A Tan és a szövetségek

133. Szakasz

Joseph Smith-en, a prófétán keresztül adott kinyilatkoztatás, az Ohio állambeli Hiramben, 1831. november 3-án (History of the Church, 1:229–234). E kinyilatkoztatás bevezetéseként azt írta a próféta: „Sok olyan dolog volt ekkor, amit az elderek szerettek volna megtudni, ami az evangélium prédikálását illeti a föld lakóinak, valamint a gyülekezést. Annak érdekében, hogy az igaz világosságban járjunk, és utasítást kapjunk a magasságból, 1831. november 3-án megkérdeztem az Urat, és a következő fontos kinyilatkoztatást kaptam” (History of the Church, 1:229). Ezt a szakaszt először függelékként adták hozzá a Tan és a szövetségek könyvéhez, és a későbbiekben kapott szakaszként sorszámot.

1–6, A szentek parancsot kapnak, hogy készüljenek a második eljövetelre; 7–16, Minden ember parancsot kap, hogy meneküljön Babilonból, jöjjön Sionba, és készüljön az Úr nagy napjára; 17–35, Ő ott fog állni Sion hegyén, a kontinensek egy földrésszé válnak, és visszatérnek Izráel elveszett törzsei; 36–40, Az evangélium visszaállítására Joseph Smith közvetítésében került sor, és ezt az egész világon prédikálni kell; 41–51, Az Úr bosszúállással sújt majd le a gonoszokra; 52–56, Megváltottjainak éve lesz ez; 57–74, Az evangélium elküldetik, hogy megszabadítsa a szenteket és elpusztuljanak a gonoszok.

1 Hallgassatok ide, Ó ti, egyházam népe, mondja az Úr, a ti Istenetek, és halljátok meg az Úr titeket illető szavát –

2 Az Úr szavát, aki hirtelen aeljön templomába; az Úr szavát, aki bítéletet osztó átokkal sújtja majd a világot; igen, minden olyan nemzetet, amely elfelejti Istent, és közöttetek mind az istenteleneket.

3 Mert ő minden nemzet szeme előtt afelfedi szent karját, és a föld szélei mind látni fogják Istenük bszabadítását.

4 Készülj tehát, készülj, Ó népem; szenteljétek meg magatokat; gyűljetek össze, Ó ti, egyházam népe, Sion földjére, mindazok, akik nem kaptak parancsot a maradásra.

5 Menjetek ki aBabilonból. Legyetek btiszták, ti, akik az Úr edényeit hordozzátok!

6 Hívjátok össze ünnepélyes gyülekezeteiteket, és abeszéljetek gyakran egymással. És szólítsa minden ember az Úr nevét.

7 Igen, bizony, újra azt mondom nektek, eljött az idő, amikor hozzátok szól az Úr hangja: Menjetek ki Babilonból; agyűljetek ki a nemzetek közül, a bnégy szél irányából, a menny egyik végétől a másikig.

8 aKüldjétek el egyházam eldereit a nemzetekhez, amelyek messze vannak; a btenger szigeteire; küldjetek idegen földekre; szólítsatok fel minden nemzetet, először a cnemzsidókat, aztán pedig a dzsidókat.

9 És íme, lássátok, legyen ez kiáltásuk, és az Úr minden néphez szóló hangja: Menjetek el Sion földjére, hogy népem határai kiszélesedhessenek, és hogy acövekjei megerősödhessenek, és hogy bSion eljuthasson a környező vidékekre.

10 Igen, jusson el minden nép közé a kiáltó szó: Ébredjetek, keljetek fel és menjetek, hogy találkozzatok a aVőlegénnyel; íme, lássátok, jön a vőlegény; menjetek ki, hogy találkozzatok vele. bKészítsétek fel magatokat az Úr nagy napjára.

11 aÜgyeljetek tehát, mert bsem a napot, sem az órát nem ismeritek.

12 Akik tehát a anemzsidók között vannak, meneküljenek bSionba.

13 És akik aJúdából valók, meneküljenek bJeruzsálembe, az Úr cházának dhegyeire.

14 Menjetek ki a nemzetek közül, méghozzá Babilonból, a gonoszság közepéből, amely lelki Babilon.

15 De bizony, így szól az Úr, amenekülésetek ne sietséggel történjen, inkább minden dolog készíttessék elő előttetek; és aki elmegy, bne nézzen vissza, mert még utoléri a hirtelen pusztítás.

16 Hallgassatok ide, és halljatok meg, Ó ti, földnek lakói! aHallgassatok ide együtt, egyházam elderei, és halljátok meg az Úr hangját; mert ő minden embert felszólít, és mindenhol, minden embernek megparancsolja, hogy tartson bbűnbánatot.

17 Mert íme, az Úristen aelküldte az angyalt, kiáltó szóval az ég közepén át, mondván: Készítsétek az Úrnak útját, és tegyétek begyenessé az ösvényeit, mert cközel van eljövetelének órája –

18 Amikor odaáll aSion hegyére a bBárány, és vele együtt cszáznegyvennégyezer, akiknek homlokára van írva az ő Atyjának neve.

19 Készüljetek tehát a aVőlegény bjövetelére; menjetek, menjetek ki, hogy találkozzatok vele.

20 Mert íme, ott aáll az Olajfák hegyén, és a hatalmas óceánon, méghozzá a nagy mélységen, valamint a tenger szigetein, és Sion földjén.

21 És ahallatja hangját bSionból, és szól Jeruzsálemből, és hangja minden nép között hallható lesz;

22 És olyan hang lesz ez, mint a asok vizeknek hangja, és a bnagy mennydörgés hangja, amely cletöri a hegyeket, és a völgyek nem lesznek többé fellelhetők.

23 Parancsot ad a nagy mélységnek, és az visszahúzódik az északi földekre, és a aszigetek egy földrésszé válnak;

24 És aJeruzsálem földje és Sion földje visszatér saját helyére, és a föld olyan lesz, mint a bfelosztása előtti napokban.

25 És az Úr, méghozzá a Szabadító, odaáll népe közé, és auralkodni fog minden test felett.

26 És megemlékezik az Úr azokról, akik az aészaki földeken vannak; és prófétáik meghallják hangját, és többé nem tartóztatják magukat; és lesújtanak a kősziklákra, és a jég elolvad jelenlétükben.

27 És aországút emeltetik a nagy mélység közepén.

28 Ellenségeik zsákmányukká lesznek,

29 És a ameddő sivatagokban élő víz forrásai fakadnak; és a szikkadt talaj nem lesz többé szomjúhozó föld.

30 És gazdag kincseiket aEfraim gyermekei, az én szolgáim elé tárják.

31 És az örök adombok határai reszketni fognak jelenlétükben.

32 És ott, méghozzá Sionban, térdre ereszkednek, és dicsőséggel koronáztatnak meg, az Úr szolgáinak, méghozzá Efraim gyermekeinek kezei által.

33 És az örökkévaló öröm adalai töltik el őket.

34 Íme, ez az örök Isten áldása aIzráel törzsein, és a gazdagabb áldás bEfraim fején és társain.

35 És azok is, akik aJúda törzséből valók, fájdalmuk után bszentségben megszenteltetnek az Úr előtt, hogy nappal és éjjel, örökkön-örökké az ő jelenlétében lakjanak.

36 És most, bizony mondja az Úr, hogy ezek az áldások ismertek lehessenek közöttetek, Ó földnek lakói, elküldtem aangyalomat, aki az ég közepén át repült örök bevangélium birtokában, aki megjelent némelyeknek, és átadta azt az embernek, és aki sok mindenkinek meg fog jelenni, aki a földön lakik.

37 És ez az aevangélium bminden nemzetnek, és nemzetségnek, és nyelvnek és népnek chirdettetik majd.

38 És Isten szolgái elindulnak, hangos szóval mondván: Féljétek Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött az ő ítéletének órája;

39 És ahódoljatok annak, aki megalkotta az eget, és a földet, és a tengert, és a vizek forrásait –

40 Az Úr nevét szólítva nappal és éjjel, mondván: aÓ, bárcsak belehasítanál az egekbe, és leszállnál, hogy a hegyek elolvadjanak jelenlétedben.

41 És ez megválaszoltatik fejükön; mert olyan lesz az Úr jelenléte, akár az olvasztó tűz, amely ég, és mint a tűz, amely afelforralja a vizeket.

42 Ó, Urunk, te leszállsz, hogy neved megismertesd ellenségeiddel, és minden nemzet reszketni fog jelenlétedben –

43 Amikor rettenetes dolgokat teszel, olyan dolgokat, amikre nem vártak;

44 Igen, amikor leszállsz, és a hegyek elolvadnak jelenlétedben, atalálkozol azzal, aki örvend, és igazlelkűséget cselekszik, aki útjaidban emlékezik terád.

45 Mert a világ kezdete óta nem hallották az emberek, és nem fogta fel a fül, és egyetlen szem sem látta, Ó Isten, rajtad kívül, hogy milyen nagyszerű dolgokat akészítettél annak, aki reád bvár.

46 És azt mondják majd: aKi ez, aki bleszáll Istentől a mennyben, festett ruhával; igen, az ismeretlen vidékekről, dicsőséges öltözetbe öltözve, erejének nagyságában érkezve?

47 És ő azt fogja mondani: Én vagyok az, aki igazlelkűségben szóltam, akinek hatalmában áll a szabadítás.

48 És az aÚr öltözete vörös lesz, ruhái pedig ahhoz hasonlítanak, aki a borsajtóban tapos.

49 És oly nagy lesz jelenlétének dicsősége, hogy a anap elrejti arcát szégyenében, és a hold visszatartja világosságát, és a csillagok lehullanak helyükről.

50 És hallatszani fog a hangja: aEgyedül tapostam a borsajtót, és ítéletet hoztam minden népre; és senki nem volt velem;

51 És dühömben eltiportam őket, és haragomban rájuk tapostam, és avérük ráfreccsent ruháimra, és az egész ruházatomat bemocskolta; mert a szívemben lévő bosszúállás napja volt ez.

52 És most, eljött megváltottjaim éve; és említést fognak tenni Uruk szerető kedvességéről, és mindarról, amit reájuk ruházott az ő jósága, valamint szerető kedvessége szerint, örökkön örökké.

53 aMinden sanyargatásukban sanyargatva volt. És jelenlétének angyala megszabadította őket; és bszeretetében, és sajnálatában cmegváltotta őket, és viselte és hordozta őket a régi idők minden napján;

54 Igen, és aÉnók is, és akik vele voltak; és a próféták, akik előtte voltak; és bNoé is, és akik előtte voltak; és cMózes is, és akik előtte voltak;

55 És Mózestől Illésig, és Illéstől Jánosig, azok, akik Krisztussal voltak afeltámadásakor, és a szent apostolok, Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal együtt, ott lesznek a Bárány színe előtt.

56 És amegnyílnak a bszentek csírjai; és ők előjönnek, és odaállnak a Bárány djobb kezéhez, amikor ő odaáll eSion hegyére, és a szent városra, az fÚj Jeruzsálemre; és a gBáránynak hénekét fogják énekelni, nappal és éjjel, örökkön-örökké.

57 És ezen okból, hogy az emberek arészeseivé válhassanak a kinyilatkoztatásra kerülő dicsőségeknek, az Úr elküldte bevangéliumának teljességét, örök szövetségét, világosan és egyszerűen érvelve –

58 Hogy az erőtleneket felkészítse a földet érő dolgokra, valamint az Úr feladatára azon a napon, amikor az aerőtlenek megszégyenítik a bölcseket, és a bkicsiny erős nemzetté lesz, és cketten megfutamítják a tízezreiket.

59 És a föld erőtlenjei által az Úr akicsépeli a nemzeteket, Lelkének hatalmával.

60 És ezen okból adattak ezek a parancsolatok; a parancsolat szerint vissza kellett tartani ezeket a világtól azon a napon, amikor adattak, de most minden atesthez bjussanak el –

61 És ez az Úr akarata és gondolata szerint lesz, aki minden test felett uralkodik.

62 És annak, aki abűnbánatot tart és bmegszenteli magát az Úr előtt, cörök élet adatik.

63 És azokon, akik nem ahallgatnak az Úr hangjára, beteljesedik az, amit Mózes próféta írt, hogy bkivágatnak a nép közül.

64 És az is, amit aMalakiás próféta írt: Mert íme, beljön a nap, amely úgy céget majd, mint a kemence; és amikor minden kevély, igen, és mindenki, aki gonoszul cselekszik, olyan lesz, mint a tarló; és a nap, mely eljön, elégeti majd őket, mondja a seregek Ura, és sem gyökeret, sem ágat nem hagy nekik.

65 Ez lesz tehát az Úr válasza számukra:

66 Azon a napon, aamikor az enyéimhez jöttem, senki nem fogadott be engem közöttetek, és kiűzettetek.

67 Amikor újra szólítottam, senki nem volt ott közöttetek, hogy válaszoljon; akarom pedig egyáltalán nem rövidült meg annyira, hogy ne tudnék megváltani, sem bhatalmam a megszabadításra.

68 Íme, dorgálásomra akiszárítom a tengert. Vadonná teszem a folyókat; bűzlővé a halaikat, és szomjúságtól haldoklóvá.

69 Feketébe öltöztetem az egeket, és zsákruhát teszek meg takarójuknak.

70 És aez lészen néktek kezeimtől – bánatban fogtok elszunnyadni.

71 Íme, lássátok, senki nincs, aki kiszabadítson titeket; mert nem engedelmeskedtetek hangomnak, amikor szólítottalak titeket a mennyekből; nem hittetek szolgáimnak, és aamikor hozzátok küldettek, nem fogadtátok be őket.

72 aLepecsételték tehát a bizonyságot és bekötötték a törvényt, és ti át lettetek adva a sötétségnek.

73 Ezek elmennek a külső sötétségre, ahol azokogás, és siránkozás és fogak csikorgatása van.

74 Íme, az Úr, a ti Istenetek mondta ezt. Ámen.