17. lecke Felkészülési anyag az osztály számára: Az Úr egyházába tartozás
17. lecke Felkészülési anyag az osztály számára: Az Úr egyházába tartozás. A Mormon könyve tanításai és tana hitoktatói anyag (2021)
17. lecke Felkészülési anyag az osztály számára. A Mormon könyve tanításai és tana hitoktatói anyag
17. lecke Felkészülési anyag az osztály számára
Az Úr egyházába tartozás
Kép
két férfi kezet ráz
Jézus Krisztus a nefiták és a lámániták körében nyújtott szolgálattételének elengedhetetlen része volt az egyháza megalapítása. A Szabadító azt mondta, hogy az egyházat az Ő nevén kell nevezni és az Ő evangéliumára kell épülnie (lásd 3 Nefi 27:7–9). Miközben az órára készülsz, gondold át, milyen áldásokban részesülnek azok, akik részt vesznek az Ő egyháza életében. Míg ezen áldásokra gondolsz, azon is gondolkodj el, mit tehetsz azért, hogy az egyházat egy befogadó hellyé tedd Isten minden gyermeke számára.
1. szakasz
Milyen áldásokban részesülhetek kizárólag az Úr egyházán keresztül?
Amikor a Szabadító meglátogatta a nefitákat a Bőség földjén lévő templomnál, papsági felhatalmazást adott az Ő tizenkét tanítványának, továbbá felhatalmazta őket a keresztelésre, a Szentlélek ajándékának adományozására, valamint az egyháza vezetésére (lásd 3 Nefi 11:18–22; 12:1; 18:5, 37). A Szabadító azt is megtanította a nefitáknak, miszerint ahhoz, hogy belépjünk Isten királyságába, bűnbánatot kell tartanunk, hinnünk kell Őbenne, és részesülnünk kell a szabadítás és felmagasztosulás szertartásaiban, melyek csak az Ő egyházában érhetők el; ilyen például a keresztelés és a konfirmálás (lásd 3 Nefi 11:32–41).
D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának az ősi és az újabb időkben betöltött céljáról:
Kép
D. Todd Christofferson elder
„Az ősi cél változatlan, vagyis a jó hír – Jézus Krisztus evangéliuma – prédikálása, valamint a szabadító szertartások elvégzése; más szóval az emberek Krisztushoz vezetése” (Minek az egyház? Liahóna, 2015. nov. 108.).
Kép
ikon, elmélkedés
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Miként segített neked az egyházi életben való részvétel abban, hogy Jézus Krisztushoz jöjj?
2. szakasz
Miként segíthet az úrvacsoravétel azon erőfeszítésemben, hogy hasonlóbbá váljak Jézus Krisztushoz?
Amikor Jézus Krisztus végére ért a Bőség földjén végzett szolgálattétele első napjának, kiosztotta az úrvacsorát az Ő tizenkét tanítványának, valamint a népnek. Másnap újra megismételte ezt a szertartást, miután csodálatos módon kenyeret és bort teremtett elő. (Lásd 3 Nefi 18:1–9; 20:3–8.)
Kép
ikon, tanulmányozás
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Tanulmányozd a 3 Nefi 18:3–12-t és a 3 Nefi 20:8–9-et, majd gondold át, mit tanított Jézus az úrvacsora szent céljairól.
David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette, miként teszi lehetővé ez a szertartás, hogy a Szentlélek állandó társunk legyen:
Kép
David A. Bednar elder
„Az úrvacsora szertartása szent és ismételt felhívás az őszinte bűnbánatra és a lelki megújulásra. […] Amikor lelkiismeretesen felkészülünk e szent szertartásra, majd pedig megtört szívvel és töredelmes lélekkel részesülünk benne, akkor azt az ígéretet kapjuk, hogy az Úr Lelke mindig velünk lehet. A Szentlélek állandó társunkként nyújtott megszentelő ereje révén pedig mindig megtarthatjuk bűneink bocsánatát” (Mindig tartsátok meg bűneitek bocsánatát. Liahóna, 2016. máj. 61–62.).
Christofferson elder tanítása szerint az úrvacsoravétel segíteni tud arra összpontosítanunk, hogy hasonlóbbá váljunk a Szabadítóhoz.
Kép
D. Todd Christofferson elder
„A kenyér és a víz az Ő testét és vérét jelképezi, aki az Élet Kenyere és az Élő Víz (lásd János 4:10), szívbe markoló emlékeztetőként arra az árra, melyet Ő fizetett a megváltásunkért. […]
Az… Ő testének jelképes evése és vérének ivása további jelentéssel is bír: azzal, hogy Krisztus tulajdonságait és jellemét magunkévá tesszük, levetkőzzük a természetes embert, és szentté válunk »az Úr, Krisztus engesztelése által« [Móziás 3:19]. Amikor hetente veszünk az úrvacsorai kenyérből és vízből, jól tesszük, ha átgondoljuk, mennyire teljes mértékben kell magunkévá tennünk az Ő jellemét és bűntelen életének mintáját a saját életünkben és lényünkben. […]
A Szabadító testéből venni és véréből inni azt jelenti, hogy kivetünk az életünkből mindent, ami nincs összhangban a krisztusi jellemmel, és elsajátítjuk az Ő jellemvonásait” (A mennyből alászálló élő kenyér. Liahóna, 2017. nov. 37., 39.).
Kép
ikon, feljegyzés
Jegyezd fel a gondolataidat!
Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy „az úrvacsora szertartása teszi az úrvacsoragyűlést az egyház legszentebb és legfontosabb gyűlésévé” (Az úrvacsoragyűlés és az úrvacsora. Liahóna, 2008. nov. 17.). Leírhatod, mit tehetnél azért, hogy az úrvacsorát és az úrvacsorai gyűlést a sabbatnapi hódolatod legszentebb részéve tedd.
3. szakasz
Mit tehetek azért, hogy mindenki úgy érezze, van hely számára Jézus Krisztus egyházában?
Miután Jézus bevezette az úrvacsorát a nefiták és a lámániták között, annak fontosságáról tanított, hogy az egyházi gyűléseket barátságossá és befogadóvá kell tenni.
Kép
ikon, tanulmányozás
Tanulmányozz az órára való felkészülés részeként!
Tanulmányozd a 3 Nefi 18:22–25-öt, majd megjelölheted azokat a szavakat vagy kifejezéseket, amelyek arról szólnak, hogy kiket kellene befogadnunk az Ő egyházába.
Nézd meg a Lifting Others [Mások felemelése] című rövidfilmet (2:49), vagy olvasd el a szövegét alább. A rövidfilmben Carol F. McConkie nővér, a Fiatal Nők Általános Elnökségének egyik korábbi tanácsosa elmondja, mivel biztosíthatjuk, hogy mindenki szívesen látottnak érezze magát az Úr egyházában.
Kép
Carol F. McConkie nővér
„Ismerek olyan embereket, akik azért jönnek el istentiszteletre minden vasárnap, hogy sugalmazást kapjanak és lélekemelő élményekben legyen részük, viszont mikor távoznak, megítélve érzik magukat, és azt érzik, nem szeretik őket és nincs rájuk szükség. […]
Mélyen tudatában kell lennünk, hogy mi a vasárnapi istentiszteletre járás célja, és meg kell bizonyosodnunk arról, hogy mindenki, aki eljön, szeretve, elfogadva, felemelve és szükségesnek érzi magát.
Mindenkinek megvannak a maga küzdelmei, amelyekről nem is tudunk. Annyira fontos, hogy tudatában legyünk, Isten mindenkit szeret körülöttünk, és krisztusi szemmel kell látnunk őket. Nem hagyhatjuk, hogy az ítélkezés határozza meg, hogyan bánunk másokkal. […]
Jézus Krisztus evangéliuma nem rekeszti ki az embereket. Az emberek rekesztik ki az embereket. Ezt helyre kell hoznunk. Érzékenynek kell lennünk, szeretnünk kell őket, és lehetőséget kell adnunk nekik arra, hogy növekedhessenek, kivirulhassanak és kihozhassák magukból a legjobbat. Olyan tehetségekkel és képességekkel és személyiséggel rendelkeznek, amelyekre szükség van Isten királyságában. És ha Isten királyságát akarjuk építeni a földön, ahhoz arra van szükségünk, hogy mindenki eljöjjön” (“Lifting Others” [Mások felemelése], rövidfilm, ChurchofJesusChrist.org).
Kép
ikon, elmélkedés
Elmélkedj az órára való felkészülés részeként!
Mit tehetek azért, hogy kedvesebb és befogadóbb legyek, és ezáltal segítsek Isten gyermekeinek azt érezni, hogy van helyük az Úr egyházában?
