Újjászületve a keresztelés által

Az Üdvözítő azt tanította nekünk, hogy minden férfinak és nőnek újjá kell születnie. Első születésünk akkor történik, amikor a halandóságba megszületünk. Második születésünk akkor kezdődik, amikor vízben megkeresztel bennünket valaki, aki viseli Isten papságát, és akkor fejeződik be, amikor konfirmálnak minket.

Évekkel ezelőtt Albert Peters saját és társa élményéről számolt be egy férfival kapcsolatosan, aki újjászületett. Egy nap Atiati kunyhójához mentek, Sasina falujában, Szamoában. Egy borostás, torz alkatú férfira találtak, aki az ágyon feküdt, és hallani akarta az üzenetüket. Előadták az első beszélgetést, bizonyságot tettek, majd távoztak. Miközben elsétáltak onnan, Atiati állapotáról beszéltek: gyermekbénulása volt már 22 éve, így nem tudta használni a kezét és a lábát, így hát hogy is tudna megkeresztelkedni, ennyire lebénulva?

Amikor másnap meglátogatták új barátjukat, a férfi ragyogott és meg volt borotválva; még az ágyneműje is ki volt cserélve. „Ma – mondta – újra élni kezdek, mert tegnap az imáim válaszra találtak. (…) Több mint 20 évig vártam valakire, hogy eljöjjön, és azt mondja, hogy náluk van Krisztus igaz evangéliuma.”

A két misszionárius heteken át tanította ezt az őszinte, intelligens embert. Megkérte őket, böjtöljenek vele, hogy legyen ereje lemenni a vízbe és megkeresztelkedni. A legközelebbi keresztelő-medence 13 kilométerre volt. Így hát autójukba ültették, és elvitték a kápolnába. Utána elder Peters és társa felemelték Atiatit, és a medencéhez vitték. Ekkor Atiati így szólt: „Kérlek, tegyetek le! Ez a legfontosabb esemény az életemben. Kétség nélkül tudom, hogy ez az egyetlen út az örök üdvözüléshez. Senki se fog az üdvözülésembe cipelni! ” Így hát leengedték Atiatit a földre. Hatalmas erőfeszítés árán sikerült felhúznia magát. A férfi, aki 20 évig mozdulatlanul feküdt, most állt. Lassan, remegő léptekkel, Atiati lement a lépcsőn a vízbe, ahol a megdöbbent misszionárius kézen fogta, és megkeresztelte.

Azt mondta elder Petersnek, tudta, hogy keresztelõje reggelén képes lesz járni. Azt mondta: „Mivel a hit egy makacs hegyet is megmozdíthat, nem volt bennem kétség, hogy megjavítja az én végtagjaimat.” (Lásd „One Trembling Step at a Time”, Liahona , 1995. jún., 28–31. o.) Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy Atiati igazán újjászületett!

Atiatihoz hasonlóan, amikor megkeresztelkedünk, Istentől születünk meg szellemileg, és jogosultak vagyunk az Ő képmását viselni arcunkon. Amint Nefi mondta, a keresztelkedés a kapu, „és majd azután jön bűneiteknek a tűzzel és a Szentlélek által való eltörlése” (2 Nefi 31:17). A keresztelkedés kapuja nyitja meg az utat a további szövetségek és áldások felé.

Részletek egy 2001-es áprilisi általános konferenciai beszédből.