Zene
Az evangélium fényét


176

Az evangélium fényét

Átérezve

1. Az evangélium fényét

Bárki megérezheti,

És aki másokat megbánt,

Jaj annak, ha ezt teszi!

Ne ítélj, hogy ne ítéltess,

Jézus tanácsolta ezt;

Amilyen mértékkel mértek,

Néktek is majd úgy mérnek.

[Chorus]

Áldott Jézus, vezess vissza

Mennyei otthonunkba,

Hol majd Téged dicsőítünk

Együtt az angyalokkal.

2. Alázatra intett Jézus,

Mert csak Ő ítélkezhet;

Hogy tiszták és szentek legyünk,

Mindenkit szeretnünk kell.

Állandó munkát igényel

A hű engedelmesség;

Ha szeretet él szívünkben,

Megtesszük, mit Urunk kér.

[Chorus]

Áldott Jézus, vezess vissza

Mennyei otthonunkba,

Hol majd Téged dicsőítünk

Együtt az angyalokkal.

3. Egyszer azt mondtam: „Barátom,

Szálka van a szemedben.

Hogyha te a testvérem vagy,

Hadd vegyem ki belőle!”

És csak később vettem észre,

Én sem láthattam tisztán:

Szégyenkezve fedeztem fel

Szememben a gerendát.

[Chorus]

Áldott Jézus, vezess vissza

Mennyei otthonunkba,

Hol majd Téged dicsőítünk

Együtt az angyalokkal.

4. Ha szeretem a testvérem,

És a szálkát kihúznám,

Akkor felragyog előttem

Fényesen az igazság:

Eddig gyakran megfeddtem mást

Egy apró kis szálkáért;

Jaj, bárcsak saját gerendám

Könnyeim eltörölnék!

[Chorus]

Áldott Jézus, vezess vissza

Mennyei otthonunkba,

Hol majd Téged dicsőítünk

Együtt az angyalokkal.

5. A szeretet meggyógyíthat,

Tisztánlátást csak ez ad.

Testvérem hibáját látva

Nem mindig volt igazam.

Jézus szeretete átjár,

S nem lesz többé ily hibám;

Mert semmiség egy kis szálka,

Hisz látom a gerendám.

[Chorus]

Áldott Jézus, vezess vissza

Mennyei otthonunkba,

Hol majd Téged dicsőítünk

Együtt az angyalokkal.

Szöveg: Eliza R. Snow, 1807–1887; refrén: M. E. Abbey

Zene: Charles Davis Tillman, 1861–1943

Máté 7:1–5

Alma 41:14–15