2 Korinthusbeliek 1–7

Hozz az órára olyan tárgyakat, amelyek vigaszt vagy gyógyírt nyújtanak, mint például egy takaró vagy egy sebtapasz. Kérdezd meg a gyerekektől, mi nyújt nekik vigaszt, amikor szomorúak, félnek vagy más gondjuk támad. Olvasd el a gyerekekkel a 2 Korinthusbeliek 1:3–4-et, és mondd el, hogy a versben használt nyomorúság szó nehéz gondokat jelent. Meséld el, hogy milyen módokon nyújtott már vigaszt neked a Mennyei Atya, és tegyél bizonyságot arról, hogy a gyerekeknek is vigaszt fog nyújtani.

Mutass képeket keresztelkedő emberekről (lásd Evangéliumi művészeti könyv, 103. és 104. sz.), miközben felolvasod a gyerekeknek a 2 Korinthusbeliek 1:4-et és a Móziás 18:8–9-et. Mondd el, hogy a keresztelkedésünkkor ígéretet teszünk arra, hogy vigaszt fogunk nyújtani másoknak. Hogyan követhetjük Pál tanácsát, hogy „megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket”?

Kérd meg a gyerekeket, hogy rajzolják le magukat, amint éppen segítséget nyújtanak egy szükséget látó embernek. Mondják el, hogy az adott dolog megtétele hogyan nyújthat vigaszt másoknak.

Mondd el a gyerekeknek, hogy Pál szerette volna, ha a korinthoszi szentek megbocsátanak egy férfinak, aki bűnt követett el. Olvasd fel a 2 Korinthusbeliek 2:7–8, 10-et, és kérd meg a gyerekeket, hogy tegyék a kezüket a szívükre, amikor azt hallják, hogy bocsássatok meg, illetve a megbocsátani ige bármely más alakját.

Kérd meg a gyerekeket, hogy játsszák el, miként reagálnának bizonyos helyzetekben, amikor valaki gorombán viselkedik. Sorra mondják azt, hogy „sajnálom” és „megbocsátok neked”. Honnan tudhatják mások, hogy megbocsátottunk nekik? Mondd el, hogy ennek egyik módja az, ha szeretetet tanúsítunk irántuk (lásd 2 Korinthusbeliek 2:8).

Segíts a gyerekeknek kívülről megtanulni ezt a mondatot: „Hiszünk abban, hogy tisztességesnek… kell lennünk” (Hittételek 1:13). Írd fel ezt az idézetet papírból készített karkötőkre, amelyeket a gyerekek kidíszíthetnek és a hazafelé vezető úton viselhetnek. Mondd el, hogy tisztességesnek lenni azt jelenti, hogy igazat mondunk.

Kérd meg a gyerekeket, hogy tegyék fel a kezüket, amikor igazat mondasz, és tegyék le, amikor nem igaz, amit mondasz. Egyszerű és egyértelmű kijelentéseket mondj, például: „Ma vasárnap van.” „Három orrom van.” Párszor ismételjétek el ezt a tevékenységet, és hagyd, hogy a gyerekek is mondjanak igaz és hamis állításokat. Miért jó becsületesnek lenni?

Kérd meg a gyerekeket, hogy a 2 Korinthusbeliek 1:3–4 olvasása közben figyeljenek arra, mit válaszolhatunk erre a kérdésre: „Mit tesz értünk Isten?” Segíts a gyerekeknek felsorolni, milyen módokon vigasztal meg minket Isten. Kérd meg a gyerekeket, osszanak meg olyan élményeket, amikor szomorúak voltak, aggódtak vagy féltek, és Isten megvigasztalta őket.

Kérd meg a gyerekeket, mondják el, milyen módokon tudunk vigaszt nyújtani másoknak. Adj nekik időt arra, hogy átgondolják, kit ismernek, akinek vigasztalásra van szüksége, azután pedig tervezzék meg, hogyan fogják felkarolni őt.

Mondd el a gyerekeknek, hogy volt valaki Korinthusban, aki bűnt követett el, ezzel pedig megszomorította a szenteket (lásd 2 Korinthusbeliek 2:5). Kérd meg a gyerekeket, hogy fussák át a 2 Korinthusbeliek 2:7–8-at, és keressék meg, mit szeretett volna Pál, mit tegyenek a szentek.

Ossz meg egy élményt, amely során megbocsátottál valakinek – vagy valaki megbocsátott neked –, és meséld el, mit éreztél utána.

Olvasd el a gyerekekkel a 2 Korinthusbeliek 5:6–7-et és az Alma 32:21-et, és kérd meg őket, hogy keressenek olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek segítenek meghatározni, mi a hit. Kérd meg őket, írják le a meghatározásukat, olvassák fel, és tegyék fel a táblára.

Kösd be az egyik gyerek szemét, a többieket pedig kérd meg, hogy adjanak neki utasításokat, amelyekkel segítenek neki egy feladat elvégzésében (például tornyot építeni kockákból, kirakni egy kirakót vagy átmenni a szobán). Hogyan segít ez a tevékenység megértenünk, mit jelent Istenbe vetett hitben járni?

Játszd le a Tiszta és egyszerű hit című rövidfilmet (LDS.org), és kérdezd meg a gyerekektől, hogyan járt hitben a fiatal nő. Mesélj egy olyan élményedről, amikor hinned kellett Istenben. Kérd meg a gyerekeket, hogy osszanak meg saját élményeket a hitben járással kapcsolatban.

Mondd el, hogy a 2 Korinthusbeliek 7:8–11-ben Pál utalt egy levélre, amelyet korábban írt a szenteknek, nyíltan figyelmeztetve őket a bűneikre. Olvassátok fel közösen ezeket a verseket! Miért örült Pál annak, hogy a szentek megszomorodtak? Mutass rá, hogy ezt a szomorúságot Isten szerint való szomorúságnak nevezzük.

Kérd meg a gyerekeket, hogy csukják be a szemüket, és gondoljanak egy olyan alkalomra, amikor valami helytelent tettek, és utána rosszul érezték magukat miatta. Kérd meg őket, hogy tegyék fel maguknak a kérdést: „Miért éreztem rosszul magam?” Írj fel a táblára néhány okot, ami miatt az emberek rosszul szokták érezni magukat egy helytelen tett után. Például:: „Féltem, hogy kikapok miatta.” „Szégyelltem magam, hogy mit gondolnak majd rólam.” „Tudtam, hogy Mennyei Atyám csalódott bennem.” A táblán lévő válaszok közül melyik hangzik Isten szerint való szomorúságnak? Miért jobb az Isten szerint való szomorúság, mint más szomorúság, amelyet egy helytelen tett után érezhetünk?