Jakab

• A Jakab 1:5–6-ban tanított alapelvek vezették el Joseph Smitht egy egész életét megváltoztató lelki élményhez, és minket is megáldhatnak valamiképpen. Felírhatsz a táblára ezekhez hasonló kérdéseket, és megkérheted az osztály tagjait, hogy csendben gondolják át őket: Milyen hatása volt a Jakab 1:5–6-nak a ti életetekre? Mit tanított nektek Joseph Smith e versekkel kapcsolatos élménye arról, hogy bölcsességre törekedjetek a saját kérdéseitek kapcsán (lásd Joseph Smith története 1:10–17)? Nektek milyen élmények tanították meg azt, hogy Jakab bizonysága igaz (lásd Joseph Smith története 1:26)? Kérd meg az osztály tagjait, hogy mondják el, milyen gondolataik vannak ezen kérdések átgondolása után.

• Az osztály tagjai saját szavaikkal is elmondhatják a Jakab 1:5–6 tartalmát. Hogyan segít ez nekik jobban megérteni ezeket a verseket?

• Segíthetsz az osztály tagjainak emlékezni Isten azon ígéretére, hogy minden gyermekének készségesen ad, amikor ők imában közelítenek Hozzá, ha megkéred az osztály tagjait, hogy meséljenek olyan élményekről, melyek során a Jakab 1:5–6 beteljesedett az életükben. Mit tapasztaltak, amikor megkérték Mennyei Atyát, hogy adjon visszaigazolást az evangéliumi igazságokra vonatkozó saját kérdéseikre?

• Elkezdhettek beszélgetni Jakabnak az e versekben található, türelemről szóló tanításairól úgy, hogy felkéred az osztály tagjait, meséljék el, milyen volt, amikor türelmesnek kellett lenniük, és mit tanultak az adott élményből. Aztán a Jakab 1:2–4-et és 5:7–11-et átnézve kereshetnek olyan tantételeket, amelyek ezekre az élményekre vonatkoznak. A Tartsunk ki türelmesen! (LDS.org) című rövidfilmben vagy Dieter F. Uchtdorf elnök Legyetek türelemmel! című beszédében (Liahóna, 2010. máj. 56–59.) is találhatnak ide vonatkozó tantételeket. Miért van szükség türelemre, miközben tökéletességre törekszünk? Mi segített az osztály tagjainak türelemre szert tenni az életükben?

• Jakab hitre és cselekedetekre vonatkozó tanításai megbeszélésének egyik módja lehet az, ha két csoportra osztod az osztályt. Az egyik csoport nézzen utána, hogy miért van szükség cselekvésre a hithez, a másik pedig annak, hogy miért van szükség hitre a cselekvéshez. Ehhez elolvashatják a következőket: Máté 7:21–23; Jakab 1:6–8, 21–25; 2:14–26; és Joseph Smith története 1:19. Aztán mindkét csoport elmondhatja, mit találtak, és megbeszélhetitek, hogy miért van szükség hitre és cselekedetekre is.

• Segíthetsz az osztály tagjainak még alaposabban átgondolni az emlékezetes megállapítást, mely szerint „a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában” (Jakab 2:26), ha felírod a táblára ezt a mondatot: A hit cselekedetek nélkül olyan, mint a nélkül. Kérd meg az osztály tagjait, hogy gondolják át, hogyan tudnák kreatívan kiegészíteni ezt a mondatot, és írják fel a táblára az ötleteiket. Az is jó lehet, ha párokban vagy kis csoportokban végzik el ezt a tevékenységet. A További források részben található történet, melyet Dieter F. Uchtdorf elnök mesélt el, kiegészítheti azt, amit erről a tantételről megtudtak. Mit tehetünk, hogy folyamatosan a Jézus Krisztusba vetett hitünk szerint cselekedjünk?

• Segíthetsz arra ösztönözni az osztály tagjait, hogy krisztusi szeretetet mutassanak mindenki iránt, függetlenül azok helyzetétől vagy külső megjelenésétől, ha megkéred az osztály tagjait, hogy egymást váltva olvassák fel ezeket a verseket: Jakab 1:9–11; 2:1–10; 5:1–6. Beszéljetek meg ezekhez hasonló kérdéseket: Mit jelent az, ha valaki „személyválogató” (Jakab 2:9)? Miért bánunk időnként máshogy azokkal, akik gazdagok, híresek vagy hatalmasok, mint azokkal, akik nem? Hogyan kerülhetjük el azt, hogy másként bánjunk emberekkel a körülményeik miatt? Milyen tekintetben mondhatjuk azt, hogy valójában a Szabadító hithű követői a leggazdagabbak (lásd Jakab 2:5)?

• A Jakab által használt élénk képi elemek hasznos emlékeztetők és késztetések lehetnek arra, hogy olyan – kimondott és leírt – szavakat használjunk, amelyek felemelnek másokat. Megkérheted az osztály tagjait, hogy nézzék át a Jakab 3-at, és keressenek olyan képi elemeket, melyek azt szemléltetik, hogy milyen módon bántanak vagy áldanak meg másokat a kimondott szavak. Lehet, hogy vannak az osztályban olyanok, akik szívesen le is rajzolják ezeket a képeket. Hogyan szemléltetik ezek a képek Jakabnak az ebben a fejezetben található utasításait? Hogyan hasonlíthatnak például tűzhöz a szavaink? Milyen képek jutnak az osztály tagjainak eszébe, melyek megmutatják, hogy milyen pozitív ereje lehet a kimondott szavainknak? Arra is megkérheted az osztály tagjait, hogy gondolják át, hogyan alkalmazhatnák Jakab tanácsait.

Dieter F. Uchtdorf elnök azt tanította:

„Van egy régi zsidó tanmese a szappanfőzőről, aki nem hitt Istenben. Egy nap a rabbival sétálva kijelentette: »Van valami, amit nem tudok megérteni. Évezredek óta létezik a vallás. Mégis, akármerre is néz az ember, gonoszságot, romlottságot, tisztességtelenséget, igazságtalanságot, fájdalmat, éhezést és erőszakot lát. Úgy tűnik, hogy a vallás egyáltalán nem tette jobbá a világot. Úgyhogy azt kérdem tőled: mi haszna van?«

A rabbi egy ideig nem válaszolt, csak tovább sétált a szappanfőzővel. Odaértek egy grundhoz, ahol tetőtől talpig koszos gyerekek játszottak a porban.

»Van valami, amit nem értek – mondta a rabbi. – Nézd meg ezeket a gyerekeket. Évezredek óta létezik a szappan, és ezek a gyerekek mégis mocskosak. Mi haszna van a szappannak?«

A szappanfőző így felelt: »Na, de rabbi! Nem igazságos a szappant hibáztatni ezekért a koszos gyerekekért. A szappant használni kell, hogy elérje a célját.«

A rabbi mosolyogva annyit mondott: »Pontosan.«” („Az igaz ember pedig hitből él”. Liahóna, 2017. ápr. 4.).