Alma 5–7

Mutass egy képet az ifjabb Almáról (lásd Evangéliumi művészeti könyv, 77. sz.), és ismételjétek át azt a történetet, amelyben egy angyal meglátogatta (lásd Móziás 27). Ezután kérd meg a gyerekeket, mondják el, mi a bizonyság (ha kell, segíts nekik). Mondd el, hogy az angyal látogatása után Alma a bizonysága megszerzésén munkálkodott. Olvasd fel lassan, többször egymás után az Alma 5:46-ot, és kérd meg a gyerekeket, hogy figyeljék meg, mit tett Alma, és hogyan tudta meg az igazságot. (Lehet, hogy el kell magyaráznod, hogy a böjtölés azt jelenti, hogy nem eszünk és nem iszunk.)

Tegyél ki képeket olyan dolgokról, amelyek fokozatosan növekszenek, és állandó gondoskodást igényelnek, mint például egy növény vagy egy állatkölyök. Kérd meg a gyerekeket, osszák meg, hogyan viseljük gondjukat, és miként segítjük elő a növekedésüket. Emlékeztesd rá őket, hogy a bizonyságunknak is állandóan gondját kell viselnünk.

Használj egy leeresztett lufit a bizonyság jelképeként. Fújj bele egy kis levegőt minden alkalommal, amikor olyasmit mondasz, ami segít a bizonyság növekedésében. Kösd meg a lufit, és add körbe. Kérd meg a gyerekeket, hogy mindenki mondjon valamit, amit megtehet a bizonysága növekedéséért. Kérd meg a gyerekeket, hogy rajzolják le magukat, amikor olyan dolgokat tesznek, amelyek megerősítik a bizonyságukat.

Mutass a gyerekeknek egy képet Jézusról. Mondd el, hogy Ő tudja, milyen érzés, amikor megbántanak minket, amikor szomorúak vagyunk, vagy félünk. Olvass fel olyan szavakat az Alma 7:11–13-ból, amelyek leírják, mit szenvedett el a Szabadító. Magyarázd meg azokat, amelyeket a gyerekek esetleg nem értenek. Mutass rá, hogy Jézus tud segíteni és meg tud minket vigasztalni, amikor szomorúak vagyunk. Mesélj arról, hogyan segített neked és vigasztalt meg téged a Szabadító.

Kérd meg a gyerekeket, meséljenek olyan élményeikről, amikor betegek voltak, fájt valamijük, vagy valami miatt szomorkodtak. Tedd bizonyságodat arról, hogy a Szabadító is elszenvedte ezeket a dolgokat, és tudja, hogyan segítsen nekünk.

Olvasd fel a gyerekeknek az Alma 7:19-et, és mondd el, hogy amikor jó döntéseket hozunk, akkor a Mennyei Atyánkhoz visszavezető ösvényen járunk. Adj a gyerekeknek egy sor választást vagy cselekvést (például: gorombán viselkedni a családtagokkal vagy szolgálni őket). Kérdezd meg tőlük, hogy az egyes döntések jók-e, és visszavezetnek-e Istenhez, vagy helytelenek-e, és inkább eltávolítanak minket Istentől.

Olvasd fel az Alma 7:20-at, és segíts a gyerekeknek megérteni azokat a szavakat, amelyek az Istenhez visszavezető ösvényt jellemzik. Rajzolj a táblára egy egyenes ösvényt, mely tőlünk kiindulva elvezet Mennyei Atyánkhoz. Ezután rajzolj egy zsákutcákat is tartalmazó görbe ösvényt, amely végül elvezet minket Istentől. Kérd meg a gyerekeket, hogy húzzák végig az ujjukat mindkét ösvényen. Melyik ösvény jobb? Segíts nekik kigondolni néhány olyan jó döntést, amelyek majd segítenek nekik az egyenes ösvényen maradni.

Mutass a gyerekeknek egy képet egy csecsemőről. Beszélgessetek arról, milyen egy kisbaba, amikor megszületik. Kérd meg az egyik gyereket, hogy olvassa fel az Alma 5:14-et. Hogy segíts a gyerekeknek megérteni, mit jelent „Istentől lelkileg” megszületni, kérd meg őket, gondoljanak vissza arra, hogy milyen volt az ifjabb Alma a megtérése előtt. Milyen lett utána? (Lásd Móziás 27:23–32 és Alma 36:12–24.) Mondd el, hogy amikor hiszünk Jézus Krisztusban, és az Ő evangéliuma szerint élünk, az olyan, mintha új életet kezdenénk, pont mint egy kisbaba.

Olvassátok el együtt az Alma 7:19-et, és mondd el, hogy miután újjászületünk, „azon az ösvényen” kell járnunk, „mely Isten királyságához vezet”. Rejts el a teremben papírokat, amelyekre a következő szentírás-hivatkozásokat írtad: Alma 5:12–13, 27–28, 57; 7:14–16, 23–24. Kérd meg a gyerekeket, hogy keressék meg a papírokat, lapozzák fel a szentírásokat, és mondják el, hogy az egyes szentírások szerint mit kell tennünk, hogy visszatérjünk Isten színe elé.

Olvasd el a gyerekekkel az Alma 5:44–46-ot. Mit tett Alma, hogy saját bizonyságot kapjon az evangéliumról? Adj minden gyereknek egy-egy darab papírt, és kérd meg őket, gondoljanak ki valamit, amit a héten majd megtesznek azért, hogy megerősítsék a bizonyságukat.

Adj körbe egy tükröt, hogy a gyerekek nézegethessék a tükörképüket, miközben felolvasod az Alma 5:14-et. Mit jelent az arcunkon viselni a Szabadító képmását? Mesélj egy olyan alkalomról, amikor valaki olyasmit mondott vagy tett, ami a Szabadítóra emlékeztetett téged. Kérd meg a gyerekeket, hogy ők is meséljenek ilyen élményeikről.

Kérd meg a gyerekeket, hogy olvassák el az Alma 7:11–13-at, és keressék ki, mi mindent szenvedett el Jézus Krisztus. Talán ők is szeretnék megosztani azokat az élményeiket, amikor fájdalmat, betegséget vagy gyötrelmeket szenvedtek el. E versek szerint a Szabadító miért volt hajlandó mindezt elszenvedni? (Segíts a gyerekeknek, ha gondot okoz nekik e versek megértése.)

Mesélj a gyerekeknek arról, amikor beteg voltál, megsérültél, vagy valamilyen más nehézséggel küzdöttél az életedben, és kérdezd meg, hogy ők is átéltek-e már hasonlókat. Olvassátok el együtt az Alma 7:11–13-at, és mutass rá, mit szenvedett el értünk Jézus. Segíts a gyerekeknek átgondolni, mikor szenvedte el a Szabadító ezeket: például amikor meg lett kísértve (lásd Máté 4:1–11), vagy amikor a Gecsemánéban szenvedett. Miben segít, ha tudjuk, hogy Jézus megérti a küszködéseinket? Oszd meg a bizonyságodat arról, hogy Jézusnak hatalmában áll megvigasztalni, megsegíteni és meggyógyítani minket.