Mindenki tökéletes kincse

Kép

„Holnap különleges nap lesz – mondta Dani tanító nénije. – Holnap behozhattok valamit, és megmutathatjátok az osztálynak!”

Dani elmosolyodott. Nagyon szerette az ilyen alkalmakat! Már alig várta, hogy megmutathasson valami különlegeset a barátainak.

Iskola után Dani elújságolta Anyunak a jó hírt.

„Mit vigyek be?” – kérdezte.

„Valamit, amit különlegesnek tartasz” – mondta Anyu.

„Bevihetem Csülköt!”

„Szerintem kutyát nem engednek be a suliba – vélekedett Anyu. – De biztosan vannak más különleges kincseid, amiket megmutathatsz.”

Így hát kezdetét vette Dani kincsvadászata! Talált egy plüss majmot. Bevigye? Dani inkább tovább kutakodott.

Benézett a konyhaszékek mögé. Keresgélt a könyvespolcon. Nem állhat meg, amíg nem talál valamit, ami pont megfelel.

Aztán az ágya felé nézett. Rátalált a tökéletes kincsre!

Elszaladt, hogy megmutassa Anyunak. Dani erősen szorította a kincsét.

„Anyu! – mondta. – Nézd! Megtaláltam a legjobbat!”

Magasba emelt egy kisebb képet, hogy Anyu is jól lássa. Jézust ábrázolta kisfiúként. Danit mindig jó érzések töltötték el, amikor a képre nézett. Azt szerette volna, ha az iskolai barátait is jó érzések töltik el.

„Ez egy nagyon különleges dolog egy ilyen bemutatóra – mondta Anyu. – Mit fogsz mondani az osztálytársaidnak Jézusról?”

„Azt, hogy mindenki boldog lehet – mondta –, mert Jézus mindenkit szeret!”