1 És most lőn, hogy a nyolcvanhatodik évben a nefiták még mindig gonoszságban, igen, nagy gonoszságban éltek, míg a ^alámániták azon voltak, hogy szigorúan betartsák Isten parancsolatait, Mózes törvénye szerint.

2 És lőn, hogy ebben az évben volt egy bizonyos Sámuel, egy lámánita, aki eljött Zarahemla földjére, és prédikálni kezdett a népnek. És lőn, hogy sok napon át prédikált bűnbánatot a népnek, és azok kiűzték őt, és már azon volt, hogy visszatér a saját földjére.

3 De íme, szólt hozzá az Úr hangja, hogy térjen ismét vissza, és prédikálja a népnek mindazt, amit a ^aszívébe ültet.

4 És lőn, hogy azok nem akarták megengedni neki, hogy bemenjen a városba; elment tehát és felmászott annak falára, kinyújtotta a karját és hangos szóval kiáltott, és megjövendölte a népnek mindazt, amit az Úr a szívébe ültetett.

5 És ezt mondta nekik: Íme, én, Sámuel, egy lámánita, mondom el nektek az Úr szavait, melyeket a szívembe ültetett; és íme, szívembe ültette, hogy mondjam meg ennek a népnek, hogy az ^aigazság kardja ott függ ezen nép felett; és négyszáz év sem múlik el úgy, hogy az igazság kardja le ne sújtson erre a népre.

6 Igen, nagy ^apusztulás vár erre a népre, és biztos, hogy utoléri ezt a népet, és semmi más nem képes megmenteni ezt a népet, csakis a bűnbánat és az Úr, Jézus Krisztusba vetett hit, aki biztosan el fog jönni a világra, és sok dolgot elszenved majd, és meg fogják ölni a népéért.

7 És íme, az Úrnak egy ^aangyala jelentette ki ezt nekem, és ^börvendetes híreket hozott a lelkemnek. És íme, azért küldettem hozzátok, hogy nektek is kijelentsem ezt, hogy hozzátok is elérhessenek az örvendetes hírek; de íme, ti nem akartatok befogadni engem.

8 Azt mondja tehát az Úr: A nefita nép keményszívűsége miatt, ha nem tartanak bűnbánatot, el fogom venni tőlük az igémet, és ^avisszavonom tőlük a Lelkemet, és nem fogom többé eltűrni őket, és ellenük fordítom testvéreik szívét.

9 És még ^anégyszáz év sem telik el, mielőtt meghagyom, hogy sújtsanak le rájuk; igen, karddal és éhséggel, és döghalállal fogom meglátogatni őket.

10 Igen, ádáz haragomban fogom meglátogatni őket, és lesznek olyanok, – ellenségeitek ^anegyedik nemzedékéből – akik tanúi lesznek a ti teljes pusztításotoknak; és ez biztosan be fog következni, ha nem tartotok bűnbánatot, mondja az Úr; és a negyedik nemzedékből valók okozzák majd a pusztulásotokat!

11 De ha bűnbánatot tartotok és ^avisszatértek az Úrhoz, Istenetekhez, akkor elfordítom haragomat, mondja az Úr; igen, azt mondja az Úr, hogy áldottak azok, akik bűnbánatot tartanak és felém fordulnak, de jaj azoknak, akik nem tartanak bűnbánatot!

12 Igen, ^ajaj Zarahemla ezen nagy városának; mert íme, az igazlelkűek miatt van az, hogy megmenekül; igen, jaj ennek a nagy városnak, mert úgy látom, mondja az Úr, hogy sokan vannak azok, igen, méghozzá ezen nagy város többsége, akik meg fogják keményíteni ellenem a szívüket, mondja az Úr.

13 De áldottak azok, akik bűnbánatot tartanak, mert őket megkímélem. De íme, ha nem lennének igazak ebben a nagy városban, akkor íme, ^atüzet küldenék le a mennyből és elpusztítanám.

14 De íme, az igazak kedvéért van az, hogy megkímélem. De íme, eljön az idő, mondja az Úr, hogy amikor kiűzitek magatok közül az igazakat, akkor értek meg a pusztulásra; igen, jaj ennek a nagy városnak, a benne lévő gonoszság és utálatosságok miatt.

15 Igen, és jaj Gedeon városának, a benne lévő gonoszság és utálatosságok miatt.

16 Igen, és jaj mindazon városoknak, melyek a környező vidékeken vannak, melyeket a nefiták birtokolnak; a bennük lévő gonoszság és utálatosságok miatt.

17 És íme, ^aátok sújtja majd ezt a földet, mondja a Seregek Ura, az országban lévő nép miatt, igen, gonoszságuk és utálatosságaik miatt.

18 És lészen, mondja a Seregek Ura, igen, a mi nagy és igaz Istenünk, hogy ha valaki a földbe ^arejti kincseit, akkor az országon lévő nagy átok miatt többé nem találja meg őket, az igazlelkű ember kivételével, aki az Úrnak rejti el kincsét.

19 Mert én azt akarom, mondja az Úr, hogy kincseiket nekem rejtsék el; és átkozott az, aki nem nekem rejti el kincseit; mert senki nem rejti el nekem kincseit, csak az igazlelkű; és aki nem nekem rejti el kincseit, átkozott az, és a kincs is, és az országot sújtó átok miatt senki sem tudja majd visszaszerezni azokat.

20 És el fog jönni az a nap, amikor elrejtik a kincseiket, mert a kincseikre helyezték a szívüket; és mivel a kincseikre helyezték a szívüket, és elrejtik a kincseiket, amikor menekülniük kell az ellenségeik elől; átkozottak ők, és a kincseik is, mivel nem nekem rejtették el azokat, és azon a napon le fognak sújtani rájuk, mondja az Úr.

21 Lássátok, lakói ennek a nagy városnak, és ^ahallgassatok a szavaimra; igen, hallgassatok az Úr által elmondott szavakra; mert íme, azt mondja, hogy átkozottak vagytok, a kincseitek miatt, és a kincseitek is átkozottak, mert rájuk helyeztétek a szíveteket, és nem hallgattatok annak szavaira, akitől kaptátok őket.

22 Nem emlékeztek az Úrra, Istenetekre, azon dolgok tekintetében, melyekkel megáldott benneteket, hanem inkább mindig a ^akincseitekre emlékeztek, mintsem arra, hogy köszönetet mondjatok értük az Úrnak, Isteneteknek. Igen, nem az Úr felé fordul a szívetek, hanem nagy ^bkevélység dagasztja azt, méghozzá dicsekvést, és a nagy felfuvalkodottságot, ^cirigységet, viszálykodásokat és rosszindulatot, üldöztetéseket és gyilkosságokat, és mindenféle gonoszságokat eredményezve.

23 Mert ezért küldött az Úristen átkot erre a földre, és a kincseitekre is, és ez gonoszságaitok miatt van.

24 Igen, jaj ennek a népnek, ezen idő miatt, mely elérkezett, hogy ^akitaszítjátok a prófétákat és kigúnyoljátok őket, és köveket vettek rájuk, és megölitek őket, és mindenféle gonoszságot műveltek velük, éppen úgy, ahogy azt a régiek tették.

25 És most, amikor beszéltek, azt mondjátok: Ha ^arégi atyáink napjaiban lettek volna a mi napjaink, akkor nem öltük volna meg a prófétákat; akkor nem köveztük volna meg és űztük volna ki őket.

26 Íme, ti rosszabbak vagytok, mint ők; mert ahogy él az Úr, úgy ha egy ^apróféta jön közétek, és az Úr szavát hirdeti nektek, mellyel bizonyságot tesz a bűneitekről és gonoszságaitokról, ti ^bdühösek vagytok rá, és kiűzitek őt, és mindenféle úton-módon az elpusztítására törekedtek. Igen, azt mondjátok, hogy hamis ^cpróféta, és hogy bűnös, és hogy az ördögtől való, mivel ^dbizonyságot tesz arról, hogy gonoszak cselekedeteitek.

27 De íme, ha eljön közétek egy ember és azt mondja: Tegyétek azt, és nincs abban gonoszság; tegyétek azt, és nem fogtok szenvedni; igen, azt mondja: Járjatok saját szívetek kevélysége után; igen, járjatok szemetek kevélysége után, és tegyétek meg azt, amire a szívetek vágyik – és ha közétek jön egy ember, és ezt mondja, akkor befogadjátok őt és azt mondjátok rá, hogy ^apróféta.

28 Igen, azt felmagasztaljátok, és adtok neki javaitokból; adtok neki aranyotokból és ezüstötökből, és drága ruhákba öltöztetitek; és mivel ^ahízelgő szavakkal szól hozzátok, és azt mondja, hogy minden rendben van, semmi hibát nem találtok benne.

29 Ó, ti gonosz és elfajult nemzedék; te makacs és merevnyakú nép, mit gondoltok, meddig fog az Úr tűrni benneteket? Igen, meddig hagyjátok, hogy ^aostoba és ^bvak vezetők vezessenek benneteket? Igen, meddig ^cválasszátok a gonoszságot a ^dvilágosság helyett?

30 Igen, íme, felgerjedt ellenetek az Úr haragja; íme, gonoszságotok miatt megátkozta ezt a földet.

31 És íme, eljön az idő, amikor megátkozza a kincseiteket, úgyhogy azok ^acsúszósakká lesznek, és nem tudjátok kézben tartani őket; és szegénységetek napjaiban nem tudjátok megtartani őket.

32 És szegénységetek napjaiban fohászkodni fogtok az Úrhoz; és hiába fohászkodtok majd, mert addigra utolér benneteket a pusztulásotok, és biztossá válik a pusztulásotok; és akkor sírni és siránkozni fogtok azon a napon, mondja a Seregek Ura. És akkor gyászolni fogtok, és azt mondjátok:

33 Ó, ^abárcsak bűnbánatot tartottam volna, és nem öltem volna meg, és nem ^bköveztem volna meg és nem űztem volna ki a prófétákat. Igen, ezt fogjátok mondani azon a napon: Ó, bárcsak emlékeztünk volna az Úrra, a mi Istenünkre azon a napon, amikor megadta nekünk a kincseinket, és akkor nem váltak volna csúszósakká, hogy elveszítsük azokat; mert íme, kincseink itthagytak minket.

34 Íme, leteszünk ide egy szerszámot, és másnapra eltűnik; és íme, a kardjaink azon a napon vétetnek el tőlünk, amikor harcra készülve keressük őket.

35 Igen, elrejtettük kincseinket, de az országon levő átok miatt kicsúsztak kezeink közül.

36 Ó, bárcsak bűnbánatot tartottunk volna azon a napon, amikor eljutott hozzánk az Úr szava; mert íme, átkozott az ország, és minden csúszóssá válik, és nem tudjuk kézben tartani őket.

37 Íme, démonokkal vagyunk körülvéve, igen, annak az angyalai kerítettek be minket, aki lelkünk elpusztítására törekszik. Íme, nagyok a mi gonoszságaink. Ó, Urunk, nem tudnád elfordítani tőlünk a haragodat? És ilyen lesz beszédetek azokban a napokban.

38 De íme, ^apróbatételetek napjai elmúltak; addig ^bhalogattátok szabadulásotok napját, míg örökre késő lett, és biztossá vált a pusztulásotok; igen, életetek minden napján arra törekedtetek, amit nem tudtatok megszerezni; és gonosz cselekedetekben kerestétek a ^cboldogságot, mely ellentétben áll azon igazlelkűség természetével, mellyel a mi nagyszerű és Örökkévaló Főnk rendelkezik.

39 Ó, ti lakói ennek az országnak, bár meghallanátok szavaimat! És imádkozom, hogy elforduljon tőletek az Úr haragja, és hogy bűnbánatot tartsatok és megszabaduljatok.