„Hiszel Istenben?” Liahóna, 2023. július.
Utolsó napi szentek történetei
„Hiszel Istenben?”
Amikor a barátom megosztotta az aggodalmait, hirtelen nagyon sok mindent megértettem.
Illusztrálta: Katy Dockrill
Gyermekkoromban soha nem kételkedtem igazán az evangélium igaz voltában. Tizenéves koromban azonban megkérdőjeleztem, hogy valóban van-e bizonyságom, vagy egyszerűen csak elfogadom azt, amiben a szüleim és a barátaim hisznek. Azért imádkoztam, hogy tudhassam, igaz-e az evangélium.
A küszködéseim ellenére az egyik lány, akit a főiskolán ismertem meg, azt mondta, hogy szerinte tisztában vagyok az életem céljával és irányával.
„Hiszel Istenben?” – kérdezte.
Elmondtam neki, hogy igen, és hogy az egyházam az Istennel való kapcsolatunkról és az élet céljáról tanít. Beszéltem neki Joseph Smith prófétáról és a visszaállításról is. Figyelmesen meghallgatta.
A következő vasárnap az istentiszteleten összeszedtem néhány szóróanyagot az ismerősöm számára Joseph Smithről és a szabadítás tervéről. Miután elolvasta ezeket, és elkezdte olvasni a Mormon könyvét, elvittem istentiszteletre.
Később elmondta nekem, hogy korábban nagyon közel állt a bátyjához, aki műrepülő volt, és helyi légi bemutatókon szerepelt. Sajnálatos módon a találkozásunk előtti nyáron meghalt egy ilyen műsor során. A húgát lesújtotta a halála, és aggódott miatta, mert agnosztikusnak vallotta magát. Azért imádkozott, hogy megtudja, milyen a bátyja helyzete és megítélése Isten előtt.
Amikor megosztotta az aggodalmait, hirtelen nagyon sok mindent megértettem. Elárasztott a tiszta igazság és világosság érzése. Megértettem, hogy a találkozásunk nem volt véletlen. Isten meghallotta és megválaszolta ennek a megtört szívű fiatal nőnek az őszinte imáját.
Alázattal töltött el a tudat, hogy Mennyei Atya ismer engem, és érdemesnek tart arra, hogy eszköz legyek a kezében az imára adott válaszban. Felismertem az Ő nagy bölcsességét abban, hogy ezt az élményt felhasználva egyúttal megválaszolta az én azon imámat is, hogy megtudjam, igaz-e az evangélium.
A felkészülés után összecsomagoltam az életem legjobb két évére. Mindeközben a barátom a húgával együtt a misszionáriusoktól tanult. Mindketten csatlakoztak az egyházhoz, majd később missziót is szolgáltak. A misszióm után a barátom megkért, hogy végezzek templomi szertartásokat a bátyjáért.
Tudom, hogy Isten hallja és megválaszolja az őszinte imákat, bár olykor oly módon vagy időkeretben, amire nem is számítunk.