Bámulatos lecke
Írta: Valeri V. Cordón elder
a Hetvenektől
„[Meg]nyitom… néktek az egek csatornáit, és… árasztok reátok áldást bőségesen” (Malakiás 3:10).
Guatemalában nőttem fel, és gyermekkoromban a családomnak volt egy sportmezeket készítő üzeme.
Édesapám azt szerette volna, ha a családunkban a gyerekek megtanulnak keményen dolgozni. Segítettünk neki az üzemben. Kicsi koromban sokszor kerültem bajba. Úgy tűnt, hogy mindig mindent összetörök! De amikor idősebb lettem, édesapám megengedte, hogy én felügyeljem a kötőgépeket.
Édesapám fizettet nekünk az elvégzett munkáért. Aztán mindig feltette a kérdést: „Mihez kezdesz a pénzeddel?” Tudtam, hogy mi a helyes válasz: „Befizetem a tizedemet és félreteszek a missziómra.”
Amikor úgy 13 éves lehettem, a vállalkozásunk sok pénzt veszített. Sok varrógéptől meg kellett szabadulnunk. A korábbi kétszáz munkás helyett még öt alkalmazottunk sem maradt, és ők is a garázsunkban dolgoztak.
Mindig is fizettem a tizedemet, de soha nem értettem igazán, hogy mennyire fontos. Aztán egy bámulatos leckében volt részem. Az egyik szombat reggel meghallottam, ahogy a szüleim halkan beszélgetnek. Édesapám azt mondta édesanyámnak, hogy csak annyi pénzünk van, ami vagy a tizedre, vagy az ételre elég. Mindkettőre nem futja. Aggódni kezdtem. Vajon mit fog tenni édesapám?
Vasárnap láttam, ahogy édesapám átnyújt egy borítékot a gyülekezeti elnökünknek. A tizedfizetést választotta! Örültem, hogy így tett, ugyanakkor aggódtam is. Mit fogunk enni?
Másnap reggel néhány ember kopogtatott az ajtónkon. Közölték édesapámmal, hogy azonnal szükségük van mezekre. A vevők rendszerint a megrendelés elkészülte után fizettek, de ezek az emberek még aznap, a mezek megvarrása előtt kifizették édesapámat!
Egyetlen hétvége alatt olyan csodaszép leckét tanultam, amely egy életen át velem maradt. A tizedfizetés törvénye segít építeni a hitünket, és kimutatni hálánkat Mennyei Atyánk felé. A tizedfizetés áldás!