). Mondd el, hogy a szentek majdnem három éven át fáradoztak és hoztak áldozatokat a Kirtland templom felépítéséért. Mindezek során tanúi voltak az Úr ígérete beteljesedésének, mely szerint ha betartják a parancsolatait, akkor hatalmukban áll majd felépíteni a templomot (lásd T&Sz 95:11). Az 1836. március 27-én tartott felszentelésen majdnem ezer ember vett részt. A felszentelő imát, melyet Joseph Smith kinyilatkoztatás által kapott, a Tan és a szövetségek 109 jegyzi fel.

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Tan és a szövetségek 109:1–5-öt, az osztályt pedig buzdítsd, hogy kövessék a szöveget és figyeljenek fel azokra a kifejezésekre, melyek leírják, hogy milyen áldozatokat hoztak a szentek a templom felépítése végett. Azután tedd fel a következő kérdéseket:

• Milyen kifejezésekkel jellemezte Joseph Smith a szentek áldozatát?

Hogy segíts a tanulóknak még jobban megérteni a szentek által hozott áldozatokat, kérj meg egy tanulót a következő összegzés felolvasására:

1833 júniusa és 1836 márciusa között férfiak és nők vállvetve dolgoztak az Úr házának felépítésén és befejezésén. Voltak, akik kőművesmunkát végeztek, mások fonalat sodortak és ruhákat kötöttek a munkásoknak, megint mások pedig az Úr házának függönyein dolgoztak. Mindezt azért tették, „hogy legyen olyan hely az Ember Fiának, ahol kinyilváníthatja magát a népének” (T&Sz 109:5). Voltak olyan utolsó napi szentek, például John Tanner, akik vagyonuk nagy részét a templom felépítésére áldozták. Összességében a templom felépítése akár 40 000 amerikai dollárba is belekerülhetett, ami akkoriban nagyon nagy összeg volt. Nem számított, milyen árat és áldozatot követelt, a szentek hűségesen dolgoztak, hogy engedelmeskedjenek az Úr ezen parancsolatának (lásd T&Sz 95:11). A Kirtland templom a szeretet munkája, valamint az engedelmesség, az áldozathozatal és a hit megnyilvánulása volt.

• Ma milyen áldozatokat kell hozni azért, hogy élvezhessük a templom áldásait?

• Milyen áldások érkeznek az életünkbe, ha áldozatot hozunk az Úr munkájának végzéséért?

Hogy segíts megválaszolni ezt a kérdést, tedd ki a következő idézetet Carol B. Thomas nőtestvértől a Fiatal Nők Általános Elnökségéből. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:

Kép

Carol B. Thomas

© Busath.com

„Az áldozathozatal bámulatos tantétel. Amikor készségesen adunk az időnkből, a tehetségeinkből és mindabból, amink van, ez hódolatunk egyik legigazibb formájává válik. Mély szeretetet fejleszthet ki bennünk egymás iránt, valamint [Szabadítónk], Jézus Krisztus iránt. Az áldozathozatal által megváltozhat a szívünk; közelebb élünk a [Lélekhez], és kevésbé vágyunk a világ dolgaira” (Az áldozathozatal: örök befektetés. Liahóna, 2001. júl. 79.).

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és a szövetségek 109:12–13 és 20–21-et, és nézzék meg, hogyan utal ez az ima a templom szentséges voltára. Kérdezd meg a tanulókat, hogy mi ragadta meg leginkább a figyelmüket ezekben a versekben.

Mondd el nekik, hogy a felszentelő imában Joseph Smith konkrét áldásokért fohászkodott az Úrhoz. Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Tan és a szövetségek 109:12–15, 22–28-at, az osztályt pedig buzdítsd, hogy kövessék a szöveget, és figyeljék meg, milyen áldások érhetik azokat, akik arra érdemesen hódolnak a templomban. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg a figyelmüket megragadó fontos szavakat és kifejezéseket, azután beszéljétek meg a következő kérdéseket:

• Az általatok megnevezett áldások közül melyik jelent a legtöbbet számotokra? Miért?

• Milyen tant vagy tantételt tanulhatunk ezekből a versekből? (A tanulók mindenképp fogalmazzák meg a következő tantételt: Ha hithűen hódolunk a templomban, akkor fokozott védelmet és hatalmat nyerhetünk a világ gonoszságával szemben.)

Tedd ki a következő idézetet David A. Bednar eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:

Kép

Elder David A. Bednar

„Kérlek benneteket, gondoljátok át [a Tan és a szövetségek 109:24–28-at] a jelenleg is tomboló ellenség… és annak fényében, …hogy magunkra vegyük Jézus Krisztus nevét, illetve a védelem áldás[a vonatkozásában], melyet azoknak ígértek, akik tisztességgel viselnek nevet és tisztet a szent templomban. Ezek a szövetséges áldások minden nemzedéknek és az egész örökkévalóságra szólnak. Arra buzdítalak benneteket, hogy gyakorta tanulmányozzátok, és imádságos lélekkel gondoljátok végig, hogy miképpen vonatkoznak ezek a szentírások rátok és családotok életére.

Ne csodálkozzunk azon, hogy Sátán igyekszik meghiúsítani vagy elértékteleníteni a templomi hódolatot és a templomi munkát. Az ördög megveti az Úr házában honoló tisztaságot és annak hatalmát. A templomi szertartások és szövetségek által mindannyiunk számára elnyerhető védelem hatalmas akadályt jelent Lucifernek gonosz céljai beteljesítésében” (Tisztességgel viselj nevet és tisztet! Liahóna, 2009. máj. 99–100).

• Ti hogyan éreztétek lelki erőtök növekedését a templomi hódolat eredményeképp?

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, mit tehetnének azért, hogy még többet elnyerjenek az azoknak ígért áldásokból, akik hűségesen hódolnak a templomban. Emlékeztesd a tanulókat, hogy a szentírásokon és a próféták szavain elgondolkozva szívük és elméjük nyitottabb lesz az Úrtól érkező sugalmazásokra.

Mondd el, hogy az Úr a Kirtland templom felszentelését övező napokban lelki megnyilvánulások kiáradásával jutalmazta a szentek áldozathozatalát. Ha az idő engedi, röviden mesélj el néhány beszámolót a 13. fejezetből (“Glorious Days in Kirtland, 1834–36”) innen: Church History in the Fulness of Times Student Manual, 2nd ed. [Egyháztörténet az idők teljességében tanulói kézikönyv, 2. kiadás] (Church Educational System manual, 2003), különösen a “A Pentecostal Season” elnevezésű részből (164–167. oldal). Mondd el a tanulóknak, hogy ezen események talán legjelentősebbikére 1836. április 3-án került sor, egy héttel a templom felszentelése után.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és a szövetségek 110 szakaszfejlécét, az osztály pedig kövesse a szöveget, majd kérdezd meg:

• Kiknek adatott ez a látomás? Mivel foglalatoskodott éppen Joseph Smith és Oliver Cowdery, mielőtt sor került erre a látomásra?

Mondd el a tanulóknak, hogy a Tan és a szövetségek 110 első tíz verse egy dicsőséges látomásról szól, mely Joseph Smithnek és Oliver Cowderynek adatott a Szabadítóról, aki annak kijelentése végett jelent meg nekik, hogy elfogadja a Kirtland templomot. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban ezeket a verseket, és keressenek fontos igazságokat a Szabadító és a templom vonatkozásában. Elegendő idő után kérdezd meg:

• E versekben mit találtok jelentőségteljesnek? Miért?

• A 6. vers szerint a Szabadító azt mondta: „örvendjen népem egészének szíve”. Szerintetek miért volt okuk a szenteknek ez alkalommal az örvendezésre?

Mondd el, hogy a Szabadító látomásának végeztével látomások egész sora következett. Ezekben a látomásokban Joseph Smithnek és Oliver Cowderynek egymás után megjelent Mózes, Éliás és Illés.

Írd fel a táblára a következőket:

Oszd három csoportra az osztályt. Mindegyik csoportnak jelöld ki valamelyik nevet a tábláról. Kérd meg a tanulókat, hogy tanulmányozzák a hozzá tartozó szentírásrészt, és tudjanak meg többet a visszaállított papsági kulcsokról. Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit találtak.

A következő magyarázatok elmélyíthetik a tanulók által olvasottak megértését. Kérj meg egy tanulót, hogy a hozzájuk tartozó szentírásrész megbeszélése után olvassa fel az egyes idézeteket:

Mózes: Izráel összegyűjtésének kulcsai felhatalmazást adnak az evangélium a föld négy szegletében történő prédikálásának irányítására. „Helyénvaló, hogy Mózes, aki először elvezette Isten gyermekeit örökségük földjére, legyen az, aki átadja Izráel összegyűjtésének kulcsait a visszaállított egyháznak” (Russell M. Nelson: A szétszórt Izráel összegyűjtése. Liahóna, 2006. nov. 82., 28. lábjegyzet).

Éliás: „Úgy tűnik, Ábrahám napjaiban élt a halandóságban egy Éliás nevű ember, aki 1836. április 3-án Ábrahám evangéliumának adományozási korszakát Joseph Smithnek és Oliver Cowderynek adta a Kirtland templomban” (Bible Dictionary a Biblia angol nyelvű UNSZ kiadásában: “Elias”). „Éliás »Ábrahám evangéliumát« [hozta vissza], a nagy ábrahámi szövetséget, mely által a hithűek az örök gyarapodás ígéreteit kapják, olyan ígéreteket, melyek szerint celesztiális házasságuk által az örökkévalóságban utódaik száma annyi lesz, mint homokszemé a tengerparton vagy csillagé az égen” (Bruce R. McConkie, “The Keys of the Kingdom,” Ensign, May 1983, 22).

Illés: „Ez az Illésre ruházott pecsételő hatalom az a hatalom, mely férjet és feleséget egymáshoz, valamint a gyermekeket a szülőkhöz köt az időre és az örökkévalóságra. Olyan egymáshoz kötő erő, mely minden evangéliumi szertartásban jelen van. […] Ezen hatalom által köttetik, vagyis pecsételtetik meg minden olyan szertartás, melynek köze van a szabadításhoz, és Illés küldetése volt az, hogy eljöjjön és visszaállítsa” (Joseph Fielding Smith, Elijah the Prophet and His Mission [1957], 5).

Olvasd fel a Tan és a szövetségek 110:16-ot, a tanulókat pedig buzdítsd, hogy kövessék a szöveget. Kérd meg őket, hogy mondják meg, mi adatott át ekkor Joseph Smithnek és Oliver Cowderynek („ennek az adományozási korszaknak a kulcsai”), majd kérdezd meg:

• A 16. vers szerint mit tudhatunk ezen kulcsok visszaállításának köszönhetően? (Azt, hogy közel van a második eljövetel.)

• A 16. verset szem előtt tartva miért volt szükség a Mózes, Éliás és Illés által visszaállított kulcsoknak még „az Úr nagy és félelmetes napja” előtti visszaállítására?

• Milyen áldásokban részesített már benneteket ezen papsági kulcsok visszaállítása? (A tanulók válaszai után foglald össze ezen kulcsok visszaállításának fontosságát a következő tantétel leszögezésével: A misszionáriusi munka, az örökkévaló családok és a templomi munka kulcsai segítenek felkészíteni magunkat és a világot Jézus Krisztus második eljövetelére.)

Tedd ki a következő idézetet Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:

Kép

Elder Jeffrey R. Holland

„Isten papsága, annak kulcsaival, szertartásaival, isteni eredetével és azon képességével, hogy megköti a mennyben, ami a földön köttetett, annyira nélkülözhetetlen Isten igaz egyháza számára, mint amennyire egyedülálló, és… nélküle nem lenne Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza” (Ami a leginkább megkülönböztet minket. Liahóna, 2005. máj. 43.).

Mondd el, milyen áldásokat kaptál már az életedben ezen papsági kulcsok visszaállítása miatt. Tegyél bizonyságot arról, hogy a papság kulcsai az egyház megkülönböztető jegyei, a földön lévő minden más egyháztól elkülönítik Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát.