Fényesebb és fényesebb, a tökéletes napig
Mark A. Bragg elder
a Hetvenektől
Még a legnehezebb és legsötétebb időszakokban is található világosság és jóság körülöttünk.
Pál a remény csodás üzenetét osztotta meg a korinthusbeliekkel:
„Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;
Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk”1.
Mi volt Pál reménységének forrása? Figyeljétek meg a magyarázatát: „Mert az Isten, a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arczán való világoltatása végett.”2
Még a legnehezebb és legsötétebb időszakokban is található világosság és jóság körülöttünk. Tavaly októberben Dieter F. Uchtdorf elnök így emlékeztetett minket: „A világosság és az igazság oly bámulatos gazdagsága vesz körül bennünket, hogy azon tűnődöm, vajon igazán értékeljük-e, amivel rendelkezünk.”3
Az ellenség azonban jobban szeretné, ha azokra a sötét ködökre összpontosítanánk, melyek elvakítják a szemeket, megkeményítik a szíveket, és félrevezetnek.4
„Ami Istentől való, az világosság; és aki világosságot fogad be, és megmarad Istenben, még több világosságot kap; és ez a világosság mind fényesebbé és fényesebbé válik, a tökéletes napig.”5
Isten gyermekei vagyunk. Azért teremtettünk, hogy világosságot kapjunk, Istenben megmaradjunk, és még több világosságot kapjunk. A kezdetektől fogva a világosságot követtük; Mennyei Atyánkat és az Ő tervét követtük. A világosságra való törekvés lelki DNS-ünk része.
Ezt az örök igazságot gyönyörűen tanították egy olyan helyen, ahol nem is számítottam rá. Amikor egy nagy bank alkalmazottjaként dolgoztam, meghívtak, hogy vegyek részt egy felsővezetői képzésen a Michigani Egyetemen. A képzés során Kim Cameron professzor a pozitív vezetés fogalmáról és annak napraforgó-effektusáról beszélt. Így magyarázta el: „Ez minden élő szervezet azon hajlamára utal, hogy a pozitív energia [világosság] felé vonzódjon, a negatív energiától [sötétségtől] pedig elforduljon. Az egysejtű organizmusoktól kezdve a komplex emberi szervezetig minden élőlénynek van egy veleszületett hajlama a pozitívra és ellenérzése a negatív iránt.”6
Tanulmányok sokaságára támaszkodva kiemelte továbbá a sikeres munkahelyi kultúra három alapvető tényezőjét: a könyörületet, a megbocsátást és a hálát.7 Teljesen logikus is, hogy ahol az emberek a pozitív [a világosság] felé fordulnak, ott jelen legyenek a Világ Világossága, vagyis Jézus Krisztus által tökéletesen példázott tulajdonságok.
Testvérek! Nyújtson számunkra vigaszt a tény, hogy elérhető számunkra a világosság! Hadd javasoljak három olyan területet, ahol mindig világosságra lelhetünk:
1. Az egyház világossága
Az egyház fénycsóvaként világít az egyre inkább sötétedő világban. Nagyszerű időszak ez arra, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának tagjai legyünk! Az egyház erősebb, mint valaha8, és szó szerint napról napra erősödik, amint újabb egyháztagok csatlakoznak hozzánk, újabb gyülekezetek jönnek létre, újabb misszionáriusokat hívnak el, és újabb területeket nyitnak meg az evangélium számára. Látunk visszatérni olyanokat, akik egy időre eltávolodtak az egyházi tevékenységtől, amint a Thomas S. Monson elnök által megfogalmazott mentési folyamat naponta csodákat eredményez.
Nemrég Paraguayban, Uruguayban, Chilében és Argentínában látogattam meg fiatalokat az FSY konferenciáikon. Fiatal férfiak és nők ezrei és ezrei töltöttek egy hetet a Szabadító iránti szeretetük megerősítésével, majd Krisztus világosságát és szeretetét sugározva tértek haza a családjuk és barátaik körébe.
Nézzétek, az egyháznak mindig is lesznek bírálói. Ez a kezdetektől így van, és mindvégig így is lesz. De nem engedhetjük, hogy az ilyesfajta bírálat eltompítsa a számunkra elérhető világosság iránti érzékenységünket. Ha felismerjük a világosságot és törekszünk rá, akkor még több világosságot érdemlünk majd ki.
Az egyre sötétedő világban az egyház világossága mind fényesebbé és fényesebbé válik majd, a tökéletes napig.
2. Az evangélium világossága
Az evangélium világossága az az ösvény, mely „minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig”9 és amely legfényesebben a családjainkban és a templomokban ragyog világszerte.
A Prédikáljátok evangéliumomat! ezt mondja: „Az evangélium világosságán keresztül a családok megoldhatják a félreértéseket, viszályokat és kihívásokat. A viszály miatt szétszakadt családokat meggyógyíthatja a bűnbánat, a megbocsátás, és a Jézus Krisztus engesztelésének hatalmába vetett hit.”10 Napjainkban még inkább, mint valaha, családjainknak nagyszerű fényforrásoknak kell lenniük a körülöttünk lévők számára. Amint gyarapszik a családokban a szeretet és a kedvesség, úgy gyarapszik bennük a világosság is. Amikor megerősítjük „a hit, …a bűnbánat, a megbocsátás, a tisztelet, a szeretet… [és] az együttérzés”11 lelkületét a családjainkban, akkor nagyobb szeretetet érzünk majd a Szabadító és egymás iránt is. A család megerősödik, a bennünk lévő világosság pedig ragyogóbbá válik.
Az angol nyelvű Biblia UNSZ változatának bibliaszótárában ezt olvashatjuk: „Szentség tekintetében csak az otthon érhet fel a templommal.”12 Ma 155 működő templomunk van, és nemsokára még több lesz. Egyre több családot pecsételnek össze az időre és az egész örökkévalóságra. Az egyháztagok egyre több és több ősük nevét nyújtják be a templomba, hogy elvégezzék a szabadító szertartásaikat. A fátyol mindkét oldalán igazán hatalmas öröm és ünneplés van!
Az egyre sötétedő világban az evangélium világossága mind fényesebbé és fényesebbé válik majd, a tökéletes napig.
3. Krisztus világossága
Nem beszélhetünk a világban lévő világosságról anélkül, hogy ne említenénk meg a Világ Világosságát: Jézus Krisztust. Egy szerető Mennyei Atya megnyilvánulásaként mindenki, aki a földre jön, megáldatik Krisztus világosságával, hogy az segítse őt a visszatérésben. Boyd K. Packer elnök ezt tanította: „Krisztus Lelke mindig jelen van. […] Krisztus világossága olyan egyetemes, mint maga a napfény. Ahol csak emberi élet van, ott jelen van Krisztus Lelke is.”13 Krisztus világossága „állandóan jócselekedetre hív és csábít”14, és felkészít mindenkit, aki jóságra és igazságra törekszik, hogy befogadja a Szentlelket.
A Szabadító azt tanítja, hogy ő az a világosság, mely „megvilágosítja a szemeiteket”, „megeleveníti az értelmeteket”, és „minden dolognak életet ad”15. Krisztus világossága segít abban, hogy a Szabadító szemével láthassunk másokat. Szeretetteljesebbek és megértőbbek leszünk mások küzdelmeivel szemben. Segít, hogy nagyobb türelemmel legyünk azok iránt, akik tőlünk eltérően hódolnak vagy szolgálnak. Segít, hogy még teljesebben megértsük a boldogság nagyszerű tervét, és meglássuk, miként illünk bele mindnyájan ebbe a pompás és szeretetteljes tervbe. Ez életet, jelenőséget és célt ad mindannak, amit teszünk. Most azonban mindaz a boldogság, melyet akkor kapunk, ha még teljesebben megértjük Krisztus világosságát, fel sem érhet azzal az örömmel, melyet akkor érzünk majd, amikor látjuk Krisztus világosságát másokban munkálkodni – családtagjainkban, barátainkban vagy akár idegenekben.
Ilyen örömet éreztem, amikor hallottam egy bátor tűzoltócsapatról, amely azon igyekezett, hogy megmentsen egy lángokban álló cövekközpontot Dél-Kaliforniában 2015-ben. Miközben tombolt a tűz, a rajparancsnok felhívta egy UNSZ barátját, hogy megkérdezze, hol tárolják a szent ereklyéket és az úrvacsorai kelyheket, hogy biztonságba tudja helyezni őket. Barátja biztosította róla, hogy nincsenek ott ereklyék, az úrvacsorai poharak pedig könnyedén pótolhatóak. A parancsnok azonban úgy érezte, valamit tennie kell, így hát visszaküldte a tűzoltókat az égő épületbe, hogy vegyék le a falról az összes Krisztus-képet, hogy azok ne semmisüljenek meg. Egyet még a tűzoltóautóba is betettek, azt remélvén, hogy védelmet nyújt majd a tűzoltóknak. Mélyen megérintett a parancsnok kedvessége, jósága, és a Világosság iránti fogékonysága, ilyen veszélyes és nehéz pillanatban.
Az egyre sötétedő világban Krisztus világossága mind fényesebbé és fényesebbé válik majd, a tökéletes napig.
Ismét Pál szavaival szólok: „öltözzük fel a világosság fegyvereit.”16 Krisztusról teszek tanúságot. Ő a Világ Világossága. Erősítsen meg bennünket mindaz a világosság, mely rendelkezésünkre áll, ha tevékenyebbé válunk az egyházban és még inkább alkalmazzuk az evangéliumi tantételeket a családjainkban. Állandóan lássuk meg Krisztus világosságát másokban, és segítsünk nekik is meglátni azt magukban. Ahogy elnyerjük ezt a világosságot, még több világossággal áldatunk majd meg, méghozzá a tökéletes napig, amikor is újra meglátjuk a világosságok Atyját17 – Mennyei Atyánkat. Erről teszem bizonyságomat a Világ Világosságának, méghozzá Jézus Krisztusnak szent nevében. ámen.