Ifjúsági hitoktatás
65. lecke: Tan és szövetségek 59


65. lecke

Tan és szövetségek 59

Bevezetés

1831. augusztus 7-én, vasárnap, Joseph Smith próféta a Tan és szövetségek 59-ben rögzített kinyilatkoztatást kapta, mialatt a Missouri államban lévő Jackson megyében tartózkodott. Ebben a kinyilatkoztatásban az Úr feltárta az akkoriban Sionba érkező szentekre vonatkozó elvárásait, beleértve a sabbatnap helyes megtartását. Az Úr azt is megerősítette, hogy azok, akik betartják a parancsolatait, lelki és fizikai áldásokat is kapnak.

Javaslatok a tanításhoz

Tan és szövetségek 59:1–4

Az Úr leírja azokat az áldásokat, amelyekben a Sionban lévő hithű szenteket fogja részesíteni

Óra előtt írd fel a táblára a következő kérdéseket:

Szerintetek mit jelent az, hogy szeressétek az Urat teljes ?

Milyen tetteket vagy hozzáállást figyelhetsz meg azoknál, akik teljes szeretik az Urat, ellentétben azokkal, akik nem?

Az óra elején írd fel a Polly Knight nevet a táblára. Kérdezd meg a tanulókat, hogy mire emlékeznek ővele kapcsolatban a Tan és szövetségek 57-ről szóló leckéből. Ha nem jut eszükbe, kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Polly Knightról szóló beszámolót a 62. leckéből.

  • Mit csodáltok Polly Knightban?

Mondd el a tanulóknak, hogy Joseph Smith a Tan és szövetségek 59-ben lévő kinyilatkoztatást Polly halála napján kapta. Kérd meg őket, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 59:1–2-t, és keressék ki azokat a kifejezéseket, amelyek fontosak lehettek Polly barátainak és szeretteinek. Kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg, mit találtak.

  • Az 1. vers szerint Polly Knighton kívül kire vonatkozik még ez a kinyilatkoztatás? (Azokra a szentekre, akik betartják Isten parancsolatait, egyedül az Ő dicsőségére tekintő szemmel.) Szerintetek mit jelent egyedül Isten dicsőségére tekintő szemmel rendelkezni?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 59:3–4-et, és kérd meg az osztályt, hogy keressék meg azokat a fizikai és lelki áldásokat, amelyeket az Úr azoknak ígért, akik egyedül az Ő dicsőségére tekintő szemmel engedelmeskednek Neki. Kérd meg őket, mondják el, mit találtak.

  • A 4. versben milyen áldást ígér az Úr, amelyre bizonyára sokan nem gondolnak áldásként? (Megáld minket „parancsolatokkal, nem kevéssel”.) Miként jelentenek számunkra áldást a parancsolatok? (Mialatt a tanulók megválaszolják ezt a kérdést, javasolhatod, hogy olvassák el a Tan és szövetségek 130:20–21-et.)

Írd fel a táblára a következő befejezetlen mondatot: Ha egyedül Isten dicsőségére tekintő szemmel betartjuk a parancsolatokat, akkor…

Kérd meg a tanulókat, hogy fejezzék be a mondatot az 1–4. versekből tanultak alapján. A tanulók megfogalmazhatják ezt a tantételt például úgy, hogy ha egyedül Isten dicsőségére tekintő szemmel betartjuk a parancsolatokat, akkor fizikailag és lelkileg is áldottak leszünk. Kérd meg a tanulókat, hogy keressenek további példákat erre a tantételre, mialatt tovább tanulmányozzák ezt a kinyilatkoztatást.

Tan és szövetségek 59:5–8

Az Úr parancsolatokat ad a szenteknek

Mondd el, hogy az Úr ezt a kinyilatkoztatást azzal folytatta, hogy további parancsolatokat adott a Sionban lévő szenteknek. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 59:5-öt, és kérd meg az osztályt, hogy keressék meg benne, milyen parancsolatot adott az Úr a szenteknek.

E szerint a vers szerint mit vár el az Úr a szentjeitől? (A tanulók fogalmazzák meg a következő tantételt: Teljes szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel és erőnkkel kell szeretnünk Istent.)

Oszd párokra az osztályt, majd minden párnak jelöld ki azon szavak egyikét, amelyek leírják, hogyan kell az Urat szeretnünk (szívvel, lélekkel, elmével, erővel). Kérd meg a tanulókat, hogy a kijelölt szavaikkal egészítsék ki a kérdéseket, amelyeket az óra előtt felírtál a táblára. Kérd meg minden párban az egyik tanulót, hogy válaszoljon az első kérdésre, és a másik tanulót, hogy válaszoljon a második kérdésre. Miután a tanulópároknak elég idejük volt megbeszélni ezeket a kérdéseket, kérj meg néhány tanulót, hogy osszák meg válaszaikat az osztállyal.

Hogy segíts a tanulóknak átérezni annak a parancsolatnak az igazságát és fontosságát, hogy szeresd az Urat teljes szíveddel, teljes lelkeddel, elméddel és erőddel, kérd meg a tanulókat, hogy a szentírás-tanulmányozási naplójukban vagy a füzetükben végezzék el a következő feladatok egyikét:

  • Meséljetek egy olyan alkalomról, amikor nagy szeretetet éreztetek az Úr iránt!

  • Meséljetek egy olyan alkalomról, amikor az Úr iránti szeretetetek befolyásolta egy döntéseteket!

Miután elegendő időt kaptak, kérj meg néhány tanulót, hogy osszák meg, amit leírtak. (Emlékeztesd a tanulókat arra, hogy ne osszanak meg olyan élményeket, amelyek szentek vagy túl személyesek.)

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 59:6–8-at, és keressenek további parancsolatokat, amelyeket az Úr ebben az időben adott a szenteknek.

  • Hogyan kapcsolódnak ezek a parancsolatok ahhoz a parancsolathoz, hogy teljes szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel és erőnkkel szeressük az Urat?

  • A felebarátaink iránti szeretet hogyan fejezi ki az Úr iránti szeretetünket?

Tan és szövetségek 59:9–19

Az Úr a sabbat napjáról tanítja a szenteket

Adj a tanulóknak egy másolatot Mark E. Petersen elder, a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjának a következő kijelentéséről, vagy írd fel óra előtt a táblára. (Ez a kijelentés itt található: “The Sabbath Day,” Ensign, May 1975, 49.)

„A megtartása vagy meg nem tartása csalhatatlan mércéje az Úrhoz, valamint a Gecsemánéban történt szenvedéséhez, kereszthalálához és feltámadásához való személyes hozzáállásunknak” (Mark E. Petersen elder).

Kérd meg a tanulókat, találják ki, melyik szó hiányzik a mondatból („sabbat”). Miután megosztották ötleteiket, mondd el, hogy a Tan és szövetségek 59-ben feljegyzett kinyilatkoztatásban az Úr újra kijelentett egy olyan parancsolatot, amely segíthet a szenteknek, hogy az Urat tegyék első helyre az életükben és elmélyítsék a Vele való kapcsolatukat. Petersen elder erre a parancsolatra utalt. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 59:9–10-et, és kérd meg az osztályt, hogy keressék ki azt a parancsolatot, amelyet az Úr adott a szenteknek.

  • Milyen parancsolatot adott az Úr ezekben a versekben? (Szenteld meg a sabbatot.)

Kérd meg a tanulókat, hogy egészítsék ki Petersen elder állítását a sabbat szóval.

  • Petersen elder szerint milyen kapcsolatban van a sabbatnap megtartása az Úr és az Ő engesztelése iránti szeretetünkkel?

Mutass rá, hogy a 9. versben az Úr hatalmas áldást ígért azoknak, akik megszentelik az Ő szent napját. Írd fel a táblára a következő befejezetlen mondatot: Ha megszenteljük a sabbat napját, az segíteni fog nekünk, hogy…

Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék át a 9. verset, és keressék meg azt az ígéretet, amelyet az Úr ezzel a parancsolattal együtt adott.

  • A 9. vers szerint milyen áldást kapunk, ha megszenteljük a sabbatot? Szerintetek mit jelent megtartani magunkat „szeplőtlennek a világtól”?

Kérd meg a tanulókat, hogy saját szavaikkal egészítsék ki a táblára írt mondatot. A tanulók például a következőképpen is megfogalmazhatják ezt a tantételt: Ha megszenteljük a sabbat napját, az segíteni fog nekünk, hogy ellenálljunk a kísértésnek és legyőzzük a bűnt. Javasolhatod, hogy a tanulók írják be ezt a tantételt a szentírásukba.

Mondd el, hogy a 9–14. versek elmagyarázzák, mit is jelent megszentelni a sabbat napját. Ossz ki minden tanulónak egy verset a következők közül: Tan és szövetségek 59:9, 10, 12 és 13. Kérd meg a tanulókat, hogy magukban tanulmányozzák a számukra kijelölt verset, és próbálják még jobban megérteni, hogy miként tudjuk megszentelni a sabbat napját. Tájékoztasd őket, hogy nemsokára lehetőségük lesz megosztani az osztállyal, amit találtak. Mielőtt a tanulók elkezdenék elolvasni a számukra kijelölt verseket, segíthet nekik, ha megmagyarázod a 10. versben található „odaadásodat leródd” kifejezés jelentését, ami hódolatot, vagy a szeretetünk és hűségünk kimutatását jelenti; továbbá felhívhatod figyelmüket a felajánlásaidat szó lábjegyzetére a 12. versben.

Miután elegendő időt kaptak a feladatra, kérj meg egy tanulót, aki a 9. verset tanulmányozta, hogy olvassa fel azt, a többieket pedig, akiknek ugyanaz a vers jutott, hogy osszák meg észrevételeiket arról, hogyan szentelhetjük meg a sabbat napját. Kérj meg egy tanulót, hogy legyen írnok, és írja fel a táblára a tantétel alá ezen észrevételek listáját. (Például a 9. versben a tanulók felsorolhatják az istentiszteleti gyűléseken való részvételt, az imát és az úrvacsoravételt, mint a sabbat megszentelésének fontos részeit.) Kérd meg a tanulókat, hogy tegyék ugyanezt a hátralevő versekkel is.

  • A sabbatnap megszentelésére tett erőfeszítéseitek hogyan segítenek, hogy ellenálljatok a kísértéseknek, és hogyan erősítenek meg benneteket lelkileg?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 59:15-öt, és keressék meg, hogy milyen hozzáállást kíván meg tőlünk az Úr a sabbat napját illetően. Kérd meg a tanulókat, osszák meg, amit találtak, és magyarázzák el, hogy a sabbatnap ilyenfajta megközelítése hogyan segíthet minket annak megszentelésében.

A Tan és szövetségek 59:16–19 rövid összegzéseként mondd el, hogy az Úr fizikai és lelki áldásokat ígért azoknak, akik tiszteletben tartják az Ő szent napját. Oszd meg a tanulókkal, hogy a sabbatnap megszentelése milyen hatással van Úrral való kapcsolatodra. Kérd meg a őket, hogy írjanak le egy olyan dolgot a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba, melyet azért fognak tenni, hogy segítsen nekik megszentelni a sabbat napját.

Tan és szövetségek 59:20–24

Az Úr evilági és örökkévaló áldásokat ígér a hithűeknek

Kérd meg a tanulókat, képzeljék el, hogy ők most szülők, akik ajándékot adnak gyermekeiknek. Néhány gyermekük mindig őszinte hálát mutat, valahányszor ajándékot kap.

  • Szülőként hogyan éreznétek? Ez befolyásolná-e a döntéseteket, hogy adtok-e nekik további ajándékokat? Miért?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 59:20–21-et. Az osztály kövesse a szöveget, és figyeljék meg, hogy mit érez az Úr, amikor megáld minket, és nekünk hogyan kellene reagálnunk, amikor áldásokat kapunk.

  • Mit érez az Úr, amikor megáld minket? (Örömére szolgál.) A 21. vers szerint mivel sérthetjük meg Istent? (A tanulók fogalmazzák meg a következő tantételt: Megsértjük Istent, ha nem fejezzük ki az iránta érzett hálánkat és nem tartjuk be a parancsolatait.)

Segíts a tanulóknak megérteni, hogy Isten sértődése és haragja, amely a 21. versben van leírva, az irántunk érzett szeretetének bizonyítéka. Nem örül, amikor hálátlanok vagy engedetlenek vagyunk, mivel az ilyen viselkedés távolabb visz minket tőle.

  • Szerintetek miért sérül az Úrral való kapcsolatunk, amikor nem mondunk köszönetet a tőle kapott áldásokért?

  • Hogyan kapcsolódik ez az igazság a sabbatnap megszentelésére vonatkozó, korábban megbeszélt tantételhez?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 59:23–24-et. Az osztály kövesse a szöveget, és keresse meg, hogy az Úr milyen áldásokat ígért azoknak, akik betartják a parancsolatait.

  • Hogyan hozott békességet az életetekbe az itt kinyilatkoztatott igazságok szerinti élet?

Befejezésként kérd meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, hányféleképpen áldotta meg őket Isten a parancsolatainak való engedelmességért, és hogy hogyan mutathatják ki Neki az áldásokért érzett hálájukat.

Megjegyzések és háttér-információk

Tan és szövetségek 59:9. „Az én szent napom”

A Tan és szövetségek 59-ben feljegyzett kinyilatkoztatás volt az első olyan kinyilatkoztatás ebben az adományozási korszakban, amelyben az Úr konkrét utasításokat adott a sabbatnap megszentelésére. Az Úr ezt a kinyilatkoztatást azoknak a szenteknek szánta, akik Sion városát fogják felépíteni. Ezek a szentek Jackson megye többi lakosa közelében éltek, akik közül sokan világi szokásokat követtek, és nem szentelték meg a sabbat napját, hanem helyette a szórakozás különböző formáival töltötték idejüket.

Tan és szövetségek 59:9. Tartsd meg magad szeplőtlennek a világtól

Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta, hogy az úrvacsorából való részesülés hogyan segíthet szeplőtlennek maradnunk a világtól:

Kép
Dallin H. Oaks elder

„A Pál apostol által megjövendölt nehéz időkben élünk (lásd 2 Timótheus 3:1). Azok, akik az egyenes és keskeny ösvényen igyekeznek járni, mindenfelé csalogató kerülőutakat látnak. Ezek megzavarhatnak, lealacsonyíthatnak, elkedvetleníthetnek és lehangolhatnak bennünket. Miként kaphatjuk meg az Úr Lelkét, hogy Ő irányítsa a döntéseinket, és a helyes ösvényen tartson bennünket?

Az Úr napjainkban adott kinyilatkoztatása által e parancsolatban adta meg erre választ:

»És hogy még teljesebb mértékben megtarthasd magad szeplőtlennek a világtól, menj el az imádság házába, és ajánld fel szentségeidet az én szent napomon;

Mert bizony, ez a nap jelöltetett ki számodra, hogy megpihenj munkáidtól, és odaadásodat leródd a Magasságosnak« (T&Sz 59:9–10).

Ez egy ígérettel egybekötött parancsolat. Ha minden héten, helyénvaló módon részt veszünk az úrvacsora szertartásában, akkor jogosultak leszünk az ígéretre, miszerint a Lelke mindig velünk lesz (lásd T&Sz 20:77). Ez a Lélek a bizonyságunk alapja. Tanúskodik az Atyáról és a Fiúról, mindent az eszünkbe juttat, és elvezet bennünket az igazsághoz. Ez az az iránytű, amely utat mutat nekünk, míg ösvényünket járjuk. Wilford Woodruff elnök azt tanította, hogy a Szentlélek eme ajándéka »a legnagyszerűbb ajándék, melyet ember kaphat« (Deseret Weekly, Apr. 6, 1889, 451). […]

Miként kaphatjuk meg az Úr Lelkét, hogy Ő irányítsa a döntéseinket, és segítségével megtarthassuk magunkat »szeplőtlennek a világtól« (T&Sz 59:9) és a biztonságos úton maradhassunk a halandóság során? Ki kell érdemelnünk Jézus Krisztus engesztelésének megtisztító erejét. Ezt azáltal tehetjük meg, ha betartjuk a parancsolatát, miszerint megtört szívvel és töredelmes lélekkel járulunk elé, valamint veszünk az úrvacsora jegyeiből azon a csodálatos, hetente tartott gyűlésen, és megkötjük a szövetségeket, melyek feljogosítanak bennünket azon szent ígéretre, mely szerint az Ő Lelke mindig velünk lesz (lásd T&Sz 20:77)” (Az úrvacsoragyűlés és az úrvacsora. Liahóna, 2008. nov. 17., 20.).