Elder

Az elder (vén) szót több értelemben használja a Biblia. Az Ószövetségben gyakran azokra az idősebb emberekre utal a törzsben, akikre általában rábízták a kormányzati ügyeket (1 Móz. 50:7; Józs. 20:4; Ruth 4:2; Mát. 15:2). Koruk és tapasztalatuk értékessé tette a tanácsaikat. Tisztségük nem volt feltétlenül papsági elhívás.

Emellett az ószövetségi időkben voltak a melkisédeki papságba rendelt elderek is (2 Móz. 24:9–11). Az Újszövetség úgy tesz említést az elderekről mint papsági hivatalról az egyházban (Jakab 5:14–15). A nefiták között is voltak a papságba rendelt elderek (Alma 4:7, 16; Moró. 3:1). Ebben az adományozási korszakban Joseph Smith és Oliver Cowdery voltak az elsőként elrendelt elderek (T&Sz 20:2–3).

Az elder most az a megszólítás, amely a melkisédeki papság minden viselőjét megilleti. A fiú misszionáriusokat például eldereknek szólítjuk. Emellett az apostol is elder, és helyénvaló az, ha róluk beszélve ezzel a megszólítással illetjük a Tizenkettek Kvórumának, illetve a Hetvenek kvórumainak tagjait (T&Sz 20:38; 1 Pét. 5:1). Utolsó napi kinyilatkoztatás nevezi meg az egyházban elrendelt elderek kötelességeit (T&Sz 20:38–45; 42:44; 46:2; 107:12).