1 Korinthusbeliek 1–7

• Az 1 Korinthusbeliek első néhány fejezetének megbeszélése lehetőséget adhat arra, hogy még nagyobb egységet hozzatok létre az egyházközség tagjai között. Kezdésként megkérheted az osztály tagjait, hogy meséljenek egy olyan klubról, csoportról vagy csapatról, amelyhez tartozóként erősen érezték az egységet. Miért érezte magát ennyire egységesnek ez a csoport? Ezt követően utánanézhettek, hogy mit tanított Pál az egységről az 1 Korinthusbeliek 1:10–13; 3:1–11-ben. Mit tanítanak ezek a versek és a saját tapasztalataink, mi segíti elő az egység megteremtését, és mi fenyegeti azt? Milyen áldásokat kapnak azok, akik egységesek? A További források részben található, Henry B. Eyring elnök által megosztott történetek is segíthetik ezt a beszélgetést.

• Pál egy épület képét használva buzdít egységre az 1 Korinthusbeliek 3:9–17-ben. Hogyan segíthet ez a hasonlat az osztályodnak jobban megérteni az egységet? Megteheted például, hogy e versek közös elolvasása után az osztály minden tagjának adsz egy kockát, és közösen nekiláttok valami felépítésének. Milyen értelemben vagyunk „Isten épülete” (1 Korinthusbeliek 3:9)? Milyen módon épít minket egyénileg Isten? Egymás társaiként mit építünk fel mi, szentek? Mit tehetünk egységes egyházközségként, amire egyénekként nem lennénk képesek?

• Némelyek alkalmatlannak érzik magukat az egyházi szolgálatra, mivel híján vannak az iskolázottságnak vagy a szakmai képzettségnek. Mások pedig kimondottan alkalmasnak érzik magukat, mivel van iskolázottságuk vagy szakmai képzettségük. Mindkét vélekedés annak félreértését tükrözi, hogy valójában mi tesz minket alkalmassá Isten munkájára. Íme egy ötlet arra, hogyan segíts az osztályodnak Istenre támaszkodni: Oszd csoportokra az osztály tagjait, és kérd meg őket, hogy nézzék át az 1 Korinthusbeliek 1:17–31-et; 2-t és 3:18–20-at, és keressék ki bennük a bölcs és a bolondság szavak előfordulásait. Ezt követően a csoportjukban elmondhatják, hogy mit tanítanak ezek a versek: mit jelent bölcsnek lenni az Úr munkájában? Milyen dolgok tűnhetnek némelyek számára bolondságnak az evangélium kapcsán? Hogyan szemléltetik ezek a dolgok Isten bölcsességét? Az osztály tagjai olyan tapasztalatokról is mesélhetnek, amelyek során Isten bölcsességében bíztak, nem pedig a sajátjukban, hogy elvégezzék az Ő munkáját.

• Jó gondolatébresztő lehet ezen versek kapcsán, ha felírsz a táblára ezekhez hasonló kérdéseket: Hogyan tekint testünkre az Úr? Miben különbözik ez attól, hogy mit akar Sátán, hogyan gondoljunk a testünkre? Mit jelent az, hogy testünk a Szentlélek temploma? Kérd meg az osztály tagjait, hogy találjanak válaszokat ezekre a kérdésekre az 1 Korinthusbeliek 6:9–20-ban (lásd még T&Sz 88:15; Mózes 6:8–9).

• A testünk szentségéről szóló beszélgetésetek részét képezheti az is, hogy beszélgettek a nemi erkölcsösség törvényéről. Ez különösen hasznos lehet azért, mert utolsó napi szentekként sokszor lehetőségünk nyílik kifejteni a nemi erkölcsösségre vonatkozó hitelveinket olyanoknak, akik esetleg nem osztják ezeket. Megkérdezheted az osztályod tagjaitól, hogy mit tanulhatnak Páltól – valamint más egyházi forrásokból –, ami segíthet nekik elmagyarázni másoknak, hogy miért fontos a nemi erkölcsösség. E források közé tartozhatnak a További források részben felsoroltak.

Henry B. Eyring elnök azt tanította:

„Egyszer egy család, akiknél épp vendégségben voltam, meghívott, hogy térdeljek le velük az esti imánál. A legkisebb gyermeket kérték meg az imára. Úgy imádkozott a család minden egyes tagjáért, név szerint, mint egy pátriárka. Egy pillanatra kinyitottam a szemem, hogy lássam a többi gyermek és a szülők arcát. Tudtam, hogy ennek a kisfiúnak az imájában összeforrt a hitük és a szívük.

A Segítőegyletből néhány nőtestvér nemrégiben együtt imádkozott arra készülve, hogy első alkalommal látogassanak meg egy fiatal özvegyet, akinek férje váratlanul elhunyt. Tudni szerették volna, mit tegyenek, és hogyan dolgozzanak össze, hogy segíthessenek előkészíteni a házat a temetésre érkező családtagok és barátok fogadására. […] Választ kaptak az imájukra. Amikor megérkeztek az özvegy otthonába, minden nőtestvér nekiállt egy-egy feladatnak. A ház olyan gyorsan kész lett, hogy néhány nőtestvér azon kesergett, hogy nem tehetett többet. Vigasztaló szavak hangzottak el tökéletes összhangban. Az Úr nevében végzett szolgálatot egységben, összefonódott szívvel végezték” (vö. Szívünk egybefonódik. Liahóna, 2008. nov. 68–69.).

Wendy W. Nelson nőtestvér azt mondta egy fiatal felnőtteknek szóló világméretű áhítaton:

„Az igaz szerelem kulcsa a személyes tisztaság. Minél tisztábbak a gondolataitok és érzéseitek, a szavaitok és a tetteitek, annál jobban lesztek képesek igaz szerelmet adni és kapni. […]

Az Úr azt szeretné, hogy szeretetük kifejezéseként a férj és a feleség részesüljenek a házastársi intimitás csodáiban és örömeiben. 

…minden, ami meghívja az életetekbe, valamint a házastársatok életébe és a házasságotokba a Lelket, a házastársi intimitás megtapasztalására való képességeteket növeli. Másrészt viszont bármi, ami sérti a Lelket, csökkenti azon képességeteket, hogy egyek legyetek a házastársatokkal. 

…a házastársi intimitást, melyet a Lélek hagy jóvá, az Úr megáldja, és az megszentelő” (Szerelem és házasság. Világméretű áhítat,  2017. jan., broadcasts.lds.org).

Jeffrey R. Holland elder azt tanította:

„…hadd hangsúlyozzam ki, hogy az emberi meghittség a házastársak számára fenntartott dolog, mert ez a teljes egység alapvető szimbóluma, egy olyan teljességé és egységé, melyet Isten rendelt el és határozott meg. […]

Az ilyen teljes egység, a férfi és nő közötti ily hajlíthatatlan elkötelezettség azonban csakis az olyan házassági szövetség által nyújtott közelségből és állandóságból származhat, amely minden általuk birtokolt dologra – szívükre és lelkükre, minden napjukra és minden álmukra – vonatkozó ünnepélyes ígéretekkel és fogadalmakkal jár együtt” (vö. Személyes tisztaság. Liahóna, 1999. jan. 91.).

David A. Bednar elder így magyarázta el ezt: „Az efféle kapcsolat nem pusztán egy kiaknázandó kíváncsiságot, egy kielégítendő vágyat, vagy egy önző módon űzött kikapcsolódást vagy szórakozást jelent. Nem egy újabb hódítást vagy egy mindennaposan megszokott tettet, hanem a halandóságban isteni természetünk és lehetőségeink kifejezésre juttatásának egyik legmagasabb fokát jelenti, a férj és a feleség közötti érzelmi és lelki kapcsolat megerősítésének egy módját. Cselekvő személyek vagyunk, akik erkölcsi önrendelkezéssel áldattunk meg, és akiket Isten gyermekeiként határoz meg isteni örökségünk – nem a szexuális viselkedésünk, a mindenkori hozzáállások vagy a világi filozófiák” (Hiszünk abban, hogy erkölcsösnek kell lennünk. Liahóna, 2013. máj. 42.).

• Erkölcsi tisztaság: Hol a határ? Úgy döntök, hogy tiszta leszek (rövidfilmek), LDS.org

• A nemi tisztaság. A fiatalság erősségéért. 35–37.