Szentírások
A Tan és a szövetségek 138


138. Szakasz

Joseph F. Smith elnöknek adott látomás a Utah állambeli Salt Lake City-ben, 1918. október 3-án. Nyitóbeszédében, az egyház 89. féléves általános konferenciáján, 1918. október 4-én Smith elnök kijelentette, hogy számos isteni közlés érkezett hozzá az előző hónapok során. Ezek egyikét, amely a Szabadítónak a halottak lelkeinél tett látogatását illeti, míg teste a sírboltban volt, előző nap kapta Smith elnök. Ennek leírására közvetlenül a konferencia befejezése után került sor. 1918. október 31-én az Első Elnökségben lévő tanácsosok, a Tizenkettek Tanácsa, valamint a pátriárka elé terjesztették, és ők egyhangúlag elfogadták azt.

1–10, Joseph F. Smith elnök elgondolkozik Péter írásain, valamint Urunknak a lelkek világába tett látogatásán; 11–24, Smith elnök látja az igazlelkű halottakat, amint összegyűlnek a paradicsomban, és Krisztus közöttük végzett elrendelt szolgálatát; 25–37, Látja, hogyan került sor az evangélium prédikálásának megszervezésére a lelkek között; 38–52, látja Ádámot, Évát, és a szent próféták sokaságát a lelkek világában, akik a feltámadásuk előtti lelki mivoltukat rabságnak tekintették; 53–60, Napjaink igazlelkű halottai folytatják munkájukat a lelkek világában.

1 Október harmadik napján, ezerkilencszáztizennyolcadik évben, a szentírásokon elgondolkozva ültem szobámban;

2 És a nagyszerű engesztelő áldozaton elmélkedtem, amelyet Isten Fia hozott a világ megváltásáért;

3 És a nagyszerű és csodálatos szereteten, amelyet az Atya és a Fiú tanúsított azzal, hogy a Megváltó eljött a világba;

4 Hogy engesztelése révén, valamint az evangélium tantételei iránti engedelmesség által megszabadulhasson az emberiség.

5 Míg ezen gondolkoztam, elmém felidézte Péter apostol írásait, az ősi szenteknek szólókat, akik szét voltak szóródva Pontusban, Galátziában, Kappadóciában és Ázsia más részein, ahol az evangélium prédikálására sor került az Úr keresztre feszítése után.

6 Kinyitottam a Bibliát, és elolvastam Péter első levelének harmadik és negyedik fejezetét. Olvasás közben nagy hatással voltak rám, jobban, mint azelőtt bármikor, a következő részek:

7 „Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az igaz a hamisakért, hogy Istenhez vihessen minket, megöletvén a test szerint, de megeleveníttetvén a Lélek által:

8 Ami által el is ment és prédikált a börtönben lévő lelkeknek;

9 Akik valamikor engedetlenek voltak, midőn egykor Isten hosszútűrése várt Noé napjaiban, míg készült a bárka, amelyben kevés, azaz nyolc lélek őriztetett meg a víz által” (1 Pét. 3:18–20).

10 „Mert ez okból került sor az evangélium prédikálására azoknak is, akik halottak, hogy megítéltethessenek ember szerint a testben, de élhessenek Isten szerint a lélekben” (1 Pét. 4:6).

11 Amint elgondolkoztam ezeken a megírt dolgokon, értelmem szemei megnyíltak, megpihent rajtam az Úr Lelke, és láttam a halottak seregeit, kicsinyeket és nagyokat is.

12 És összegyűlt egy helyen az igazak lelkeinek megszámlálhatatlan csoportja, akik hűségesek voltak Jézus bizonyságában, míg a halandóságban éltek;

13 És akik Isten Fia nagyszerű áldozatának hasonlóságára ajánlottak fel áldozatot, és akik megpróbáltatást szenvedtek el a Megváltó nevéért.

14 Mindezek úgy távoztak el a halandó életből, hogy szilárdak voltak az Atyaisten és az ő Egyszülött Fia, Jézus Krisztus kegyelme általi dicső feltámadás reményében.

15 Láttam, hogy öröm és vigasság töltötte el őket, és együtt örvendeztek, mivel közel volt már kiszabadulásuk napja.

16 Összegyűltek, Isten Fiának eljövetelét várva a lelkek világában, hogy kijelentse megváltásukat a halál kötelékeitől.

17 Szunnyadó poruk visszaállíttatik annak tökéletes formájához, csont a csonthoz, és rajtuk az izmok és a hús, egyesülve a lélek és a test, hogy soha többé ne váljon szét, és elnyerhessék az öröm teljességét.

18 Míg ez a hatalmas sokaság várakozott és beszélgetett, örvendve a halál kötelékeiből való kiszabadításuk órájának, megjelent Isten Fia, szabadságot hirdetve a foglyoknak, akik hűségesek voltak;

19 És ott prédikálta nekik az örök evangéliumot, a feltámadás tanát és az emberiség megváltását a bukástól, valamint az egyéni bűnöktől, a bűnbánat feltételeivel.

20 A gonoszokhoz azonban nem ment el, és az istentelenekhez és azokhoz, akik nem tartanak bűnbánatot, akik megrontották magukat, míg a testben voltak, nem emelte fel hangját;

21 És a lázadók sem, akik elutasították az ősi próféták bizonyságait és figyelmeztetéseit, ők sem látták jelenlétét, és arcára sem tekintettek.

22 Ahol ezek voltak, sötétség uralkodott, az igazlelkűek között azonban békesség volt;

23 És a szentek örvendeztek megváltásukban, térdet hajtottak és elismerték Isten Fiát mint Megváltójukat és Kiszabadítójukat a halálból és a pokol láncaiból.

24 Arcuk ragyogott, megpihent rajtuk a ragyogás Isten jelenlétéből, és dicséreteket énekeltek szent nevének.

25 Csodálkoztam, mert úgy tudtam, hogy a Szabadító mintegy három évet töltött el elrendelt szolgálattal a zsidók és az Izráel házába tartozók között, próbálva nekik tanítani az örök evangéliumot, és bűnbánatra szólítani őket;

26 És mégis, hatalmas cselekedetei és csodái, és az igazság nagy hatalommal és felhatalmazással való hirdetése ellenére csak kevesen voltak, akik hallgattak hangjára, és örültek jelenlétének, és fogadták el kezeitől a szabadulást.

27 Azok között végzett elrendelt szolgálata azonban, akik halottak voltak, a keresztre feszítése és a feltámadása közötti rövid időre korlátozódott;

28 És Péter szavain tűnődtem – amelyekkel azt mondta, hogy Isten Fia prédikált a börtönben lévő lelkeknek, akik valamikor engedetlenek voltak, midőn egykor Isten hosszútűrése várt Noé napjaiban – és azon, vajon miként volt lehetséges számára az, hogy ily rövid idő alatt prédikáljon azoknak a lelkeknek és elvégezze közöttük a szükséges munkát.

29 És tűnődésem közepette megnyíltak szemeim, megelevenedett az értelmem, és megértettem, hogy az Úr nem személyesen ment el a gonoszok és az engedetlenek közé, akik elutasították az igazságot, hogy tanítsa őket;

30 Hanem íme, az igazlelkűek közül megszervezte seregeit, és hatalommal és felhatalmazással felruházott hírnököket jelölt ki, és megbízta őket, hogy menjenek és vigyék el az evangélium világosságát azoknak, akik sötétben vannak, méghozzá mind az emberek lelkeinek; és így hirdették az evangéliumot a halottaknak.

31 És a kiválasztott hírnökök elmentek, hogy kijelentsék az Úr kedves esztendejét, és szabadságot hirdessenek a foglyoknak, akik meg vannak kötve, méghozzá mindazoknak, akik hajlandóak bűneik megbánására és az evangélium befogadására.

32 Így hirdették az evangéliumot azoknak, akik bűneikben haltak meg, az igazság ismerete nélkül, vagy vétekben, elutasítván a prófétákat.

33 Tanították nekik az Istenbe vetett hitet, a bűnbánatot, helyettes általi keresztelkedést a bűnök bocsánatára, a Szentlélek ajándékát kézrátétel által.

34 És az evangélium minden más tantételét, amelyet tudniuk kellett annak kiérdemléséhez, hogy megítéltethessenek ember szerint a testben, de élhessenek Isten szerint a lélekben.

35 És így ismertté vált a halottak, a kicsinyek és a nagyok, a hamislelkűek és a hűségesek között is az, hogy sor került a megváltásra, Isten Fiának áldozata által a kereszten.

36 Így vált ismertté az, hogy Megváltónk, míg a lelkek világában tartózkodott, a testben róla tanúságot tevő próféták hűséges lelkeinek oktatásával és előkészítésével töltötte idejét.

37 Hogy elvihessék a megváltás üzenetét mind a halottaknak, akikhez ő maga azok lázadása és vétke miatt nem mehetett el személyesen, hogy szolgáinak papi szolgálata által ők is hallhassák szavait.

38 A nagyok és hatalmasak között, akik összegyűltek az igazlelkűek e hatalmas gyülekezetében, ott volt Ádám atya, az Öreg Korú, mindenek atyja,

39 És dicsőséges Éva anya, sok hűséges leányával, akik a korokon át éltek, és az igaz és élő Istennek hódoltak.

40 Ott volt Ábel, az első vértanú, és fivére, Séth, a hatalmasak egyike, aki pontosan az ő atyjának, Ádámnak a hasonlatossága volt.

41 Noé, aki figyelmeztetett az özönvízre; Sém, a nagyszerű főpap; Ábrahám, a hűségesek atyja; Izsák, Jákób, és Mózes, Izráel nagy törvényadója.

42 És Ésaiás, aki prófécia által kijelentette, hogy a Megváltó felkenetett a megtört szívűek bekötözésére, hogy szabadságot hirdessen a foglyoknak, és kinyissa a megkötözöttek börtönét – ők is ott voltak.

43 Továbbá Ezékiel, aki látomásban látta a nagy völgyet száraz csontokkal, amelyek húsba öltöztetnek majd, hogy újra előjöjjenek a halottak feltámadásakor, élő lelkekként;

44 Dániel, aki előre látta és megjövendölte Isten királyságának megalapítását az utolsó napokban, amely soha többé nem pusztul el és nem is adatik más népnek;

45 Éliás, aki ott volt Mózessel a Színeváltozás hegyén;

46 És Malakiás, a próféta, aki bizonyságot tett Illés eljöveteléről – akiről Moróni is beszélt Joseph Smith prófétának, kijelentve, hogy el fog jönni az Úr nagy és félelmetes napjának beköszöntése előtt – ők is ott voltak.

47 Illés próféta, aki a gyermekek szívébe ülteti az atyáiknak tett ígéreteket.

48 Előrevetítve az Úr templomaiban, az idők teljességének adományozási korszakában a halottak megváltásáért és a gyermekeknek szüleikhez történő pecsételéséért végezendő nagyszerű munkát, különben az egész földet átok sújtaná, és teljesen elpusztulna az ő eljövetelekor.

49 Mindezek és még sokkal többen, azon próféták is, akik a nefiták között éltek és bizonyságot tettek Isten Fiának eljöveteléről, elvegyültek a hatalmas gyülekezetben és várták a kiszabadításukat,

50 Mert a halottak fogságként tekintettek lelküknek testüktől való hosszú távollétére.

51 Ezeket tanította az Úr, és hatalmat adott nekik arra, hogy előjöjjenek a halálból való feltámadása után, és belépjenek Atyjának királyságába, és ott halhatatlansággal és örök élettel koronáztassanak meg.

52 És ezt követően folytassák munkájukat, amint azt az Úr megígérte nekik, és részesei legyenek mindazon áldásoknak, amelyeket azok számára tartogatott, akik szeretik őt.

53 Joseph Smith, a próféta, és atyám, Hyrum Smith, Brigham Young, John Taylor, Wilford Woodruff, és más kiváló lelkek, akik visszatartattak, hogy az idők teljességében jöjjenek elő, és részt vegyenek a nagyszerű utolsó napi munka alapjainak lefektetésében,

54 Beleértve ebbe a templomok építését, valamint szertartások elvégzését azokban a halottak megváltására – ők is ott voltak a lelkek világában.

55 Megfigyeltem, hogy ők is ott voltak azon nemesek és nagyok között, akik kezdetben kiválasztattak arra, hogy uralkodók legyenek Isten egyházában.

56 Még mielőtt megszülettek volna, sokan másokkal együtt részesültek első oktatásukban a lelkek világában, és felkészültek arra, hogy előjöjjenek az Úr által jónak látott időben, és dolgozzanak szőlőskertjében az emberek lelkének megszabadulásáért.

57 Láttam, hogy ezen adományozási korszak hűséges elderei, amikor elhagyják a halandó életet, folytatják munkájukat a bűnbánat és az Isten Egyszülött Fiának áldozata általi megváltás evangéliumának prédikálásában azok között, akik sötétségben és a bűn rabsága alatt vannak a halottak lelkének hatalmas világában.

58 A halottak, akik bűnbánatot tartanak, meg lesznek váltva, Isten házának szertartásai iránti engedelmesség által.

59 És miután megfizették vétkeikért a büntetést, és tisztára lettek mosva, jutalmat kapnak cselekedeteik szerint, mert örökösei a szabadulásnak.

60 Így lett kinyilatkoztatva nekem a halottak megváltásának látomása, és én, a mi Urunk és Szabadítónk, Jézus Krisztus áldása által bizonyságot teszek, és tudom, hogy ez a bizonyság igaz, így van, ámen.