Két város és gyengéd irgalmasság

Az illinois-i Nauvoo-hoz hasonlóan a Mississippi állambeli Natchez is egy magas szirten áll, mely a Mississippi-folyóra néz. Az Angliából érkező korai utolsó napi szentek gyakran keltek át Natchezen, miközben New Orleansból Nauvooba tartottak a folyón. Sőt, 1844-ben egy csapat útonálló felgyújtott egy Natchez kikötőjében állomásozó hajót, melyen utolsó napi szentek utaztak.

Amikor megérkeztem Natchezbe, hogy elfogadjak egy állásajánlatot az Amerikai Parkőr Szolgálatnál, kétségek és félelmek kezdtek gyötörni. Otthagytam mindent, ami számomra Utah államban oly kényelmes és ismerős volt, így amikor beköltöztem lakhelyemre ebben a látszólag ismeretlen városban, egyedül és elveszettnek éreztem magam.

Kiképzésem első napján a vezető parkőr átkalauzolt a park polgárháború-korabeli kúriáján, és bemutatta, milyen idegenvezetést kell majd hamarosan tartanom ott. Én már az első emelet felfedezése után is alig emlékeztem a részletekre. A francia rokokó stílusú bútorok, az angol porcelánok és a gazdag délies díszítések teljesen felemésztettek. Amikor ráeszméltem, hogy még a második emeletet nem is láttuk, frusztrációval kevert honvágy vett erőt rajtam.

Miközben egy hatalmas lépcsőn haladtunk felfelé, egy városképet ábrázoló olajfestményre lettem figyelmes. Azelőtt még soha nem láttam ezt a képet, de valahogy mégis ismerősnek hatott. Tekintetem a képen egy hatalmas épület felé fordult, mely a város magas partvidékén állt, és felismertem a város körül kanyargó folyót is. Vajon tényleg az volt, amire gondoltam?

Megkérdeztem, hogy a festmény Nauvoot ábrázolja-e. A felettesem meglepődött a kérdésemen, majd igennel válaszolt. Később megtudtam, hogy a festményt a ház egy későbbi tulajdonosa vásárolta, mivel feltehetőleg még a 19. század közepén készült, a folyó ábrázolása pedig nagyon hasonlított a natchezi látképre.

Az üldöztetések közepette a Natchezen áthaladó szentek minden bizonnyal hatalmas megkönnyebbülést és hálát érezhettek, amikor végül megérkeztek Nauvooba. Én is hasonló megnyugvást éreztem, amikor a natchezi villában megláttam a Nauvoot ábrázoló festményt. A festményt látva tudtam, hogy Mennyei Atyánk tudatában volt a helyzetemnek, és megáldott a honvágy, a félelem és a kétségek legyőzéséhez szükséges erővel. Tudtam, hogy a Nauvoot ábrázoló festmény az Úr gyengéd könyörületét testesítette meg.