Baráttól barátnak
A templom áldásai
„Az utolsó időkben… erősen fog állani az Úr házának hegye… és özönleni fognak hozzá minden [nemzetből]” (lásd Ésaiás 2:2).
Szeretem a templomot. Gyermekkoromban az elemis tanítóm elvitte az osztályomat a Salt Lake templomhoz. Csodálatos volt a kertjében sétálni, megcsodálni a gyönyörű virágokat és érezni Mennyei Atyánk Lelkét az Úr háza közelében.
A tanítóm rámutatott, hogy a templom gránitból épült. Beszélt nekünk arról az áldozatról, amit a pionírok hoztak azokért a becses kövekért, arról, hogy öt napjukba tellett, mire egyetlen követ elhoztak a templomig. „Látjátok ezeket a köveket? – kérdezte. – Gondoljatok csak bele, hány napjukba került a pioníroknak, hogy idehozzák őket, hogy felépíthessék ezt a gyönyörű templomot!” Emlékszem, akkor döbbentem rá, hogy micsoda áldozatot hoztak az őseink.
Emlékezetes élmény volt. Ez arra is jó példa, hogy ti, gyerekek, hogyan élvezhetitek most a templom áldásait. Ha egy templom közelében éltek, a templom kertjében ti is érezhetitek azt a lelki légkört. Miután megkeresztelkedtek és konfirmálnak benneteket, részt vehettek a templomfelszenteléseken. Márpedig sok felszentelés lesz; jelen pillanatban is 11-et terveznek. Amikor betöltitek a 12 éves kort, kereszteléseket végezhettek a halottakért. Nem számít, milyen messze laktok a templomtól, fontos, hogy már most készüljetek fel erre a szent lehetőségre.
A gyermekek nagyon jó hatással lehetnek mind a felnőttekre, mind pedig a többi gyermekre. A Texas Houston templom kerületében élő néhány elemis gyermek írt az építési vállalkozóknak, akik az ottani templomot építették. A levélben ez állt: „Szeretnénk, ha tudnátok, hogy a templom nagyon fontos nekünk. Mivel a területet az Úr egyik apostola szentelte fel, az épület és a területe számunkra szent. A templom az a hely, ahol meg fogunk házasodni. Azért fogunk ide jönni, hogy megtanuljuk mindazt, amit tudnunk kell, hogy visszatérhessünk Mennyei Atyánkhoz. Az Úr áldjon meg benneteket azért a munkáért, amit értünk végeztek!”
Az építési vállalkozók ezután fogták ezt a kedves kis levelet, és kitették az irodájukban. Minden nap elolvasták. Amikor a templom elkészült, az építési vállalkozók elhozták saját gyermekeiket is, hogy körbevezessék őket a templomban, és hogy érezzék az a lelkületet, amelyről az elemis gyermekek a levelükben írtak.
Egy másik áldás az életemben az volt, hogy olyan szorosan együtt dolgozhattam Gordon B. Hinckley elnökkel. Az elmúlt kilenc évben az egyházban a templomok száma 51-ről 124-re nőtt. Ez a csoda megerősítette a hitemet, és segített megértenem a templomok fontosságát.
1998-ban 51 működő templomunk volt, 17 pedig építés alatt állt. Ezután egy általános konferencián Hinckley elnök azt mondta, hogy a 2000. év végére 100 templomra van szükségünk.1 Ez azt jelentette, hogy az éppen épülő 17 templomon kívül, még 32-őt fognak építeni. Azt hittük, ez egy lehetetlen feladat. Semmi sem lehetetlen azonban, amin az Úr áldása van. Rengeteg csodába került, hogy mindez ilyen rövid időn belül megvalósulhatott. Számos alkalommal a dolgok pont a megfelelő pillanatban összeálltak – olyan csodák, mint amikor csak néhány órával a felszentelés előtt végre sikerült elegendő gyeptéglát szerezni a templom területére.
2000-ben 34 templomot szenteltek fel. A világ történelmében még soha sem szenteltek fel ennyit egyetlen év alatt. Hinckley elnök sugalmazást érzett arra, hogy több templomot kell építeni. Az Úr ezután bőkezűen megáldott bennünket, és segített megvalósítani ezt, mert ő nagyra becsüli a prófétáit. Remélem, hogy ti is nagyra becsülitek a prófétákat! És remélem, hogy mindig értékelni fogjátok a templom áldásait és felkészültök azokra!