Hiszen ez egy héber szöveg!

Miután néhány évvel ezelőtt kiolvastam az Ószövetséget, érdeklődni kezdtem annak tanításai, különösen Ésaiás írásai iránt, így tovább tanulmányoztam azt. 2010-ben egy repülőút alkalmával egy zsidó rabbi mellett kaptam helyet a gépen. Beszélgetést kezdeményeztem, néhány Ésaiás részről kérdezve őt. Ahogy egyre belemélyedtünk, beszélgettünk a papsági felhatalmazás fontosságáról, ahogyan azt az Ószövetség magyarázza.

A rabbi megkérdezte, hogy az egyházam tagjai honnan kapják a papsági felhatalmazásukat. Megragadtam a lehetőséget, és meséltem neki Joseph Smith első látomásáról, valamint az ároni és a melkisédeki papság visszaállításáról. Beszélgettünk a Mormon könyve lefordításáról, illetve arról, hogy az „egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról”.

A rabbi csupa kíváncsiság volt. Megkérdezte, hány éves volt Joseph az első látomás idején. Amikor elmondtam neki, hogy az ószövetségi Sámuelhez hasonlóan Joseph akkor 14 éves volt, azt válaszolta, hogy sok prófétát hívtak el ifjú korukban. Azt mondta következetes lépés volt Istentől, hogy Joseph Smitht is tizenéves korában hívta el.

Kinyitottam a szentírásaimat, és elolvastuk együtt a három és a nyolc tanú bizonyságát. Elmondtam neki, hogy a tanúk közül sokan elhagyták az egyházat, de egyikük sem tagadta meg, hogy látta az aranylemezeket.

„Hogyan hagyhatták el az egyházat, miután láttak egy angyalt és a lemezeket?” – kérdezte.

„Emlékszem, hogy Izráel gyermekei aranyborjút állítottak nem sokkal azután, hogy tanúi voltak a Vörös-tenger kettéválasztásának” – válaszoltam.

Odalapozott 1 Nefi könyvéhez, és elkezdett olvasni. Egyszer csak megállt, és ezt mondta: „Hiszen ez egy héber szöveg!”

Ezután elmagyarázta, miért tűnik a szöveg a héber angol fordításának. Elmondtam neki, hogy a könyvet Izráel egyik törzse írta. Ezékiel 37:15–20-at idéztem neki, amely Júda fájáról és József fájáról beszél. Megegyezett a véleményünk arról, hogy Júda fája a Bibliát jelképezi, majd elmagyaráztam, hogy József fája pedig a Mormon könyve.

A három órás beszélgetésünket követően a rabbi szeretett volna kapni egy példányt a Mormon könyvéből. Amikor hazaértem, küldtem neki egy példányt, melybe beleírtam a bizonyságomat. Hálás vagyok, hogy az Ószövetség tanulmányozására irányuló erőfeszítéseim felkészítettek arra, hogy a szentírásokról beszélgessek és megosszam a bizonyságomat új barátommal, egy rabbival.