A papsági áldások fontossága

Sokféle papsági áldás létezik. Miközben megemlítek néhány példát, kérlek, ne feledjétek, hogy a papsági áldások mindenki számára elérhetőek, akinek szüksége van rájuk, ám kizárólag kérésre adjuk.

A betegeknek adott gyógyító áldást az olajjal történő megkenés előzi meg, ahogyan az a szentírásokban is áll (lásd Jakab 5:14–15; Márk 6:13; T&Sz 24:13–14; 42:43–48; 66:9). A pátriárkai áldásokat elrendelt pátriárka adja.

Azok, akik útmutatást szeretnének egy fontos döntésben, kaphatnak rá papsági áldást. Azok, akiknek fokozott lelki erőre van szükségük egy személyes kihívás leküzdéséhez, szintén kaphatnak hozzá áldást. A gyermekek gyakran kérnek édesapjuktól áldást, mielőtt különböző okokból elhagyják az otthonukat, például egyetemre vagy katonaságba mennek, illetve egy-egy nagyobb utazás alkalmával.

Az imént említett körülményekre adott áldásokat néha vigasztaló vagy útmutató áldásnak nevezzük. Ezeket általában apák, férjek vagy a család más elder tagjai adják. Az áldásokban elhangzottakat le lehet jegyezni és meg lehet tartani a családi feljegyzések között az áldásban részesült egyén személyes lelki útmutatása céljából.

Papsági áldásokat papsági elrendelések, illetve az egyházi elhívásokba történő elválasztások során is adunk. Talán ezek a leggyakoribb formái a papsági áldásoknak.

Sokan kértünk már papsági áldást, mielőtt belefogtunk volna egy új munkahelyi feladatba. Én is kaptam ilyen áldást sok évvel ezelőtt, és megtapasztaltam az abból származó azonnali vigaszt, valamint annak hosszú távú iránymutatását.

Mi a papsági áldás jelentősége? Gondoljatok egy fiatalemberre, aki készül elhagyni otthonát, hogy szerencsét próbáljon a világban. Ha az édesapja adna neki egy iránytűt, valószínűleg használná e világi eszközt, hogy megtalálja a helyes irányt. Ha az édesapja pénzt adna neki, arra használhatná azt, hogy hatalmat adjon neki a világi dolgok felett. A papsági áldás a lelki dolgok feletti hatalom átruházása. Habár nem lehet megérinteni vagy megmérni, hatalmas jelentőséggel bír a téren, hogy segítsen nekünk legyőzni az örök élet felé vezető ösvényen elénk kerülő akadályokat.

A melkisédeki papságot viselők számára szent felelősség, hogy az Úr nevében szólhatnak egy papsági áldás során. Amint azt az Úr kijelentette az egyik újkori kinyilatkoztatásban: „…az én szavam… beteljesül, akár saját hangom, akár szolgáim hangja által, az ugyanaz” (T&Sz 1:38). Ha az Úr szolgájának szavait a Szentlélek készteti, akkor az „az Úr akarata lesz, az Úr gondolata lesz, az Úr szava lesz [és] az Úr hangja lesz” (T&Sz 68:4).

Ha azonban egy áldás szavai csupán a papságviselő saját vágyát és véleményét tükrözik, nem a Szentlélek készteti azokat, akkor az áldás beteljesülése annak feltétele, hogy az az Úr akaratát tükrözi-e, vagy sem.

Az érdemes melkisédeki papság viselők adhatnak áldást az utódaikra. A szentírásokban számos ilyen áldásról olvashatunk, többek között Ádáméról (lásd T&Sz 107:53–57), Izsákéról (lásd 1 Mózes 27:28–29, 39–40; 28:3–4; Zsidók 11:20), Jákóbéról (lásd 1 Mózes 48:9–22; 49; Zsidók 11:21) és Lehiéről (lásd 2 Nefi 1:28–32; 4).

Az újkori kinyilatkoztatásokban megparancsolják az egyháztag szülőknek, hogy hozzák gyermekeiket „az egyház elé”, ahol az elderek „Jézus Krisztus nevében helyezzék rájuk kezeiket, és az ő nevében áldják meg őket” (T&Sz 20:70). Ezért van az, hogy a szülők elhozzák csecsemőiket az úrvacsorai gyűlésre, ahol egy elder – általában az édesapa – nevet és áldást ad nekik.

Az említett, kézrátétel általi áldások nem merítik ki a papsági áldások lehetőségeit. Olykor emberek csoportjaira is adnak áldást. Mózes próféta halála előtt megáldotta Izráel összes gyermekét (lásd 5 Mózes 33:1). Joseph Smith próféta „áldást adott a nőtestvérekre”, akik a Kirtland templomon dolgoztak, továbbá megáldotta „a gyülekezetet”¹ is.

Papsági áldásokat helyekre is adhatunk. Nemzeteket áldunk meg és szentelünk fel az evangélium prédikálására. Templomokat és gyülekezeti házakat szentelünk az Úrnak papsági áldáson keresztül. Más épületeket is felszentelhetünk, amikor az Úr szolgálatában használjuk azokat. „Az egyháztagok felszentelhetik az otthonaikat szent építményekké, ahol ott tartózkodhat a Szent Lélek”². A misszionáriusok és más papságviselők papsági áldást hagyhatnak azokon az otthonokon, ahová beengedték őket (lásd Alma 10:7–11; T&Sz 75:19). Fiatal férfiak, nem is olyan soká benneteket is felkérhetnek arra, hogy ilyen áldást adjatok. Remélem, készültök rá lelkileg.

Elmesélek néhány további példát is a papsági áldásokra.

Mintegy száz évvel ezelőtt Sarah Young Vance szülésznői képesítést szerzett. Mielőtt elkezdte volna az arizonai nők szolgálatát, egy papsági vezető megáldotta, hogy „mindig csak azt tegye, ami helyes, és ami a betegei jólétét szolgálja”. 45 év alatt Sarah körülbelül 1500 újszülöttet segített a világra anélkül, hogy egyetlen édesanyát vagy gyermeket is elveszített volna. „Valahányszor nehéz probléma elé kerültem – emlékezett vissza –, úgy tűnt, valahonnan mindig sugalmazást kapok, és valahogyan tudom, mi a helyes lépés.”³

1864-ben Joseph A. Young különleges megbízást kapott, melynek során az egyház üzleti ügyeit kellett lebonyolítania Keleten. Az édesapja, Brigham Young elnök, megáldotta, hogy biztonságban térjen vissza onnan. Hazafelé tartó útján súlyos vonatbaleset érte. „Az egész vonat összeroncsolódott – mondta. – A kocsi, amelyben ültem, a mellettem lévő ülésig tört össze, én [azonban] egy karcolás nélkül megúsztam.”⁴

Miközben papsági áldásokról beszélek, számos emlék tör felszínre: Emlékszem, amikor a fiaim és a leányaim áldást kértek, hogy az átsegítse őket életük legnehezebb időszakán. Örvendezve idézem fel az áldások során elhangzott sugalmazott ígéreteket, valamint az azok beteljesedését követő megerősödött hitet. Büszke vagyok új nemzedékünk hitére, amikor arra a fiúra gondolok, aki – aggódva, hogy sikerüljön a szakvizsgája – nem tudja elérni a tőle távol lévő édesapját, és attól az embertől kér papsági áldást, aki éppen a legelérhetőbb számára a családjában: nővére férjétől. Emlékszem egy összezavarodott fiatal megtértre, aki azért kért áldást, hogy változtatni tudjon önpusztító életvitelén. Oly szokatlan áldást kapott, hogy engem is megdöbbentettek a szavak, melyeket kimondtam.

Bátran kérjetek papsági áldást, amikor lelki erőre van szükségetek.