2015
Megtanítani a fiatalokat a Szabadító módján való vezetésre
2015. október


Megtanítani a fiatalokat a Szabadító módján való vezetésre

Fiataljaink nem csak kiváló eljövendő vezetők. Ők ma is vezetők. Segíthetünk nekik, hogy a Szabadító módján vezessenek.

Kép
Youth preparing food for service project in Puerto Rico

David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából arról a kényes egyensúlyról beszélt a fiatalok szüleinek és vezetőinek, melyet meg kell találnunk: „Kérjétek fel a fiatalokat cselekvésre! Ott kell lennetek, de nem lehettek útban. Irányt kell mutatnotok anélkül, hogy átvennétek az irányítást.”1

A szülők és a vezetők segíthetnek a fiatal férfiaknak és fiatal nőknek elsajátítani olyan tantételeket, melyek felkészítik őket arra, hogy igazlelkűségben vezessenek, és hogy Isten királyságát építsék a földön.

14 éves koromban megismertem néhány fiatal nőt, akik kiváló vezetők voltak. A családom akkoriban költözött az Amerikai Egyesült Államok másik végéből abba az új egyházközségbe. Már nem emlékszem, hogy ki szolgált az Udvarhölgyek osztály elnökségében, de arra világosan emlékszem, hogy a fiatal nők kifejezetten kedvesek voltak hozzám. Őszintén befogadták azt az ijedt, vézna, új lányt, aki voltam, mintha csak egy rég nem látott barátjuk lettem volna, és éreztették, hogy szívesen látnak engem. Delaware államból érkeztem, ahol az alsós gimnáziumomban én voltam az egyetlen mormon lány. A hozzám legközelebb lakó másik mormon lány egy órányi autóútra lakott tőlem. Ezek után azt gondoltam: „Pont ilyen lehet a mennyország!”

Életemben először volt olyan baráti köröm, akik A fiatalság erősségéért mércéje szerint éltek, akik elhívtak különböző tevékenységekre, és akik megosztották velem az evangéliumról vallott bizonyságukat. Szeretetteljes kedvességük példája többet tett annak érdekében, hogy megerősítsen engem Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában, mint amit bármilyen beszéd vagy lecke tehetett volna. Szeretetük és krisztusi világosságuk révén Krisztus evangéliumának üzenetét képviselték, és az Ő nyájába vezettek és irányítottak engem.

Mitől voltak az új barátnőim nagyszerű vezetők?

Egyszer egy fiatal misszionárius nagyon egyszerűen fogalmazta meg a vezetés mibenlétét. Ezt mondta: „A megfelelő helyen kell lennünk a megfelelő időben, az Úr akaratát cselekedve, és segítve azt, akinek a segítségünkre van szüksége. Ez tesz bennünket vezetővé.”2 Valódi mivoltukból és Krisztus bennük fénylő világosságából fakadóan a hithű fiatal férfiak és fiatal nők egyházszerte képesek a Szabadító módján való vezetésre és arra, hogy „segítsenek az embereknek Jézus Krisztus igaz követőjévé válni”.3

Vezetőkként vezetünk, kalauzolunk és a fiatal férfiaink és fiatal nőink oldalán lépdelünk. Az azonban az osztály- és kvórumelnökségek felelőssége, hogy vezessék és irányítsák osztályaik és kvórumaik munkáját, beleértve ebbe a vasárnapi leckék kiválasztását és a hétközbeni tevékenységek megtervezését. Az osztályok és kvórumok vezetőit a papsági kulcsok birtokosai irányítása mellett hívják el és választják el. Ezáltal nekik is felhatalmazásuk van a többi fiatal vezetésére és erősítésére. A Szabadító példáját követik, és megtanulnak úgy szolgálni minden téren, ahogyan Ő tette.

Lehetőségek az ifjúsági vezetésre

A vezetés otthon kezdődik. Robert D. Hales elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja, ezt tanította: „Isten iránti kötelességünk teljesítése szülőkként és vezetőkként mindannyiunk számára a példamutatás általi vezetéssel kezdődik – azzal, hogy otthon következetesen és szorgalmasan az evangélium tantételei szerint élünk. Ehhez mindennapi elhatározásra és szorgalomra van szükség.”4 A szülők Krisztus tanát tanítják. Segítenek a fiataloknak célokat kitűzni és megvalósítani. A Személyes fejlődés és az Isten iránti kötelesség segítenek a fiataloknak megerősíteni a Jézus Krisztusról vallott bizonyságukat, felkészülni a szent szövetségek megkötésére és betartására, valamint eleget tenni a családban, otthon és az egyházban betöltendő szerepeiknek és feladataiknak.

Az egyházban az ároni papság és a Fiatal Nők vezetői segíthetnek a kvórumokban és osztályelnökségekben szolgáló fiataloknak megérteni szent kötelességeiket, illetve felmagasztalni az elhívásaikat és erősíteni a kvórum vagy osztály többi tagját.

Felnőtt vezetőkként felkészítjük a fiatalokat arra, hogy levezessék a kvórumgyűléseket, órákat és közös tevékenységeket. Találkozunk a fiatalokkal az elnökségi gyűlések keretében, amikor annak útját-módját keresik, hogy miként szolgálhatnának a küszködőknek, miként vonhatnák be az összes fiatalt a vasárnapi leckékbe, és miként tervezzék meg a tevékenységeket, szolgálati alkalmakat, táborokat és ifjúsági konferenciákat.

Arra buzdítjuk a fiatalok elnökségeit, hogy segítsenek a kvórumok és az osztályok összes tagjának abban, hogy a szabadítás munkájának minden részében részt vehessenek, beleértve az egyháztag-misszionáriusi munkát, a megtértek megtartását, a kevésbé tevékeny egyháztagok aktivizálását, a templomi és családtörténeti munkát, valamint az evangélium tanítását.5 A fiatalok elnökségei segítenek minden fiatal nőnek és fiatal férfinak megismerni azt az örömöt és áldást, melyet a Szabadító nevében való szolgálat és a juhainak táplálása jelent.

A vezető munkája nem arról szól, hogy milyen ügyesen tudunk pinterest-profi tanulmányi segédleteket készíteni, vagy tényekkel teletűzdelt előadásokat tartani. A vezető feladata az, hogy segítsen a fiatal férfiaknak és fiatal nőknek, hogy elsajátítsák és alkalmazzák azokat a tantételeket, melyek segítenek majd nekik a Szabadító módján vezetni. Következzen négy ilyen tantétel.6

Lelki felkészülés

Kép
Family members sitting in the living room or family room of their home. They are reading the Church magazines.

Segítsetek a fiataloknak megérteni a személyes lelki felkészültségükből fakadó erőt. Tanítsátok meg nekik, hogy gyakoroljanak hitet az úrvacsora szertartása révén kötött szövetségeikben. Arra való hajlandóságuk, hogy magukra vegyék Krisztus nevét, hogy emlékezzenek Őrá, és hogy betartsák a parancsolatait, feljogosítja őket a Szentlélek társaságára. Nincsenek egyedül a szolgálatuk során, amikor képesek elnyerni, felismerni és tettekre váltani a Szentlélek sugalmazásait.

Úgy készülnek fel lelkileg, hogy buzgó imában törekszenek iránymutatásra, és válaszokat keresnek a szentírásokban. Azon igyekeznek, hogy betartsák a parancsolatokat, hogy ennek köszönhetően a Szentlélek szólhasson hozzájuk a szívükben és elméjükben, és ezáltal érezhessék és tudhassák, kinek van szüksége a segítségükre és mit kell tenniük. A kvórum vagy osztály minden tagja iránt Krisztus tiszta szeretetét érzik.

A lelki felkészültség azt a magabiztosságot nyújtja a fiataloknak, hogy ők az Úr megbízottai, akik az Ő ügyeiben járnak el (lásd T&Sz 64:29).

Részvétel a tanácsokban

Tanítsátok meg a fiataloknak a tanácsok alapvető rendjét és kinyilatkoztató hatalmát, miközben részt vesznek ezen istenileg elrendelt folyamatban, melynek révén az Úr egyházának kormányzása, valamint az egyének és családok megáldása történik.7 A püspökséggel tartott ifjúsági bizottsági gyűlések, továbbá a kvórumok és osztályok elnökségeinek gyűlései olyan tanácsok, melyekben a fiatalok megtanulják a kötelességeiket, illetve a mások szolgálatára irányuló feladatokat kapnak.

A tanácsok tagjai…

  • …egységben működnek a papsági kulcsokat viselő papsági vezetőkkel, és követik az iránymutatásukat.

  • …az igazlelkűség, szentség, hit, erény, türelem, jószívűség és testvéri kedvesség szellemében osztják meg gondolataikat és elképzeléseiket.

  • …együtt dolgoznak a Szentlélek útmutatása szerint, hogy megtervezzék, mit tegyenek a szenvedők megsegítéséért.

Mások szolgálata

A fiatalok akkor vezetnek a Szabadító módján, amikor szeretettel és kedvesen szolgálnak másoknak. Joseph Smith ezt tanította: „Semmi sem vezeti az embereket olyannyira ahhoz, hogy feladják a bűneiket, mint amikor kézen fogják őket, és gyengéden odafigyelnek rájuk. Amikor az emberek a legkisebb kedvességet és szeretetet nyilvánítják ki irántam, ó, micsoda hatalma van annak az én elmém felett.”8

A Szabadító arról tanított, hogy minden lélek felbecsülhetetlen értékkel bír (lásd T&Sz 18:10–15). Segítsetek a fiataljainknak megérteni azt a dicsőséges igazságot, hogy Jézus Krisztus letette az életét, és megnyitotta az utat mindenki előtt, hogy Őhozzá jöhessenek. Hálából mindazért, amit tett, az Úr igaz szolgái szeretetteljes kedvességgel nyújtják ki karjukat és szolgálják az összes fiatal férfit és fiatal nőt, akikért a Szabadító mindent feláldozott.

Jézus Krisztus evangéliumának tanítása

Segítsetek a fiatal férfiaknak és fiatal nőknek felismerni az evangélium tanítására adódó alkalmakat, és megérteni, hogy a legfontosabb tanítást a saját példamutatásuk által fogják végezni. Amikor a fiatalok a próféták szavai szerint élnek és betartják A fiatalság erősségéért füzetben felállított mércét, akkor a Szabadító módján vezetnek. Szavaik és tetteik egysége által mutatják meg, mit jelent Jézus Krisztus igaz tanítványának lenni. Képmutatás nélkül állnak az Ő tanúiként. Így pedig, amikor bizonyságot tesznek, segítenek egy vasárnapi lecke tanításában, vagy evangéliumi igazságokat osztanak meg a barátaikkal, el lesznek telve a Lélekkel, szavaik pedig térítő erővel bírnak majd.

A Szabadító módján vezetni

A Szabadító módján vezetni szent kiváltságot jelent, amely azt követeli meg a fiataloktól, hogy a tőlük telhető legjobbat nyújtsák, amikor otthon, az egyházban vagy a közösségükben szolgálják az Urat. Azok a fiatal férfiak és fiatal nők, akik a Szabadító módján vezetnek, maguk válnak Krisztus evangéliumának üzenetévé, válasszá valaki imájára, a szükséget látóknak szolgáló angyalokká, Krisztus világosságává a világ számára.

Jegyzetek

  1. David A. Bednar, “Youth and Family History,” lds.org/youth/family-history/leaders.

  2. Levél Carol F. McConkie unokájától, kelt 2015. már. 13-án.

  3. 2. kézikönyv: Az egyház igazgatása (2010). 3.1.

  4. Robert D. Hales: Isten iránti kötelességünk: a szülők és vezetők küldetése a felnövekvő nemzedék életében. Liahóna, 2010. máj. 95.

  5. Lásd 2. kézikönyv, 5.

  6. Lásd 2. kézikönyv, 3.2.

  7. Lásd 2. kézikönyv, 4.1.

  8. Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith (2007). 415., 451.