107. SZAKASZ

Joseph Smith-en, a prófétán keresztül adott kinyilatkoztatás a papságról, az Ohio állambeli Kirtlandben, 1835. március 28-án (History of the Church, 2:209–217). Az említett napon a Tizenkettek tanácsgyűlést tartottak. Beismerték egyéni gyengeségeiket és hiányosságaikat, kifejezésre juttatták bűnbánatukat és további útmutatást kértek az Úrtól. Hamarosan elválnak egymástól, hogy a kijelölt területekre misszióba menjenek. Bár e szakasz bizonyos részeit az említett napon kapták meg, a történelmi feljegyzések megerősítik, hogy számos részét más-más alkalommal kapták meg, némelyiket még 1831 novemberében.

1–6, Két papság van: a melkisédeki és az ároni; 7–12, Akik viselik a melkisédeki papságot, azoknak hatalmában áll eljárni az egyház minden hivatalában; 13–17, A püspökség elnököl az ároni papság felett, amely külsőséges szertartásokban tesz szolgálatot; 18–20, A melkisédeki papság rendelkezik az összes lelki áldás kulcsaival; az ároni papság rendelkezik az angyalok szolgálattételének kulcsaival; 21–38, Az Első Elnökség, a Tizenkettek, valamint a Hetvenek alkotják az elnöklő kvórumokat, amelyeknek döntéseit egységben és igazlelkűségben kell meghozni; 39–52, A pátriárkai rend meghatározása Ádámtól Noéig; 53–57, Az ősi szentek összegyűltek Ádám-ondi-Ámán-nál, és az Úr megjelent nekik; 58–67, A Tizenkettek szedjék rendbe az egyház hivatalnokait; 68–76, A püspökök általános bírákként szolgálnak Izráelben; 77–84, Az Első Elnökség és a Tizenkettek alkotják a legfelsőbb bíróságot az egyházban; 85–100, A papsági elnökök irányítják a hozzájuk tartozó kvórumokat.

  AZ egyházban két papság van, név szerint a amelkisédeki és az bároni, amely magában foglalja a lévitai papságot.

  Az elsőt azért nevezik melkisédeki papságnak, mert aMelkisédek oly nagyszerű főpap volt.

  Az ő napja előtt Isten Fiának rendje szerinti szent papságnak nevezték.

  De a Legfelsőbb Lény neve iránti tisztelet, illetve aáhítat miatt, hogy elkerüljék nevének túlságosan gyakori ismétlését, az egyház, az ősi napokban, ezt a papságot Melkisédekről nevezte el, vagyis a melkisédeki papságnak.

  Az egyházban minden más felhatalmazás vagy hivatal e papság ajáruléka.

  De van két ág, vagyis fő rész – az egyik a melkisédeki papság, a másik pedig az ároni vagy alévitai papság.

  Az aelder hivatala Melkisédek papsága alá tartozik.

  A melkisédeki papság rendelkezik az elnöklés jogával, hatalma és afelhatalmazása van minden hivatal felett az egyházban, a világ minden korszakában, hogy lelki dolgokban irányítson.

  A Főpapság Melkisédek rendje szerinti aElnökségének jogában áll eljárni az egyház minden hivatalában.

  10  A melkisédeki papság rendje szerinti afőpapoknak jogában áll beljárni a saját helyükön, az elnökség irányítása alatt, a lelki dolgok irányításában, valamint az elder, a (levita rend szerinti) pap, a tanító, a diakónus és az egyháztag hivatalában.

  11  Eldernek jogában áll eljárni helyette, amikor a főpap nincs jelen.

  12  A főpap és az elder irányítson lelki dolgokban, az egyház szövetségeinek és parancsolatainak megfelelően; és jogukban áll eljárni az egyház mindezen hivatalaiban, amikor nincsenek jelen magasabb felhatalmazottak.

  13  A második papságot aÁron papságának nevezik, mert bÁronra és az ő magjára ruháztatott, minden nemzedékeiken át.

  14  Azért nevezik az alacsonyabb papságnak, mert a magasabb, vagyis a melkisédeki papság ajáruléka, és hatalmában áll, hogy külsőséges szertartásokban szolgáljon.

  15  Ennek a papságnak az elnöksége a apüspökség, és ők rendelkeznek annak kulcsaival, vagyis felhatalmazásával.

  16  Senkinek nincs törvényes joga eme hivatalra, hogy rendelkezzen e papság kulcsaival, kivéve ha Áronnak aszó szerinti leszármazottja.

  17  Mint ahogy azonban a melkisédeki papság főpapjának felhatalmazása van eljárni minden alacsonyabb hivatalban, ő eljárhat a püspök hivatalában, ha nem lelhető fel Áron egyetlen szó szerinti leszármazottja sem, amennyiben elhívják, elválasztják és aelrendelik e hatalomra, a melkisédeki papság belnökségének keze által.

  18  A magasabb, vagyis a melkisédeki papság hatalma és felhatalmazása az, hogy rendelkezzen az egyház aösszes lelki áldásának kulcsaival –

  19  Hogy kiváltságukban álljon megkapni a menny királyságának arejtelmeit, hogy megnyíljanak nekik a mennyek, hogy kapcsolatban álljanak az Elsőszülött báltalános gyűlésével és egyházával, és hogy élvezzék az Atyaistennek, valamint Jézusnak, az új szövetség cközbenjárójának a közelségét és kapcsolatát.

  20  Az alacsonyabb, vagyis az ároni papság hatalma és felhatalmazása az, hogy rendelkezzen az angyalok szolgálattételének akulcsaival, és hogy irányítson a külsőséges bszertartásokban, az evangélium betűjével, a bűnbánat ckeresztségével a bűnök dbocsánatára, a szövetségeknek és parancsolatoknak megfelelően.

  21  Szükségszerűen vannak elnökök, vagyis elnöklő hivatalnokok, akik azok közül kerülnek ki, vagyis akiket azok közül neveznek ki, akiket e két papságban a különböző hivatalokba elrendeltek.

  22  A amelkisédeki papságból három belnöklő főpap, akiket a testület választ ki, akiket erre a hivatalra kijelölnek és elrendelnek, és akiket cfenntart az egyház bizalma, hite és imája – ők alkotják az Egyház Elnökségének kvórumát.

  23  A atizenkét utazó tanácsost nevezik a tizenkét bapostolnak, vagyis Krisztus neve különleges tanúinak az egész világon – ebben különböznek az egyház többi hivatalnokától elhívásuk kötelességeiben.

  24  És ők kvórumot alkotnak, felhatalmazás és hatalom tekintetében a korábban említett három elnökével egyenlőt.

  25  A aHetvenek is az evangélium prédikálására vannak elhívva, és arra, hogy különleges tanúk legyenek a nemzsidóknak, és az egész világon – ebben különböznek az egyház többi hivatalnokától elhívásuk kötelességeiben.

  26  És kvórumot alkotnak, felhatalmazás tekintetében az imént említett tizenkét különleges tanúval, vagyis apostollal egyenlőt.

  27  És minden döntés, amelyet e kvórumok bármelyike hoz, annak egybehangzó hangjával történjen; vagyis az adott kvórumban minden egyes tag értsen egyet annak döntéseivel ahhoz, hogy döntéseiknek egymáshoz képest ugyanolyan ereje vagy érvénye legyen –

  28  Többség is alkothat kvórumot, amikor a körülmények lehetetlenné teszik azt, hogy másként legyen –

  29  Ha azonban nem ez az eset, akkor döntéseik nem jogosultak ugyanazokra az áldásokra, mint amikre a három elnök kvórumának döntései az ősi időkben, akik Melkisédek rendje szerint lettek elrendelve, és igazlelkű és szent emberek voltak.

  30  E kvórumok döntéseit, illetve bármelyikőjükét, teljes aigazlelkűségben, szentségben, szívbéli alázatosságban, szelídségben és hosszútűrésben, és hitben, és berényben, és tudásban, mértékletességben, türelemben, isteniségben, testvéri kedvességben és jószívűségben kell meghozni;

  31  Mert az ígéret az, hogy ha ezek a dolgok bőven megvannak bennük, akkor nem lesznek agyümölcstelenek az Úr ismeretében.

  32  És abban az esetben, ha e kvórumok bármely döntése nem igazlelkűségben hozatik, ez az egyház lelki felhatalmazottait alkotó különböző kvórumok általános gyűlése elé tárható, különben nem fellebbezhetők meg a döntéseik.

  33  A Tizenkettek az Utazó Elnöklő Főtanács, akik az Úr nevében eljárnak, az Egyház Elnökségének irányítása alatt, a menny rendjének megfelelően; hogy felépítsék az egyházat, és minden nemzetben rendezzék annak ügyeit; először a anemzsidóknak, másodsorban pedig a zsidóknak.

  34  A Hetvenek cselekedjenek az Úr nevében, a aTizenkettek, vagyis az Utazó Főtanács irányítása alatt, amint felépítik az egyházat és minden nemzetben rendezik annak ügyeit, először a nemzsidóknak, aztán pedig a zsidóknak –

  35  A Tizenkettek pedig, akik rendelkeznek a kulcsokkal, azért lettek elküldve, hogy Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése által megnyissák az ajtót, először a nemzsidóknak, aztán pedig a zsidóknak.

  36  A fennálló afőtanácsok, Sion cövekjeiben, kvórumot képeznek, amely az egyház ügyeiben felhatalmazás tekintetében minden döntés terén egyenlő az elnökség kvórumával, illetve az utazó főtanáccsal.

  37  A Sionban lévő főtanács kvórumot képez, amely az egyház ügyeiben felhatalmazás tekintetében minden döntés terén egyenlő a Tizenkettek tanácsaival Sion cövekeiben.

  38  Az utazó főtanács kötelessége a aHetvenek, és nem mások felszólítása, amikor segítségre van szükségük, hogy különböző elhívásokat töltsenek be az evangélium prédikálására és az abban való szolgálattételre.

  39  A Tizenkettek kötelessége az egyház minden nagy gyülekezetében az, hogy aevangéliumi szolgálattevőket rendeljenek el, amint azt nekik kijelöli a kinyilatkoztatás –

  40  Ennek a papságnak a rendje megerősíttetett, hogy atyáról fiúra szálljon, és jog szerint a kiválasztott mag szó szerinti leszármazottait illeti, akik az ígéreteket kapták.

  41  Ez a rend aÁdám napjaiban alapíttatott meg, és bleszármazáson keresztül adatott tovább a következőképpen:

  42  Ádámtól aSéthnek, akit Ádám rendelt el, hatvankilenc éves korában, és ő (Ádám) halála előtt három évvel megáldotta őt, és atyja által azt az ígéretet kapta Istentől, hogy utódai az Úr választottai lesznek, és hogy a föld végéig megőriztetnek;

  43  Mivel ő (Séth) atökéletes ember volt, és bhasonlatossága pontosan az ő apjának hasonlatossága volt, olyannyira, hogy minden dologban olyannak látszott, mint az apja, és csak a koránál fogva lehetett megkülönböztetni tőle.

  44  Énós elrendelésére százharmincnégy éves és négy hónapos korában került sor, Ádám keze által.

  45  Isten a vadonban szólította Kénánt, negyven éves korában; és ő úton Sedolamak helysége felé találkozott Ádámmal. Nyolcvanhét éves volt, amikor megkapta elrendelését.

  46  Mahalálél négyszázkilencvenhat éves és hat napos volt, amikor sor került elrendelésére, Ádám keze által, aki meg is áldotta őt.

  47  Járed kétszáz éves volt, amikor sor került elrendelésére, Ádám keze alatt, aki meg is áldotta őt.

  48  aÉnók huszonöt éves volt, amikor sor került elrendelésére, Ádám keze alatt; és hatvanöt éves volt, és Ádám megáldotta őt.

  49  És látta az Urat, és ővele járt, és szüntelenül az ő orcája előtt volt; és háromszázhatvanöt évig Istennel ajárt, ami négyszázharminc évessé tette őt, amikor bátváltozott.

  50  aMethuséláh száz éves volt, amikor sor került elrendelésére, Ádám keze alatt.

  51  Lámekh harminckét éves volt, amikor sor került elrendelésére, Séth keze alatt.

  52  aNoé tíz éves volt, amikor sor került elrendelésére, Methuséláh keze alatt.

  53  Három évvel halála előtt Ádám elhívta Séth-et, Énóst, Kénánt, Mahalálélt, Járedet, Énókot és Methuséláh-t, akik mind afőpapok voltak, valamint utódainak többi részét, akik igazlelkűek voltak, bÁdám-ondi-Ámán völgyébe, és ott reájuk ruházta utolsó áldását.

  54  És az Úr megjelent nekik, és ők felkeltek és áldották aÁdámot, és bMihálynak szólították őt, a hercegnek, az arkangyalnak.

  55  És az Úr vigasszal szolgált Ádámnak, és azt mondta neki: Az élre állítottalak téged; nemzetek sokasága származik majd tőled, és örökre aherceg vagy felettük.

  56  És Ádám felállt a gyülekezet közepén; és bár hajlottá tette a kor, eltelvén a Szentlélekkel amegjövendölte, hogy mi minden történik majd utódaival, egészen az utolsó nemzedékig.

  57  Ezek a dolgok mind le voltak írva Énók könyvében, és a megfelelő időben tanúság tétetik róluk.

  58  Az is a aTizenkettek kötelessége, hogy belrendeljék, és rendbe szedjék az egyház összes többi hivatalnokát, a kinyilatkoztatásnak megfelelően, amely azt mondja:

  59  Krisztus egyházának Sion földjén, az egyházi ügyeket illető egyházi atörvényeken felül –

  60  Bizony mondom nektek, mondja a Seregek Ura, mindenképpen szükség van aelnöklő elderekre, hogy elnököljenek azok felett, akik az elder hivatalát viselik;

  61  Valamint apapokra, hogy elnököljenek azok felett, akik a pap hivatalát viselik;

  62  Valamint atanítókra, hogy elnököljenek azok felett, akik a tanító hivatalát viselik, hasonlóképpen, valamint diakónusokra –

  63  Tehát a diakónustól a tanítóig, és a tanítótól a papig, és a paptól az elderig, külön-külön, amint kijelöltettek, az egyház szövetségei és parancsolatai szerint.

  64  Ezt követi a főpapság, amely mindenek között a legmagasabb.

  65  Szükségképpen úgy kell tehát lennie, hogy a főpapság egyvalakit kijelöl a papság feletti elnöklésre, és nevezzék őt az egyház főpapsága elnökének,

  66  Vagyis más szavakkal, az egyház főpapsága feletti aelnöklő főpapnak.

  67  Ugyancsak ő szolgál szertartásokkal és áldásokkal az egyház számára, akézrátétel által.

  68  Nem egyenlő tehát ezzel a püspök hivatala; mert a apüspök hivatala minden világi dologban történő szolgálattevésben rejlik;

  69  Mindazonáltal püspököt a afőpapságból válasszanak, hacsak nem Áron bszó szerinti leszármazottja;

  70  Mert hacsak nem Áron szó szerinti leszármazottja, nem viselheti ennek a papságnak a kulcsait.

  71  Mindazonáltal a főpap, mármint a Melkisédek rendje szerinti, elválasztható a világi dolgokat illető szolgálattevésre, és az igazság Lelke által lesz tudomása azokról;

  72  Valamint arra, hogy abíró legyen Izráelben, hogy intézze az egyház ügyeit, hogy bíráskodjon a vétkeseken, bizonyságok alapján, amint azt a törvények szerint elé tárják, tanácsosai segítségével, akiket az egyház elderei közül választott vagy választ majd ki.

  73  Ez a kötelessége egy olyan püspöknek, aki nem Áron szó szerinti leszármazottja, de a Melkisédek rendje szerinti főpapságba rendelték.

  74  Így lesz ő bíró, méghozzá általános bíró Sion lakói között, vagy Sion egy cövekében, illetve az egyház bármely gyülekezetében, ahol elválasztják őt erre az elrendelt szolgálatra, míg Sion határai ki nem tágulnak, és szükségessé nem válik az, hogy más püspökök vagy bírák is legyenek Sionban vagy máshol.

  75  És amennyiben sor kerül más püspökök kinevezésére, ők tevékenykedjenek ugyanebben a hivatalban.

  76  Áron szó szerinti leszármazottjának azonban törvényes joga van e papság elnökségéhez, ezen elrendelt szolgálat akulcsaihoz, hogy függetlenül, tanácsosok nélkül tevékenykedjen a püspök hivatalában. Kivételt képez annak esete, amikor a Melkisédek rendje szerinti főpapság elnökét hallgatják ki – ilyenkor nincs joga ahhoz, hogy bíráskodjon Izráelben.

  77  És e tanácsok mindegyikének döntése feleljen meg a parancsolatnak, amely azt mondja:

  78  Továbbá, bizony mondom nektek, az egyház legfontosabb ügyeit, és az egyház alegbonyolultabb ügyeit, amennyiben a püspök vagy a bírák döntése nem szolgál megelégedésre, adjátok át és vigyétek fel az egyház tanácsához, a bFőpapság Elnöksége elé.

  79  És a Főpapság tanácsa Elnökségének hatalmában áll majd más főpapok elhívása, méghozzá tizenkettőé, hogy azok tanácsosokként segítsenek; és így a Főpapság Elnökségének és tanácsosaiknak hatalmában áll majd a bizonyság alapján határozni, az egyház törvényei szerint.

  80  És e döntés után ne tartasson többé emlékezetben az Úr előtt; mert ez Isten egyházának legmagasabb tanácsa, és végső döntés az lelki dolgokban való ellentmondások terén.

  81  Nincs olyan, az egyházhoz tartozó személy, aki mentes lenne az egyház e tanácsa alól.

  82  És amennyiben a főpapság elnöke vétkezik, tartasson emlékezetben az egyház általános tanácsa előtt, akiknek segítsen a főpapság tizenkét tanácsosa;

  83  És a fejére hozott döntésük legyen a vége az ellentmondásoknak őt illetően.

  84  Így hát senki ne legyen mentes Isten aigazságossága és törvényei alól, hogy minden dolog rendben és komolysággal legyen megtéve őelőtte, igazság és igazlelkűség szerint.

  85  Továbbá, bizony mondom nektek, a adiakónus hivatala feletti elnök kötelessége az, hogy tizenkét diakónus felett elnököljön, hogy tanácskozzon velük, és hogy bmegtanítsa nekik a kötelességüket, egymás épülésére, amint az megadatott a szövetségek szerint.

  86  Továbbá, a atanítók hivatala feletti elnök kötelessége az, hogy huszonnégy tanító felett elnököljön, hogy tanácskozzon velük, megtanítva nekik hivataluk kötelességeit, amint az a szövetségekben megadatott.

  87  Továbbá, az ároni papság feletti elnök kötelessége az, hogy negyvennyolc apap felett elnököljön, és hogy tanácskozzon velük, hogy megtanítsa nekik hivataluk kötelességeit, amint az a szövetségekben megadatott –

  88  Ez az elnök legyen apüspök; mert ez egyike e papság kötelességeinek.

  89  Továbbá, az aelderek hivatala feletti elnök kötelessége az, hogy kilencvenhat elder felett elnököljön, és hogy tanácskozzon velük, és hogy tanítsa őket a szövetségek szerint.

  90  Ez az elnökség különbözik a hetvenekétől, és azok számára szolgál, akik nem autaznak az egész világban.

  91  Továbbá, a főpapság hivatala elnökének kötelessége az, hogy az egész egyház felett aelnököljön, és olyan legyen, mint bMózes

  92  Íme, itt a bölcsesség; igen, hogy alátnok, bkinyilatkoztató, fordító, és cpróféta legyen, rendelkezvén Isten minden olyan dajándékával, amelyet ő az egyház fejére ruház.

  93  És a aHetvenek rendjét megmutató látomás szerint való az, hogy legyen hét elnökük, akik elnökölnek felettük, és ezeket a hetvenek száma közül válasszák;

  94  És ezen elnökök közül a hetedik elnököljön a hat felett;

  95  És ez a hét elnök válasszon más hetveneket, az első hetvenek mellett, ahova tartoznak, és elnököljenek ezek felett;

  96  Továbbá megint más hetveneket, egészen hétszer hetveneket, ha a szőlőskertben végzett munka szükségszerűen megköveteli ezt.

  97  És ezek a hetvenek legyenek autazó szolgálattevők, először a nemzsidóknak, és a zsidóknak is.

  98  Míg az egyház más hivatalnokai, akik nem tartoznak a Tizenkettekhez, sem a Hetvenekhez, nem állnak azon kötelezettség alatt, hogy minden nemzet közé elmenjenek, hanem inkább utazzanak csak annyit, amennyit körülményeik megengednek, mindazonáltal betölthetnek hasonlóan magas és felelős hivatalokat az egyházban.

  99  Most tehát minden ember tanulja meg a akötelességét, és tevékenykedjen abban a hivatalban, amelyre kijelöltetett, teljes bszorgalommal.

  100  Aki arest, azt ne tartsák bérdemesnek arra, hogy megálljon, és aki nem tanulja meg kötelességét, és aki nem mutatkozik kipróbáltnak, azt ne tartsák érdemesnek arra, hogy megálljon. Így lesz. Ámen.