A titkos fegyver
A szerző az Egyesült Államokban, Arizonában él.
Mindenki alábecsülte Évi képességeit.
Más-más minden csillag. (Gyermekek énekeskönyve, 146–147.)
„Évit ne! Ő egy lány” – suttogta Bálint Ádám háta mögött.
Ádám volt azonban a kidobós játék egyik csapatkapitánya aznap, és ő már döntött. „Évit választom” – ismételte meg kicsit hangosabban. Tibi, a másik csapatkapitány, önelégülten vigyorgott. Még a tornatanár is meglepődött Ádám második választásán.
Évi is meglepettnek tűnt, ám szégyellősen előrelépett. Bálint felsóhajtott.
Évi nem akármilyen lány volt. Ő volt a legalacsonyabb az osztályban. Nem tűnt nagyon gyorsnak, és még a labda is nagyobbnak látszott nála. „Valószínűleg fel sem tudja emelni a labdát” – mondta Bálint, amint Évi odasétált hozzájuk.
„Talán ő lesz a titkos fegyverünk” – felelte Ádám, meggyőződést erőltetve a hangjába. De nem ezért választotta a lányt. Évi egyszer elárulta Ádámnak, hogy azért nem szeret sportolni, mert őt mindig utoljára választják be a csapatba. A többi fiú csúfolta Évit, de Anya és Apa azt tanították Ádámnak, hogy a fiúknak tisztelniük kell a lányokat. Így hát Évit választotta. Miközben végignézte, ahogy Tibi kiválasztja a legnagyobb fiút az osztályból, Ádám remélte, hogy helyes döntést hozott.
Miután összeállt a két csapat, a tornatanár megfújta a sípját, a gyerekek pedig a pálya ellentétes végeibe futottak. A tanár odaadta Tibinek a labdát, aki gyorsan végigfuttatta a szemét Ádám csapatán, majd rákoncentrált Évire. Hátralendítette a karját, és erősen eldobta a labdát.
Bumm! A labda a padlón csattant, és továbbpattogott anélkül, hogy bárkit eltalált volna. Ádám nagyot pislogott. Évi épp időben ugrott el. Mindenki meglepődött körülötte, de Ádám csak mosolygott. Talán mégis jó ötlet volt Évit választani!
A játék tovább folytatódott. Tibi igyekezett eltalálni Évit a labdával, ő azonban folyton kitért az útjából. Senki sem tudta eltalálni. Tibi és a csapattársai annyira el voltak foglalva azzal, hogy kiüssék Évit, hogy másokra szinte nem is céloztak. Ádám vigyorgott: Évi termete még előnyére is vált a kiütőben, hiszen az alacsony és gyors embereket nehéz eltalálni.
Végül Ádám csapata nyerte meg a játékot. „Tényleg ő volt a titkos fegyver – mondta Bálint. – Évi egész jó.”
„Igen – felelte Tibi. – Legközelebb az én csapatomban játszik. Biztosan nyerni fogunk!” Évi mosolygott, miközben az osztálytársai körében visszasétált a terembe.
Ádám sem tudta abbahagyni a mosolygást, miközben a csoport mögött ballagott. Kedves volt Évihez, és segített a többi fiúnak egy kicsit jobban tisztelni a lányokat. De az igazi titkos fegyver mégsem olyan titkos – csupán kedvesnek kell lenni.