A küldetésem folytatódik

Kép

felnyitott boríték és egy levél

A teljes idejű missziómat élveztem a perui Cajamarca gyönyörű hegyei között, amikor édesapám hirtelen szélütést szenvedett. Nem sokkal azután elhunyt.

Amikor találkoztam a misszióelnökömmel, zokogva idéztem fel, mit tanított az édesapám arról, hogy mit jelent misszionáriusnak és feddhetetlen embernek lenni. Minden héten írt nekem, megosztotta a bizonyságát, erőteljes evangéliumi meglátásokat tanított, és arra biztatott, hogy tegyek meg minden tőlem telhetőt.

A találkozónk után a misszióelnök átadott nekem egy levelet – az utolsót, melyet édesapám küldött. Levele a jövőmet érintette, és olyan szavakkal üzent nekem, amelyek a világot jelentették számomra:

„Néhány hónap múlva jön egy másik [missziód] – egy igen nehéz küldetés, ahol elvárják tőled, hogy az életedet az általad eddig tanított tantételeknek és mindazon dolgok megtételének szenteld, melyeket eddig csak prédikáltál. Ez lehet a leggyümölcsözőbb küldetés. Olyan vagy, mint a kovász a kenyérben. […]

Szeretünk téged, és mindennap imádkozunk érted. Dolgozz keményen, és tedd mindazt, ami helyes.”

Miközben a szavait olvastam, sírtam. Sírtam bánatomban, mert tudtam, hogy ezek az utolsó nekem szóló szavai ebben az életben, és sírtam örömömben, mert megértettem azt a hatalmat és céltudatosságot, amellyel ezek engem gyarapítottak. Tudtam, hogy a következő küldetésem – az életem hátralevő része – jelent majd mindent. Az igazi próbatétel ideje lesz, és minden olyat megkövetel majd tőlem, amit misszionáriusként tanultam és tapasztaltam.

Tudom, hogy Mennyei Atyának mélységesen céltudatos terve van mindegyikünk számára. Képes magasabb szintre emelni a földi pillanatainkat, és szemeket adhat nekünk, hogy lássuk és megismerjük az Ő igazságát. Ezt látom, amióta az életemet Neki szenteltem, és megtapasztaltam az áldásait. És ezt látom azóta, hogy a gyönyörű feleségemmel együtt dolgozunk egy reményekkel, gyermekekkel és az evangéliummal teli család felépítésén.

A Szabadító erőt ad nekünk, amikor térden állva imához, amikor a szentírásokhoz, amikor a templomhoz, és amikor szolgálatban mások felé fordulunk. Láttam az Úr kezét kibontakozni életem bámulatos pillanataiban, amikor megosztottam az evangéliumot a családommal és a barátaimmal.

Az Ő küldetése az, hogy véghez vigye az ember halhatatlanságát és örök életét (lásd Mózes 1:39). Ez a küldetés valóban folytatódik.