A hit, a remény és a jószívűség tulajdonságai mindazok számára szükségesek, akik Mennyei Atyánkkal kívánnak élni. E tulajdonságok ajándékok Istentől, amelyeket azok kapják meg, akik Jézus Krisztus példájának követése révén törekednek rájuk.
A hit, a remény és a jószívűség alapvető a szabaduláshoz
Kérd meg a tanulókat, hogy nevezzenek meg gyorsan olyan tulajdonságokat, amelyekre szerintük fontos szert tenni a halandóságban. Azután kérd őket, hogy válasszák ki a megnevezett tulajdonságok közül azokat, amelyek szerintük a leginkább létfontosságúak Isten királyságának megörökléséhez.
Emlékeztesd a tanulókat, hogy amikor Moróni munkája az aranylemezeken a befejezéséhez közeledett, zárásként írt néhány intelmet azoknak, akik egy nap majd olvassák a feljegyzést. Tanácsai között kiemelt három olyan tulajdonságot, amelyek alapvető fontosságúak a szabadulásunkhoz. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Moróni 10:18–21-et, és kérd meg az osztályt, hogy nevezzék meg ezt a három tulajdonságot.
Szerintetek miért ennyire alapvető fontosságúak a szabadulásunkhoz a hit, a remény és a jószívűség tulajdonságai?
Hogy segíts a tanulóknak megválaszolni ezt a kérdést, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel az Ether 12:28-at, a többiek pedig fogalmazzák meg az e versben tanított tant.
Milyen tant tartalmaz ez a vers? (A tanulók fogalmazzák meg a következőket: A hit, a remény és a jószívűség kifejlesztése közelebb visz minket Jézus Krisztushoz.)
Kérd meg a tanulókat, hogy keressenek olyan tantételeket és tanokat ezen az órán, melyek segíthetnek nekik még teljesebben megérteni és kifejleszteni e tulajdonságokat.
Írd fel a táblára: Növelni a Jézus Krisztusba vetett hitünket.
Emlékeztesd a tanulókat, hogy Alma próféta a növekvő mag hasonlatán keresztül tanította a zorámitákat arról, hogyan lehet kifejleszteni a Jézus Krisztusba vetett hitet. Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel az Alma 32:26–29-et. Biztasd a tanulókat, hogy találják meg azokat a kifejezéseket, amelyek a hitünk növelését segítő cselekedetekre utalnak.
Kérj meg néhány tanulót, hogy osszák meg a talált kifejezéseket, és magyarázzák el, mit tanít az adott kifejezés arról, hogyan növelhetjük a hitünket. Amikor a tanulók megtalálnak egy-egy kifejezést, érdemes lehet felírnod azokat a táblára, a cím alá. A kifejezések között ott lehetnek a következők: felébrednétek és felserkentenétek a képességeiteket; kísérletet tennétek a szavaimmal; vágyjatok arra, hogy higgyetek; ha helyet adtok, hogy a magot [az igét] el lehessen ültetni a szívetekben. Szükség esetén magyarázd el, hogy felserkenteni annyit tesz, mint fokozni, feléleszteni vagy felélénkíteni.
Szerintetek a 29. versben miért tanította azt Alma, hogy a hitünk e kísérlet elvégzése után sem lesz még tökéletes?
Szerintetek mire van még szükség a hitünk tökéletesítéséhez?
Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel az Alma 32:37–41-et, az osztály pedig keresse meg benne, hogy mit kell tennünk az örök élet elnyeréséhez szükséges hit kifejlesztéséhez.
Milyen tantételt tanított Alma ezekben a versekben, hogyan folytathatjuk hitünk erősítését? (A tanulók fogalmazzák meg a következő tantételt: Ha szorgalmasan tápláljuk szívünkben Isten igéjét, a Jézus Krisztusba vetett hitünk növekedni fog. Írd fel ezt az igazságot a táblára.)
Szerintetek mit jelent szorgalmasan táplálni az igét? Miket tehetünk következetesen annak érdekében, hogy tápláljuk Isten igéjét, és segítsünk a hitnek mélyen gyökeret verni a szívünkben?
Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni, miként táplálhatják Isten igéjét, tedd ki a következő idézetet Henry B. Eyring elnöktől az Első Elnökségből, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel, miközben a többiek azt figyelik, hogy mik a hitünk táplálásának kulcsai:
Kép
President Henry B. Eyring
„Akármennyi hittel is rendelkezünk most az Istennek való engedelmességben, folyamatosan meg kell azt erősítenünk, és állandóan naprakészen kell tartanunk. Ezt megtehetjük azáltal, hogy már most elhatározzuk, hogy hamarabb engedelmeskedünk, és elkötelezettebbek leszünk a kitartásban. A korai kezdés és a kitartás elsajátítása a lelki felkészülés kulcsa. […]
Idővel és napi döntéseink által építjük hitünket ahhoz, hogy átmenjünk az engedelmesség próbáján. Már most eldönthetjük, hogy azonnal engedelmeskedünk mindannak, amit az Úr kér tőlünk. Azt is elhatározhatjuk, hogy kitartóak leszünk az engedelmesség legapróbb próbáiban is, melyek felépítik hitünket, hogy átsegítsenek a nagyobb próbákon, melyek bizonyosan jönni fognak” (vö. Lelki felkészültség: Kezdd el korán és légy kitartó!Liahóna, 2005. nov. 38, 40.).
Mit mondott Eyring elnök, mit kell tennünk ahhoz, hogy erősítsük, vagyis tápláljuk a hitünket?
Szerintetek miért ennyire létfontosságú az Őbelé vetett hitünk és bizalmunk építéséhez az Isten igéjének való kitartó és mindennapi engedelmeskedés?
Kérj fel néhány tanulót, hogy mondják el, hogyan befolyásolta a Jézus Krisztusba vetett hitüket az Alma által tanított tantételek követése.
Mondd el nekik, hogy Mormon próféta bizonyságot tett a Jézus Krisztusba vetett hit örökkévaló fontosságáról. Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel Mormon tanúbizonyságát a Moróni 7:21, 25–28, 33-ból, miközben az osztály azon gondolkodik, hogy mit tehetnek az Úrba vetett hitük növeléséért, és azért, hogy megragadják a Mormon által említett áldásokat.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Ether 12:8–9-et, egy másikat pedig arra, hogy olvassa fel a Moróni 7:40–42-t. Kérd meg a tanulókat, hogy nevezzék meg azt a tulajdonságot, amelyet a hit fejlesztése révén érhetünk el.
E versek szerint milyen tulajdonságra tehetünk szert a hitünknek köszönhetően?
Olvasd fel a következő két kijelentést, és kérd meg a tanulókat, hogy fogalmazzák meg a kettő közti különbséget: (1) Remélem, hogy ma nem fog esni. (2) Remélem, hogy ha bűnbánatot tartok, Jézus Krisztus engesztelése által megbocsátást nyerek.
Miben különbözik e két reményteli kijelentés? (Az első egy bizonytalan óhaj, és olyasmire irányul, ami független az illető akaratától, míg a második egy tettekre sarkalló bizalom kifejezése.)
Hogy segíts a tanulóknak megérteni a remény szót, ahogyan az a szentírásokban használatos, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel a következő idézetet Dieter F. Uchtdorf elnöktől az Első Elnökségből:
Kép
President Dieter F. Uchtdorf
„A remény… tartós bizalom abban, hogy az Úr beteljesíti a nekünk tett ígéretét. Bizalom abban, hogy ha most Isten törvényei és az Ő prófétáinak szavai szerint élünk, úgy a jövőben el fogjuk nyerni a kívánt áldásokat. Azt jelenti, hogy hisszük és elvárjuk, hogy imáinkra választ kapunk. Magabiztosságban, derűlátásban, lelkesedésben és türelmes kitartásban nyilvánul meg” (vö. A remény végtelen hatalma.Liahóna, 2008. nov. 22.).
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Moróni 7:41-et, és keressék meg benne, hogy miben fogunk reménykedni, amikor kifejlesztjük a Krisztusba vetett hitet.
Milyen tantételt tanított Mormon ebben a versben a reményről? (A tanulók fogalmazzák meg a következőket: Amint kifejlesztjük a Jézus Krisztusba vetett hitet, szert teszünk arra a reményre, hogy az Ő engesztelése által örök életre támadhatunk fel.)
Szerintetek miért van ilyen szoros összefüggés a Jézus Krisztusba vetett hit és a remény között?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Ether 12:4-et, az osztály pedig figyelje meg, mit mondott Moróni a reményről.
Mit tanít nekünk a Moróni által említett horgony a reményről? Hogyan hasonlítható a hit nélküli ember a horgony nélküli hajóhoz?
Kérj fel néhány tanulót, hogy tegyenek bizonyságot arról a reményről, melyet a Jézus Krisztusba vetett hitnek köszönhetően tapasztaltak meg.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Moróni 7:43–44-et, a többiek pedig találják meg azt a tulajdonságot, amelyről Mormon kijelentette, hogy ki kell fejlesztenünk a hit és a remény után.
Tedd ki a következő idézetet Ezra Taft Benson elnöktől (1899–1994), és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel:
Kép
President Ezra Taft Benson
„Ha igazán arra törekszünk, hogy hasonlóbbakká váljunk a Szabadítónkhoz és Mesterünkhöz, akkor legfőbb célkitűzésünk az legyen, hogy megtanuljunk úgy szeretni, ahogyan Ő szeret. Mormon úgy fogalmazott, hogy a jószívűség »a legnagyobb mindenek között« (Moró. 7:46)” (“Godly Characteristics of the Master,” Ensign, Nov. 1986, 47).
Annak további megvilágítására, hogy miért ilyen fontos tulajdonság a jószívűség, melyre törekedni kell, kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Moróni 7:45–47-et. Mutass rá, hogy e versek úgy segítenek megértenünk a jószívűséget, hogy felsorolják, mi a jószívűség és mi nem az.
Milyen szavak és kifejezések jelzik ezekben a versekben a jószívűség fontosságát?
Milyen gondolatokat vagy meglátásokat osztanátok meg a jószívűség ama jellemzőivel kapcsolatban, amelyeket a 45. vers sorol fel?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Moróni 7:48-at.
Mit tanácsolt Mormon, mit tegyünk, amikor a jószívűség ajándékára törekszünk? (Segíts a tanulóknak megfogalmazni a következő tantételt: Ha szívünk erejével imádkozunk, és követjük Jézus Krisztust, akkor eltölthet minket a jószívűség.)
Miként segít Jézus Krisztus jobb követőivé válnunk, ha a jószívűség ajándékára törekszünk?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Ether 12:33–34-et, az osztály pedig figyelje meg, milyen összefüggés van a jószívűség és Jézus Krisztus engesztelése között.
Mi a kapcsolat a jószívűség és az engesztelés között?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
Kép
Elder Jeffrey R. Holland
„»Krisztus tiszta szeretet[ének]«… átfogóbb meghatározása nem az, amit keresztényekként megpróbálunk mások iránt – nagyrészt sikertelenül – tanúsítani, hanem inkább az, amit Krisztus maradéktalanul sikeresen tanúsított irántunk. Az igazi jószívűség csak egyszer fordult elő. Tökéletesen és tisztán mutatkozik meg Krisztus irántunk való hibátlan, legfőbb és engesztelő szeretetében. […] Krisztus irántunk való szeretete az, amely »minden dolgot elbír, minden dologban hisz, minden dolgot remél és minden dolgot elvisel«. Úgy van, ahogyan Krisztusban megmutatkozik, hogy »a jószívűség soha el nem múlik«. Ez az a jószívűség – az irántunk való tiszta szeretete –, amely nélkül semmik lennénk, reménytelenek, minden férfi és nő között a legnyomorultabbak. Valóban, akik úgy találtatnak, hogy az utolsó napon birtokában vannak szeretete áldásainak – az engesztelésnek, a feltámadásnak, az örök életnek, az örök ígéretnek –, bizonyosan jó dolguk lesz azoknak” (Christ and the New Covenant [1997], 336).
Hogyan segít nektek Holland elder megérteni, miért van az, hogy „a jószívűség soha el nem múlik”, és miért ez a „legnagyobb” az összes lelki ajándék közül?
Mit tehetnétek, hogy megosszátok másokkal Jézus Krisztus ama tiszta szeretetét, amelyből Ő oly bőségesen részesített benneteket?
Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék át a Moróni 7:45-öt, majd pedig tűzzenek ki egy olyan célt, hogy a jószívűség egyik jellemzőjének kifejlesztéséért fognak imádkozni és azon munkálkodni. Tégy bizonyságot arról az isteni segítségről, melyet akkor kaptál, amikor magad is a jószívűség kifejlesztésén dolgoztál.