2015
Igen, győzhetünk, és győzni is fogunk!
május 2015


Igen, győzhetünk, és győzni is fogunk!

Minden eddiginél eltökéltebben kell ragaszkodnunk bizonyságunkhoz Jézus Krisztus evangéliumáról, akkor meg fogjuk nyerni a gonosz ellen vívott mindennapos harcokat.

Kedves fivéreim! Alázatossá tesz a kiváltság, hogy szólhatok hozzátok, Isten papságviselőihez egyházszerte.

Thomas S. Monson elnök egyszer ezt mondta:

„A világ olykor ijesztő helynek tűnhet. A társadalom erkölcsi szőttese riasztó gyorsasággal kezd elkopni. Senki sem kerülheti el – legyen akár fiatal, akár idős –, hogy ki legyen téve azoknak a dolgoknak, melyek lehúzhatnak és elpusztíthatnak minket. […]

[H]áborúban állunk a bűnnel, de nem szabad kétségbeesnünk. Ezt a háborút meg tudjuk és meg is fogjuk nyerni. Mennyei Atyánk megadta számunkra az ehhez szükséges eszközöket.”1

Legyünk akár fiatalok, akár idősek, mindannyian naponta szembesülünk a Monson elnök által említett háborúval. Az ellenség és angyalai megpróbálnak összezavarni minket. Arra akarnak rávenni, hogy térjünk el az Úrral kötött szövetségeinktől, és ennek folytán tévesszük szem elől örökkévaló örökségünket. Nagyon jól ismerik Mennyei Atyánknak a gyermekei számára készített tervét, mert ott voltak a nagy mennyei tanácsban, amikor az egészet elénk tárták. Megpróbálják kihasználni a gyengeségeinket és az esendőségeinket, sötét ködökkel tévesztve meg minket, „melyek elvakítják az emberek gyermekeinek szemeit, és megkeményítik szívüket, és elvezetik őket széles utakra, hogy aztán elvesznek és eltévednek”.2

A szembenállás ellenére, ahogyan azt Monson elnök is tanította, ez egy olyan háború, amelyet meg tudunk és meg is fogunk nyerni. Az Úr bízik a képességeinkben és az eltökéltségünkben.

A szentírások számtalan példát hoznak olyan emberekre, akik nagyon zord helyzetekben is megnyerték a háborúikat. Ezek között van Moróni kapitány példája a Mormon könyvéből. Ez a figyelemreméltó fiatalember elég bátor volt az igazság megvédéséhez egy olyan időszakban, amikor a sok széthúzás és háború az egész nefita nemzet fennmaradását veszélyeztette. Moróni zseniálisan tett eleget a feladatainak, mégis alázatos maradt. Egyéb tulajdonságai mellett ez is rendkívüli eszközzé tette őt akkor Isten kezében. Alma könyve elmagyarázza, hogy ha minden ember olyan lenne, mint Moróni, akkor „örökre megrázkódna a pokol hatalma; [és] az ördögnek soha többé nem lenne hatalma az emberek gyermekeinek szíve felett”.3 Moróni tulajdonságai egytől egyig az Istenbe és az Úr Jézus Krisztusba vetett hatalmas hitéből4 fakadtak, valamint arra irányuló szilárd eltökéltségéből, hogy kövesse Isten és az Ő prófétái hangját.5

Képletesen mindannyiunknak mai Moróni kapitányokká kell válnunk ahhoz, hogy megnyerjük a gonosz elleni háborúkat. Ismerek egy nagyon hithű diakónust, aki mai Moróni kapitánnyá vált. Már ilyen fiatalon is minden nap próbára lett téve a hite és az eltökéltsége, midőn igyekezett követni szülei és egyházi vezetői tanácsait. Elmondta nekem, hogy egy napon meglepetésére igencsak nehéz és kényelmetlen helyzetben találta magát: a barátai pornográf képeket nézegettek a mobiltelefonjukon. Ez volt az a pillanat, amikor ennek a fiatal férfinak el kellett döntenie, hogy mi a fontosabb: a népszerűsége vagy az igazlelkűsége. A következő néhány pillanatban átjárta a bátorság, és megmondta a barátainak, hogy amit tesznek, az nem helyénvaló. Azt is megmondta nekik, hogy ha nem hagyják abba, akkor a pornográfia rabszolgáivá fognak válni. A legtöbb osztálytársa kinevette őt a tanácsával együtt, mondván, hogy ez az élet része és semmi gond nincs vele. Volt azonban köztük egy, aki odafigyelt ennek a fiatal férfinak a szavaira, és úgy döntött, hogy abbahagyja, amit csinál.

A szóban forgó diakónus példája legalább az egyik osztálytársára jó hatással volt. A barátjával együtt kétségkívül gúny és üldöztetés tárgya lettek e döntésük miatt. Viszont követték Almának a népéhez intézett következő felszólítását: „gyertek ki a gonoszok közül, és szakadjatok el, és ne érintsétek tisztátalan dolgaikat”.6

A fiatalság erősségéért füzet – melyet az Első Elnökség hagyott jóvá – a következőket tanácsolja az egyház fiataljainak: „Felelős vagy a választásaidért. Isten törődik veled, és segíteni fog jó döntéseket hoznod, még akkor is, ha családod és barátaid helytelen módon használják az önrendelkezésüket. Legyen meg az erkölcsi bátorságod ahhoz, hogy szilárdan kiállj az Isten akarata iránti engedelmesség mellett még akkor is, ha egyedül kell kiállnod! Ha ezt teszed, követendő példát állítasz mások elé.”7

A jó és a gonosz közötti háború egész életünkön át folytatódik, mivel az ellenség célja az, hogy minden embert olyan nyomorulttá tegyen, amilyen ő. Sátán és angyalai megpróbálják összezavarni a gondolatainkat, és a bűnre való csábítással átvenni az irányítást. Hacsak tehetik, megrontják mindazt, ami jó. Nekünk viszont fontos tudatában lennünk annak, hogy csak akkor lehet hatalmuk felettünk, ha engedjük.

A szentírások olyan emberekre is számos példát hoznak, akik megengedték ezt az ellenségnek, és végül teljesen összezavarodtak, vagy akár el is pusztultak, akárcsak Nehór, Korihór vagy Sérem. Éberen ügyelnünk kell erre a veszélyre. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy összezavarjanak minket azok a népszerű üzenetek, amelyeket oly könnyen elfogad a világ, viszont ellentétben állnak Jézus Krisztus evangéliuma tanával és igaz tantételeivel. E világi üzenetek nagy részével társadalmunk mindössze a bűnt próbálja igazolni. Szem előtt kell tartanunk, hogy végül mindannyian Krisztus elé állunk, hogy cselekedeteink szerint megítéltessünk, vajon jók vagy gonoszak voltak-e.8 Amikor szembetalálkozunk ezekkel a világi üzenetekkel, nagy bátorságra és Mennyei Atyánk tervének alapos ismeretére lesz szükség ahhoz, hogy a jót válasszuk.

Mindannyian erőt meríthetünk a jó választásához abból, ha az Urat keressük és Őbelé helyezzük a bizalmunkat és a hitünket. Azonban, amint azt a szentírások is tanítják, „őszinte szív” és „igaz szándék” is szükségeltetik. Akkor az Úr az Ő végtelen irgalmában a Szentlélek hatalma által ki fogja nyilvánítani nekünk az igazságot. „És a Szentlélek hatalma által minden dolgot illetően [tudhatjuk] az igazat.”9

Ez a Szentlélek által szerzett tudás nem más, mint a bizonyságunk, mely előre viszi a hitünket és azon eltökéltségünket, hogy a világból érkező népszerű üzenetek ellenére is kövessük az ezekben az utolsó napokban visszaállított evangélium tanításait. Bizonyságunknak pajzsként kell szolgálnia, mely megvéd minket az ellenség tüzes nyilaitól, amikor megpróbál ránk támadni.10 Biztonságosan átvezet minket a világban ma uralkodó sötétségen és zűrzavaron.11

Ezt a tantételt fiatal misszionáriusként tanultam meg. Társammal az egyház egy nagyon kis és távoli gyülekezetében szolgáltunk éppen. Megpróbáltunk mindenkivel beszélni a városban. Nagyon jól fogadtak minket, azonban szerettek vitatkozni a szentírásokkal, és konkrét bizonyítékot kértek az általunk tanítottak igaz voltára.

Emlékszem, hogy mindig, amikor a társammal megpróbáltunk valamit bizonyítani az embereknek, az Úr Lelke eltávozott, és mi teljesen elveszve és összezavarodva éreztük magunkat. Éreztük, hogy a bizonyságunkat még inkább összhangba kell hoznunk az általunk tanított evangélium igazságaival. Emlékszem, hogy amikor ezután teljes szívünkből bizonyságunkat tettük, a szobát betöltötte a Szentlélektől érkező megerősítés, és nem volt helye a zavarnak és a vitatkozásnak. Megtanultam, hogy Jézus Krisztus igaz tanítványa őszinte bizonyságának erejét semmilyen létező gonosz erő nem tudja összezavarni, megtéveszteni vagy kiforgatni.

Magának a Szabadítónak a tanításai szerint az ellenség meg akar rostálni minket, mint a búzát, hogy elveszítsük azon képességünket, hogy jó hatással legyünk a világra.12

Kedves fivéreim, a világban ma egyre terjedő zavar és kételyek hulláma miatt minden eddiginél eltökéltebben kell ragaszkodnunk bizonyságunkhoz Jézus Krisztus evangéliumáról, akkor sokkal inkább meg tudjuk majd védeni az igazságot és az igazságosságot. Meg fogjuk nyerni a gonosz ellen vívott mindennapos harcokat, és ahelyett, hogy elesnénk az élet harcmezején, másokat is a Mester zászlajához gyűjtünk.

Azt a felhívást intézem mindannyiunkhoz, hogy leljünk biztonságra a szentírások tanításaiban. Moróni kapitány az Istenbe vetett hitét és az igazságról való bizonyságát összehangolta a szentírásokban található tudással és bölcsességgel. Bízott benne, hogy ily módon el fogja nyerni az Úr áldásait és sok győzelemben lesz része – és ez így is történt.

Azt a felhívást intézem mindannyiunkhoz, hogy leljünk biztonságra jelen prófétáink bölcs szavaiban. Thomas S. Monson elnök azt mondta: „Mi, akiket Isten papságába rendeltek, változást eredményezhetünk. Ha tiszták maradunk és megbecsüljük a papságunkat, akkor igazlelkű példákká válunk, melyet mások is követhetnek…, [és] segíthetünk megvilágítani az egyre sötétedő világot.”13

Mindenkihez felhívást intézek, hogy bízzon Jézus Krisztus engesztelésének érdemeiben és hatalmában. Engesztelő áldozata által bátorságot meríthetünk napjaink minden háborújának megnyerésére, még nehézségek, kihívások és kísértések közepette is. Bízzunk a szeretetében és megmentő hatalmában! Maga Krisztus mondta:

„Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.”14

„Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.”15

„Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én [legyőztem] a világot.”16

Bizonyságot teszek ezekről az igazságokról, Jézus Krisztus szent nevében, ámen.