COVID-19: Az iránymutatás, a gyógyítás és a remény üzenetei

Amint otthon ülve próbáltam lenyugtatni a világ történései miatti szorongásomat, találomra kinyitottam a naplómat a következőknél: „Oly sok félelemmel járhat az, hogy napról napra felkelünk ebben a világban, de az evangélium tanításaiba vetett hittel kis lépésekben haladhatunk előre. […] A hit mindig legyőzi a félelmet.”

Tudtam, hogy hathatós személyes kinyilatkoztatásban részesültem, és ezt a több évvel korábbi naplóbejegyzéseimen keresztül juttatta el hozzám a Mennyei Atya. Megáldattam a békesség pillanatával és azzal a tudással, hogy Mennyei Atya akkor is velem volt, és most is velem van.

Danette Gray, Amerikai Egyesült Államok, Utah

Ihletet kaptam arra, hogy csoportos videobeszélgetésen keresztül tartsak órákat az ifjúsági hitoktatáson. Két nappal azelőtt, hogy a városunk karanténba került volna, az osztályunk megtartotta az első online óráját.

A szülők némelyike is csatlakozott az osztályunkhoz, köztük olyanok is, akik nem egyháztagok. A könnyeimmel küszködtem, miközben közösen tanulmányoztuk Móziás második fejezetét. Mindannyian éreztük a Lelket, miközben arról tanultunk, hogy mások szolgálata Isten szolgálata is egyben. Sokat tanultam a személyes kinyilatkoztatás elnyeréséről és felismeréséről. A Szentlélek sokféleképpen nyilatkoztatja ki az evangélium igaz voltát. Bármi történjen is a világban, semmi nem állíthatja meg Mennyei Atya gyermekei szabadításáért végzett munkájának előrehaladását.

Marites Pineda, Fülöp-szigetek, Mindanao

Mindannak ellenére, ami a koronavírus kapcsán történt, örömmel jelentem ki, hogy egyetlen napot sem hagytunk ki az ifjúsági hitoktatáson. Az óráim online videobeszélgetésen keresztül történő megtartása tartogat ugyan kihívásokat, de imádom nézni a szülőket és a kisebb testvéreket, amint belehallgatnak a beszélgetéseinkbe. Tetszik, hogy ez egyfajta állandóságot és rutint jelent a családjaink számára, és különösen szeretem azt, hogy továbbra is tanúbizonyságot tudunk tenni egymásnak Jézus Krisztusról és az Ő irántunk érzett szeretetéről.

Mandi Crandell, Guam, Yigo

Idősebb misszionáriusnővérként szolgáltam a Missouri Independence Misszióban, amikor fel lettek függesztve az egyházi gyűlések és kezdtünk elvonulni a lakásunkba. Telefon és számítógép segítségével tartottuk a kapcsolatot az egyháztagokkal és karoltuk fel azokat, akikkel dolgoztunk és nem jártak rendszeresen az egyházba.

Hogy elfoglaljam magam, úgy döntöttem, végzek némi családtörténeti munkát, bár egy ideje már csak nehezen találtam új neveket. A FamilySearch-re belépve találtam egy értesítést arról, hogy egy feljegyzés csatolásra vár. Ez az egy feljegyzés nagyjából 70 személy megtalálásához vezetett el engem az ágamon. Öt nappal később abbamaradt a nevek áramlása. Aznap később megtudtuk, hogy mindannyiunkat felmentenek és hazamegyünk. Szomorúan indulok útnak, de áldottnak érzem magam, hogy ebben a nehéz időszakban szolgálhattam a családomat a fátyol másik oldalán.

Kim Nielson, Amerikai Egyesült Államok, Oregon

Amikor a misszionáriusok a környékünkön azt a tanácsot kapták, hogy maradjanak a lakásukban, mi megpróbáltuk megtenni a részünket egy barát meghívásával, hogy tudjon meg többet az egyházról. A misszionáriusok telefonon keresztül tanították ezt a barátunkat. A ma rendelkezésre álló technikának köszönhetően éreztük otthonunkban a Lélek erejét. Bámulatos látni azt, ahogyan az Úr munkája még mindig halad előre, mindezen kihívások ellenére a világban.

Elaina Reich, Amerikai Egyesült Államok, Washington

Egyházszolgálati misszionáriusként szolgálok a PathwayConnect programban az Ukrajna Kijev cövekben. A program vezetői úgy döntöttek, hogy mindannyiunkat, akik személyes jelenléttel járó gyűléseket tartunk, kiképeznek ezek virtuális levezetésére. Másnap a kormányzat bejelentette a Kijevre vonatkozó karantén intézkedéseit.

Nagyon szeretem, hogy a PathwayConnect biztosítja az összegyűlés lehetőségét. Azt is nagyon élvezem, hogy vasárnaponként összegyűlhetünk otthon, hogy hódoljunk és együtt énekeljünk. Hálás vagyok annak bizonyosságáért, hogy ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az Ő nevében, Ő ott van. Senki nem tudja, mennyi ideig leszünk karanténban Kijevben, de azt tudjuk, hogy a Szabadító hallja az éneklésünket.

Kateryna Serdyuk, Ukrajna, Kijev

Amikor beindultak a COVID-19-cel kapcsolatos hírek, drámai túlzásnak éreztem őket. Aztán a napok múlásával nyugtalankodni kezdtem, sőt, még pánikolni is a világunk jövőjét illetően. 

Egyik reggel nem tudtam visszaaludni, és azon elmélkedve üldögéltem, hogy mivégre van mindez. Ekkor békesség töltött el. A Lélek tudatta velem, hogy ajándékot kaptam az Úrtól. „Ideje visszaszerezni a családodat” – mondta.

Oly nagy sürgés-forgássá tud válni az élet. Ez a járvány lehetőséget ad a családunknak arra összpontosítani, ami igazán számít: Jézus Krisztus evangéliumára. El tudom fojtani a világban lévő mérgező hatások némelyikét, és arra összpontosítani, hogy a gyermekeimet megtanítsam Krisztusra tekinteni. Mennyei Atyánk mindig is törődik velünk. Minden korábbinál jobban érzem most ezt. 

Mary Ostler, Amerikai Egyesült Államok, Nebraska

Amikor megtudtam, hogy egy időre fel lesznek függesztve az egyházi gyűlések, kissé elcsüggedtem. Most viszont már látom, hogyan készített fel minket erre az Úr a prófétáin keresztül. Az otthonközpontú evangéliumtanulmányozás átsegíthet minket a nehéz időkön. Hálás vagyok azért, hogy vasárnaponként még mindig vehetek az úrvacsorából és hozzáférek a próféták szavaihoz. Megnyugtató a tudat, hogy addig is, amíg újra összegyűlhetünk, ugyanazt a Lelket érezhetjük.

Emma van As, Dél-Afrika, Gauteng

Amikor a férjemmel először vettünk részt otthon az úrvacsora szertartásában, annyira erősen éreztem a Lelket, hogy alig tudtam elénekelni a kiválasztott himnuszt. Bő 70 éve járok az istentiszteleteinkre, de nem emlékszem, hogy valaha is ennyire nagyra értékeltem volna az áldásokat, melyeket tagságunk és részvételünk révén kapunk Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában.

Megtanították nekünk, hogyan hódoljunk és kinek hódoljunk. Igen, hiányzik nekünk a szentek társasága, és örömmel térünk majd vissza a „rendes” kerékvágásba, amint lehet, de hálás vagyok az addig tanultakért, miközben az „otthonközpontú, egyház által támogatott” hódolatunkban követjük a prófétánk tanácsát.

Susan Preator, Amerikai Egyesült Államok, Montana

Az otthoni est olyasvalami, amit minden héten örömmel várunk a fiammal. Gyakran átjöttek hozzánk egyháztagok, barátok és misszionáriusok. Aztán a járvány miatt drasztikusan megváltoztak a dolgok. Most telefonon keresztül tartunk otthoni estet a barátainkkal. Ez az együtt töltött idő lehetővé tette számunkra sok olyan dolog megtételét, amely közelebb hozott minket.

Nagyon hálás vagyok drága prófétánkért, aki felkért mindannyiunkat a böjtölésre. Ezen az élményen keresztül sokan éreztünk békességet és az egység erejét. Ilyen időkben a békesség, melyre szükségünk van, a Szabadítótól, Jézus Krisztustól ered.

Roshene McKenzie, Jamaica, Kingston

Mindössze két és fél hónapja kezdtem el a missziómat. Szolgálati helyemként a mexikói Hermosillo lett kijelölve. Minden egyes nap lehetőségem volt rá, hogy csodálatos emberekkel találkozzak, akik készen álltak a visszaállított evangélium befogadására. Úgy éreztem, hogy éppen csak kezdem betölteni a célomat, amikor a COVID-19 félbeszakította a missziómat.

Fájdalmas volt otthagyni azokat, akiket oly nagyon szerettem, de hatalmas békességet és biztonságot is éreztem, mert tudom, hogy Isten továbbra is kézben tartja a dolgokat. Hálás vagyok azért, hogy van prófétánk és apostolaink, akik utat mutatnak nekünk ebben az időszakban. A világban szolgáló sok misszionáriushoz hasonlóan biztos vagyok abban, hogy ez nem jelenti a misszióm végét. Hamarosan újra segíthetek előmozdítani az Úr munkáját, és továbbra is eszköz lehetek az Ő kezében még több lélek bűnbánatra hozatalában.

Carolina Roman, Puerto Rico