Az igaz ember pedig hitből él

Van egy régi zsidó tanmese a szappanfőzőről, aki nem hitt Istenben. Egy nap a rabbival sétálva kijelentette: „Van valami, amit nem tudok megérteni. Évezredek óta létezik a vallás. Mégis, akármerre is néz az ember, gonoszságot, romlottságot, tisztességtelenséget, igazságtalanságot, fájdalmat, éhezést és erőszakot lát. Úgy tűnik, hogy a vallás egyáltalán nem tette jobbá a világot. Úgyhogy azt kérdem tőled: mi haszna van?”

A rabbi egy ideig nem válaszolt, csak tovább sétált a szappanfőzővel. Odaértek egy grundhoz, ahol tetőtől talpig koszos gyerekek játszottak a porban.

„Van valami, amit nem értek – mondta a rabbi. – Nézd meg ezeket a gyerekeket. Évezredek óta létezik a szappan, és ezek a gyerekek mégis mocskosak. Mi haszna van a szappannak?”

A szappanfőző így felelt: „Na, de rabbi! Nem igazságos a szappant hibáztatni ezekért a koszos gyerekekért. A szappant használni kell, hogy elérje a célját.”

A rabbi mosolyogva annyit mondott: „Pontosan.”

Az Ószövetség egyik prófétáját idézve Pál apostol összefoglalta, mit is jelent hívőnek lenni, amikor ezt írta: „Az igaz ember pedig hitből él” (Rómabeliek 1:17).

Talán eme egyszerű kijelentés által érthetjük meg a különbséget a törékeny és hatástalan hit, valamint az olyan hit között, amelynek hatalma van életeket megváltoztatni.

Ahhoz azonban, hogy megértsük, mit jelent hitből élni, meg kell értenünk, mi is az a hit.

A hit több afféle meggyőződésnél. A hit az Istenbe vetett, cselekedetek által kísért, teljes bizalom.

A hit több afféle óhajtásnál.

A hit több annál, hogy egyszerűen hátradőlünk, bólogatunk és kijelentjük, hogy egyetértünk. Amikor azt mondjuk, hogy „az igaz ember pedig hitből él”, akkor azt értjük alatta, hogy a hitünk irányít és vezérel bennünket. Oly módon cselekszünk, hogy az összhangban van a hitünkkel – nem gondolkodás nélküli engedelmességből, hanem az Isten iránti, valamint a gyermekeinek kinyilatkoztatott felbecsülhetetlen értékű bölcsesség iránti magabiztos és őszinte szeretetből.

A hitnek cselekedettel kell párosulnia, máskülönben élettelen (lásd Jakab 2:17). Akkor az egyáltalán nem is hit. Nincs benne annyi hatalom sem, hogy akár egyetlen személyt is megváltoztasson, a világról nem is beszélve.

A hívő férfiak és nők az irgalmas Mennyei Atyjukba helyezik bizalmukat – még a bizonytalan időkben is, még a kétség és a csapások idején is, amikor esetleg nem képesek mindent tökéletesen látni vagy világosan megérteni.

A hívő férfiak és nők buzgón járnak a tanítványság ösvényén, és szeretett Szabadítójuk, Jézus Krisztus példájának követésére törekednek. A hit arra ösztönöz – mi több, arra inspirál – bennünket, hogy a menny felé fordítsuk szívünket, és tevőlegesen felkaroljuk, felemeljük és megáldjuk embertársainkat.

A cselekedetek nélküli vallás olyan, mint a dobozában hagyott szappan. Lehet, hogy csodálatos lehetőség rejlik benne, valójában azonban nemigen van hatalma bármiféle változást elérni, amíg be nem tölti a tervezett célját. Jézus Krisztus visszaállított evangéliuma a cselekvés evangéliuma. Jézus Krisztus egyháza a remény, hit és jószívűség üzenete gyanánt tanítja az igaz vallást, beleértve ebbe embertársaink lelki és fizikai módokon való megsegítését is.

Pár hónappal ezelőtt a feleségemmel, Harriettel, és néhány gyermekünkkel családi utazásra indultunk a Földközi-tenger térségébe. Meglátogattunk néhány menekülttábort, és találkoztunk háború sújtotta országokból érkezett családokkal. Nem a mi hitünket vallották, de ők a mi fivéreink és nővéreink, akiknek sürgősen segítségre volt szükségük. Mélyen megérintette a szívünket, amikor első kézből tapasztaltuk, miként hoz egyháztagjaink tevékeny hite segítséget, enyhülést és reményt a szükséget látó embertársaink életébe, tekintet nélkül azok vallására, nemzetiségére vagy iskolázottságára.

Az egyazon igába fogott hit és következetes cselekvés a szívet kedvességgel, az elmét bölcsességgel és megértéssel, a lelket pedig békességgel és szeretettel tölti meg.

A hitünk áldást hozhat és igazlelkű hatással lehet a körülöttünk lévőkre és ránk egyaránt.

A hitünk jósággal és békességgel töltheti meg a világot.

A hitünk szeretetté változtathatja a gyűlöletet és barátokká az ellenségeket.

Az igazak tehát a hittel való cselekvésben élnek: úgy élnek, hogy bíznak Istenben és az Ő útján járnak.

És ez az a fajta hit, amely képes megváltoztatni az egyéneket, a családokat, a nemzeteket és a világot.