Ifjúsági és Felsőfokú Hitoktatás
11. lecke: Jézus Krisztus „széjjeljárt jót tévén’


11. lecke

Jézus Krisztus „széjjeljárt jót tévén”

Bevezetés

Az élő Krisztus: Az apostolok bizonysága azt tanítja, hogy „[Jézus] »széjjeljárt jót tévén« (ApCsel. 10:38), mégis megvetették érte” (Liahóna, 2000. ápr. 2.). Jézus Krisztus tanítványaiként követnünk kell a példáját: jót kell tennünk annak ellenére, hogy talán bántani fognak miatta. Ebben a leckében a tanulók azt fogják megbeszélni, hogy miért kell ugyanazzal a szeretettel és tisztelettel bánnunk azokkal, akik rosszul bánnak velünk a hitelveink miatt, mint amilyennel Jézus viseltetett az Őt üldözők iránt. A Szabadító példájának követése során megáldatunk bátorsággal, hogy képesek legyünk a hitünk szerint élni és megvédeni azt, és segíteni tudunk majd másoknak közelebb kerülni az Úrhoz.

Háttérolvasmányok

Javaslatok a tanításhoz

Máté 5:43–47; 9:9–13; 12:22–30; Márk 3:1–6; 11:15–19; János 11:43–53

Jézus Krisztust üldözték azért, mert jót tett

Kezdd az órát azzal, hogy felteszed a tanulóknak a következő kérdést:

  • Amikor a Szabadító példás életére gondoltok, mi tűnik ki számotokra a leginkább mindabból a rengeteg jó cselekedetből, amelyet a halandóságban véghezvitt?

A tanulók válaszai után olvasd fel (vagy mondd el saját szavaiddal) a következő történetet, melyet Jeffrey R. Holland elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja mesélt el két misszionárius nővérről:

Kép
Elder Jeffrey R. Holland

„Megbecsüléssel és bátorítással mindenki felé, akinek állhatatosnak kell maradnia ezekben az utolsó napokban, mindenkinek – és különösen az egyház fiataljainak – azt mondom, hogy ha még esetleg nem jött el, egy napon majd elérkezik az alkalom, amikor felhívást kaptok hitetek megvédésére, sőt akár némi, a személyetek ellen irányuló durvaság elviselésére is csupán azért, mert Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjai vagytok. Az ilyen pillanatok mind bátorságot, mind pedig udvariasságot követelnek majd a részetekről.

Egy misszionárius nővér például a következőket írta nekem nemrég: »A társammal megláttunk egy férfit, aki a város főterének egyik padján ülve fogyasztotta éppen az ebédjét. Amint a közelébe értünk, felnézett és meglátta a misszionáriusi névtáblánkat. Szörnyű pillantással a szemében felugrott, és felemelte a kezét, hogy megüssön. Épp időben buktam le, viszont a szájában lévő ételt mind rám köpte, majd a lehető legdurvább szitkokat szórta ránk. Egy szó nélkül odébbálltunk. Megpróbáltam letörölni az ételt az arcomról, amikor éreztem, hogy egy adag krumplipüré csapódik a tarkómnak. Időnként nehéz misszionáriusnak lenni, mert akkor éppen szerettem volna visszamenni, megragadni azt az embert és rákiáltani, hogy: ‘MÁR MEGBOCSÁSSON!’ De nem tettem«” (A tanítványság ára és áldásai. Liahóna, 2014. máj. 6.).

Kérd meg a tanulókat, olvassák el magukban a Máté 5:43–47-et, és keressenek egy tantételt, amelyet Jézus a hegyi beszédben tanított, és amelyet ez a misszionárius nővér gyakorolt. (Javasolhatod a tanulóknak, hogy olvasás közben gyakorolják a név behelyettesítés szentírás-tanulmányozási készségét, amely segíteni fog nekik magukra vonatkoztatni e versek üzenetét. Ehhez azt kell tenniük, hogy beleképzelik a saját nevüket ezekbe a versekbe.)

  • Milyen tantételt tanított Jézus ezekben a versekben? (A tanulók másképp fogalmazhatnak, de határozzák meg a következő tantételt: Ha követni akarjuk Jézus Krisztus tanításait, meg kell tanulnunk szeretni az ellenségeinket és kedvesnek lenni a minket üldözőkkel.)

  • Mi miatt lehet nehéz ezen evangéliumi tantétel szerint élni?

Tedd ki a táblára a következő kijelentést:

„[Jézus] »széjjeljárt jót tévén« (ApCsel. 10:38), mégis megvetették érte” (Az élő Krisztus: Az apostolok bizonysága. Liahóna, 2000. ápr. 2.).

Mondd el, hogy bár a Szabadítót sokan elfogadták mind Galileában, mind Júdeában, és sokan isteni mivoltának bizonyítékát látták jó cselekedeteiben, voltak, akik megvetették és üldözték Őt a jótettei miatt.

Írd fel az alábbi szentírásrészeket a táblára a „Jézus széjjeljárt jót tévén” felirat alá:

Máté 9:9–13

Máté 12:22–30

Márk 3:1–6

Márk 11:15–19

János 11:43–53

Oszd az osztályt kisebb csoportokra, és mindegyik csoportnak add feladatul a táblán lévő egyik szentírásrész tanulmányozását. A tanulók határozzák meg az egyes részekben, milyen jó cselekedetet vitt véghez Jézus, és hogyan reagáltak rá az emberek. Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, osszák meg, mit találtak. Mutass rá, hogy ez a néhány szentírásszakasz olyan mintát tár fel az Úr életében, amelyből tanulhatunk. Tedd fel a következő kérdést:

  • Mit figyeltetek meg azzal kapcsolatban, ahogyan a Szabadító az Őt érő üldöztetésre reagált?

Biztasd a tanulókat, képzeljék maguk elé az általuk tanulmányozott szentírásban feljegyzett eseményt, azután kérdezd meg:

  • Milyen gondolataitok vagy érzéseitek lettek volna, ha ez alkalommal láttátok volna Jézust?

  • Szerintetek mit szeretett volna Jézus tanítani nektek ekkor a szavaival és a tetteivel? (A következő az egyik lehetséges tantétel, amelyet a tanulók megfogalmazhatnak: Amikor igyekszünk követni a Szabadító példáját a jó cselekedetek végzésében, néha üldöztetést kell elviselnünk.)

Máté 5:9–12, 21–24, 38–41; 6:14–15; 7:1–5, 12

Az üldöztetésre való reagálás

Mondd el a tanulóknak, hogy hegyi beszédében Jézus Krisztus tanácsot adott a tanítványainak arra vonatkozóan, hogyan reagáljanak, amikor üldözik őket. Másold fel a táblára az alábbi kifejezést és szentírásutalásokat, és add feladatul minden tanulónak legalább egy utalás elolvasását. Kérd meg a tanulókat, hogy az olvasott részben határozzanak meg egy tantételt, amelyet Jézus tanított, és amely utat mutathat nekik a másokkal való kapcsolataikban.

Hogyan reagáljunk az üldöztetésre

Máté 5:9–12

Máté 5:21–24 (lásd még 3 Nefi 12:22)

Máté 5:38–41; 7:12

Máté 6:14–15 (lásd még T&Sz 64:9–10)

Máté 7:1–5

Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, mondják el, milyen tantételeket találtak, és azok hogyan vonatkoznak a másokkal való kapcsolatainkra. Miközben a tanulók megosztják, milyen tantételeket határoztak meg a Máté 5:21–24-ben, rámutathatsz, hogy a 3 Nefi 12:22-ből és a Máté 5 Joseph Smith fordításából egyaránt hiányoznak az „ok nélkül” szavak (Máté 5:22). (A tanulók válaszai során hangsúlyozd ki ezt az igazságot: Mennyei Atyánk elvárja tőlünk, hogy kövessük Jézus Krisztus példáját, amikor a hitünk miatt üldöznek minket.)

Tedd ki a következő kijelentéseket Jeffrey R. Holland eldertől és Dallin H. Oaks eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

Kép
Elder Jeffrey R. Holland

„Védjétek meg hitelveiteket udvariasan és szeretettel, de védjétek meg őket!” (Jeffrey R. Holland: A tanítványság ára és áldásai. Liahóna, 2014. máj. 9.).

Kép
Elder Dallin H. Oaks

„Krisztus követőinek példát kell mutatniuk az előzékenység terén. Szeretnünk kell minden embert, figyelmesen meg kell hallgatnunk őket, és érdeklődést kell tanúsítanunk őszinte hitelveik iránt. Lehet ugyan, hogy nem rokonszenvezünk ezekkel, de akkor sem kell ellenszenvesnek lennünk. A kényes kérdésekkel kapcsolatos álláspontunknak és megnyilvánulásainknak nem szabad vitatkozó hangneműnek lenni. Bölcsnek kell lennünk álláspontunk kifejtése és képviselete, valamint befolyásunk gyakorlása során. […]

Amikor nem győzedelmeskednek az általunk képviselt álláspontok, akkor a kedvezőtlen eredményt is jóindulattal kell fogadnunk, és udvariasságot kell gyakorolnunk ellenfeleink felé” (Dallin H. Oaks: Szeressünk másokat, és éljünk együtt a különbségekkel! Liahóna, 2014. nov. 27.).

Beszéljétek meg, milyen kihívásokat és áldásokat tartogat Holland elder és Oaks elder tanácsának követése. Azután kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 5:9–12-t.

  • E versek szerint milyen ígéreteket tett Jézus, amelyek könnyebbé tehetik, hogy krisztusi módokon reagáljunk, amikor vallási hitelvek miatt üldöznek minket?

Kérd meg a tanulókat, gondolkodjanak el azon, hogy a Szabadító hegyi beszédében elhangzott tanításai valamelyikét hogyan tudnák alkalmazni egy jelenlegi kapcsolatukban, vagy hogyan alkalmazhatták volna egy múltbéli élményük során. Kérdezd meg, van-e, aki szívesen megosztaná a gondolatait az osztállyal.

Adj minden tanulónak egy példányt a következő idézetből Robert D. Hales eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

Kép
Elder Robert D. Hales

„Néhányan téves módon úgy vélik, hogy például a csendben maradás, a szelídség, a megbocsátás és az alázatos bizonyságtétel hasztalan vagy gyenge válaszok. Ahhoz azonban, hogy szeressük ellenségeinket, áldjuk azokat, akik minket átkoznak, jót tegyünk azokkal, akik minket gyűlölnek, és imádkozzunk azokért, akik háborgatnak és kergetnek minket (lásd Máté 5:44), hitre, erőre és legfőképpen keresztény bátorságra van szükség. […]

Amikor nem viszonozzuk a támadást, amikor a másik orcánkat is odafordítjuk és ellenállunk a haragnak, akkor mi is a Szabadító mellett állunk. Az Ő szeretetét mutatjuk ki, mely az egyetlen olyan erő, amely le tudja győzni a gonoszt, és vádaskodás nélkül tud válaszolni a minket vádlóknak. Ez nem gyengeség. Ez keresztény bátorság. […]

Amikor reagálunk valamire, ne feledjük, hogy minden körülmény más és más. Szerencsére az Úr ismeri a vádlóink szívét, és tudja, mi a legjobb válasz számukra. Mikor az igaz tanítványok a Lélek útmutatására törekednek, sugalmazást nyernek az adott helyzetre vonatkozóan. Az igaz tanítványok így minden esetben úgy fognak reagálni, hogy az meghívja az Úr Lelkét. […]

Igaz tanítványokként elsődlegesen mások jólétével és nem a személyes önigazolással kell foglalkoznunk. A kérdések és a kritikák lehetőséget adnak nekünk arra, hogy kezet nyújtsunk másoknak, és kimutassuk, hogy értékesek Mennyei Atyánk számára, mint ahogy számunkra is. Az a célunk, hogy segítsünk megérteniük az igazságot, nem pedig, hogy megvédjük saját egónkat vagy pontokat szerezzünk egy teológiai vitában. A bírálóinknak adható legerőteljesebb válaszok a saját, szívből jövő bizonyságaink” (Keresztény bátorság: a tanítványság ára. Liahóna, 2008. nov. 72., 73–74.).

Adj időt a tanulóknak, hogy elolvassák az idézetet, és kiemeljék a Hales elder által tanított tantételeket. Kérd meg őket, osszák meg az osztállyal, mit tanultak. Szükség szerint beszéljétek meg az alábbi kérdések némelyikét, vagy akár az összeset:

  • Milyen hatással lehetnek a másokkal szembeni cselekedeteink az ő Istennel való kapcsolatukra? (Segíts a tanulóknak megfogalmazni a következő tantételt: Amikor Krisztus példáját követve szeretettel és kedvesen reagálunk a velünk szembenállókra, akkor a sajátunk mellett az ő Istennel való kapcsolatukat is megerősíthetjük.)

  • Miként képezi részét a keresztelésünkkor Mennyei Atyánkkal kötött szövetségünknek az, ha így bánunk másokkal? (Egyik fontos módját jelenti annak, hogy Isten tanúiként állunk mindig és mindenben, és minden helyen [lásd Móziás 18:9].)

Kérdezd meg a tanulókat, volt-e már olyan élményük, amelyben a Szabadító példájának és tanításainak követése lehetővé tette számukra, hogy segítsenek valakinek közelebb kerülni az Úrhoz. Kérj meg pár tanulót, hogy mondják el az élményüket.

Biztasd a tanulókat arra, hogy vizsgálják meg a másokkal való kapcsolataikat, válasszanak egyet, amelyen lenne mit javítani, és írják le, hogyan fogják alkalmazni a ma megbeszélt tantételeket az adott kapcsolatban.

Tanulói olvasmányok