Hogyan legyünk bölcsek

A mai információáradatban égető szükségünk van bölcsességre – bölcsességre ahhoz, hogy rendszerezzük és felismerjük, hogyan alkalmazzuk a tanultakat.

Ne feledjük:

1. Törekednünk kell a bölcsességre.

2. A bölcsesség sokoldalú, és különféle méretben és színben tárul elénk.

3. A korán megszerzett bölcsesség hatalmas áldásokat hoz.

4. Az egy bizonyos területen szerzett bölcsesség nem feltétlenül vihető át egy másikra.

5. A világ bölcsessége sok esetben nagyon értékes, de akkor a legértékesebb, amikor alázattal meghajol Isten bölcsessége előtt.

A szentírások a bölcsesség két típusáról írnak: a világ bölcsességéről és Isten bölcsességéről. A világ bölcsessége pozitívumokat és negatívumokat is rejt magában. A legsötétebb leírás szerint úgy jellemezhető, mint részleges igazság, melyet intelligenciával és manipulációval kevertek önző vagy gonosz célok elérésére.

Van egy másik fajtája a világi bölcsességnek, amely közel sem ennyire gonosz. Sőt, ami azt illeti, nagyon pozitív. Erre a bölcsességre tudatosan tehetünk szert tanulmányozás, elmélkedés, megfigyelés és kemény munka által. Nagyon értékes és hasznos mindahhoz, amit teszünk. A jó és tisztességes emberek a halandóság tapasztalatai során sajátítják el.

Ami ennél is fontosabb: az a bölcsesség, mely sikert hoz a világban, kész arra, hogy hátralépjen Isten bölcsessége mögé, és nem gondolja, hogy helyettesítheti azt.

Nem minden bölcsesség lett egyenlőnek teremtve. Meg kell tanulnunk, hogy amikor a világ bölcsessége és Isten bölcsessége szembekerülnek egymással, akkor az akaratunkat Isten bölcsességének kell alávetnünk.

Azt javaslom, vegyétek például azt a néhány dolgot, amelyekkel szembe kell néznetek. Fogjatok egy lapot, és felezzétek el egy vonallal. A bal oldalra írjátok fel, hogy „A világ bölcsessége”, a jobb oldalra pedig, hogy „Isten bölcsessége”. Soroljátok fel a megfelelő oszlopban az egymással ellentétes dolgokat.

Milyen döntéseket hoztok?

A Tan és a szövetségek 45. szakaszában, mely a Szabadító második eljöveteléhez vezető eseményekről szól, az Úr újra elmeséli a tíz szűz példázatát, majd e szavakkal búcsúzik: „Mert azok, akik bölcsek és elfogadták az igazságot, és vezetőjükké fogadták a Szent Lelket, és akiket nem tévesztettek meg – bizony mondom nektek, ők nem döntetnek le és vettetnek a tűzbe, hanem megmaradnak azon a napon” (lásd T&Sz 45:57).

Törekedjünk szert tenni Isten bölcsességére. Ezekben a napokban is sokat tanulhatunk a bölcsességről. Megígérem nektek, hogy az Úr áldásai fognak kísérni benneteket, ha törekedtek a bölcsességre – Isten bölcsességére. Ő arra vágyik, hogy megoszthassa velünk a bölcsességét. Ha pedig engedelmesek és imádsággal teljesek vagyunk, és törekszünk e bölcsességre, akkor az jönni fog.