Nyomtatásban nem jelenik meg
Próféták és apostolok: Világos és megbízható vezetőink
Amikor útmutatást keresünk az életünkre vonatkozóan, magabiztosan követhetjük a próféták és apostolok tanácsait.
Amikor nyolcéves voltam, apukám elvitt az öcsémmel egy hosszú kirándulásra.
Amint egyre közelebb értünk a csúcshoz, az öcsémmel nekikezdtünk a minden szülő által rettegett kérdezgetésnek.
„Milyen messze van még?”
„Ott vagyunk már?”
Apukám türelmesen válaszolgatott:
„Már nagyon közel vagyunk!”
„Még 15 perc!”
Aztán eltelt 15 perc, majd újabb 15. Apukám bíztatása átfordult noszogatásba és könyörgésbe. „Már csak egy kevéske van hátra” – mondogatta abban a hitben, hogy ez igaz is. Még ő is meglepődött, hogy még nem értünk az út végére.
Amikor a hegycsúcsról lefelé ereszkedő túrázók mellett haladtunk el, buzgón kérdeztük őket, mennyi gyaloglás vár még ránk.
„Olyan közel vagytok! – válaszolták biztatóan. – Már majdnem felértetek!”
Ez többször is megtörtént. Végül a bátyám lehuppant az ösvény közepén, összefonta a karjait és kijelentette: „Egy tapodtat sem megyek tovább!”
Őrállók a toronyban
Amint azt a túraútvonalon megtanultuk, különböző embereknek eltérő a véleménye. Mindenki, akivel az ösvényen összetalálkoztunk, azt mondta, hogy „közel” vagyunk a csúcshoz, de mindannyiuknak eltérő elképzelései voltak arról, hogy ez mit jelent. Még a csodálatos édesapám is – aki csomagolt nekünk uzsonnát, megtöltötte a kulacsainkat, és elvitt minket az ösvény elejéhez – rosszul emlékezett az ösvény hosszára. Tapasztalt vezető hiányában az öcsémmel olyan fáradtak és elkeseredettek lettünk, hogy már-már fel akartuk adni.
Amint mindennap a szövetség ösvényén járunk, számos különböző hatással és véleménnyel kerülünk szembe. Sokan igyekeznek a vezetőink lenni – influenszerek, politikai vezetők, családtagok, barátok. E vezetők némelyike nem éppen a mi érdekeinket tartja szem előtt. Más vezetők a legjobbat akarják nekünk, továbbá segíthetnek és támogathatnak minket a fejlődésünk során – mint például az apukám –, de lehet, hogy nem tudják mindenre a választ.
Szerencsére Mennyei Atya és Jézus Krisztus mindentudó lények, akik tökéletesen ismernek minket, és ismerik a világunk jelenlegi és jövőbeli körülményeit. Prófétákat és apostolokat adtak nekünk, hogy vezetőink legyenek, valamint őrállóink a toronyban (lásd Ezékiel 33:1–7).
Íme néhány módja annak, ahogyan ők a szövetség ösvényén vezetnek minket:
Végérvényes igazságot biztosítanak
Russell M. Nelson elnök összefoglalta, mit nyújthat számunkra a próféták és apostolok szavainak a kutatása és az azok szerinti cselekvés: „[T]iszta igazság[ot], Krisztus tiszta tan[át] és tiszta kinyilatkoztatás[t]”. Egy olyan világban, ahol „túlságosan kevesen tudják, hová forduljanak az igazságért”, biztosak lehetünk abban, hogy „végérvényes igazság[ot] – örök igazság[ot]” tanulunk és követünk, amíg megszívleljük újkori vezetőink szavait.1
Elvégre, ahogyan az Ámós 3:7 is tanítja: „Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.” Amint azt Dieter F. Uchtdorf elder a Tizenkét Apostol Kvórumából tanította: „[A]z igazságnak egyetlen olyan forrása van, amely teljes, helyes és meg nem rontható. Ez a forrás pedig a mi végtelenül bölcs és mindentudó Mennyei Atyánk.”2
Mennyei Atya az igazság forrása, és ezt az igazságot közvetíti az Ő prófétáinak. Magabiztosak lehetünk az igazság keresésére és felismerésére irányuló képességeinkben, amikor prófétai tanácsot követünk.
Segítenek nekünk összhangban és egységben maradni
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza egy világméretű egyház; egyháztagjaink a világ számos táján élnek és különböző élettapasztalatokkal rendelkeznek. Hogyan maradhatunk mindannyian összhangban? Miként lehetünk biztosak abban, hogy mindannyian azt tesszük, amit tennünk kellene?
Dallin H. Oaks elnök, első tanácsos az Első Elnökségben, tanított arról, hogy miért van szükség egy világméretű egyházban megtestesülő szervezetre, és hogy az prófétákon és apostolokon keresztül jön létre:
„Az Úr munkájához kell egy szervezet, amelyet az Úr az Őáltala kiválasztott és felhatalmazott vezetőkön keresztül vezet, akiknek iránymutatással szolgál a céljai véghez vitelében. A szentírásbeli történelem arról tanúskodik, hogy az ilyen vezetők vagy egy-egy próféta, vagy pedig próféták és apostolok voltak. […]
Miért van szükség egy szervezetre az Úr céljainak megvalósításához? Bár a Szabadítónk egyenként szeret és segít bennünket, ahhoz, hogy megvalósuljanak az Isten gyermekeit – különösen pedig az Ő szövetséges népét – összességében érintő céljai, egy próféták és apostolok által vezetett szervezeten keresztül cselekszik.
Csakis egy szervezeten keresztül részesülhetnek a Pál apostol által »Krisztus testének« (1 Korinthusbeliek 12:27) nevezett entitás egyes tagjai azokban a lehetőségekben, amelyek szükségesek számukra a lelki növekedés eléréséhez, ami viszont a teremtésük célja.”3
Az élő próféták és apostolok áldása egyesít és megerősít minket egyházként. Biztosak lehetünk abban, hogy a szavaik követése biztonságban tart majd bennünket a szövetség ösvényén, és segít, hogy a helyes irányban haladjunk.
Megosztják Isten szeretét irántunk
Tudjuk, hogy a próféták és apostolok csodálatos áldást jelentenek, de mi van akkor, ha olyat kérnek tőlünk, ami nehéznek tűnik vagy ami ellentmond a körülöttünk lévő emberek véleményének? Amint azt Henry B. Eyring elnök, az Első Elnökség második tanácsosa kifejtette: „[A]z Úr gyakran kéri prófétájától olyan tanács átadását, amelyet az embereknek nehéz elfogadniuk. Lelkünk ellensége megpróbál majd rávenni minket, hogy sértődöttséget érezzünk és kétségbe vonjuk a próféta isteni elhívását.”4
Amint azonban Neil L. Andersen elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta, ennek a ténynek nem szabad nyugtalanítania bennünket: „[Ne] riadjunk meg, amikor a próféta figyelmeztető hangja szembemegy napjaink népszerű véleményeivel. A bosszankodó hitetlenek abban a pillanatban elkezdik hajigálni a gúny tűzgolyóit, hogy a próféta szólásra nyitja a száját.”5
Ulisses Soares elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmondta, miért lehetünk nyugodtak, amikor a vezetőinket halljuk beszélni, még akkor is, ha a tanácsuk netán emberpróbálónak érződik:
„Megnyugtató tudni azt, hogy azon kihívások ellenére, melyekkel az életben szembenézünk, nem vagyunk egyedül a világban. Istennek a gyermekei iránt táplált szeretetét mutatja az, hogy vannak prófétáink, akik tudatják Isten és Jézus Krisztus ígéreteit és igaz természetét az Ő népükkel. […]
[A próféták és apostolok] az Úr elméjét és szívét képviselik, és arra lettek elhívva, hogy Őt képviselve megtanítsák nekünk, mit kell tennünk azért, hogy Istenhez és az Ő Fiához, Jézus Krisztushoz visszatérve az Ő jelenlétükben éljünk. […] Őket követve boldogabb és kevésbé bonyolult lesz az életünk, könnyebb lesz hordozni a nehézségeinket és a gondjainkat, és olyan lelki vértezetet vonunk magunk köré, mely meg fog óvni minket napjaink ellenségének a támadásaitól.”6
Tény, hogy egyes tanítások ellentétesek a világ tanításaival, és pontosan ezért van szükségünk prófétákra – Mennyei Atyánk vezetni akarja a gyermekeit, és meg akarja védeni őket az ellenség gonoszságaival szemben.
A prófétai üzenetek követése
Végül az öcsém felállt a földről, és eljutottunk ahhoz a gyönyörű tóhoz, amely felé egész nap sétáltunk. Csodálatos élmény volt és megérte az utat.
De mennyivel jobb is lehetett volna, ha tudtuk volna, hogy mire számítsunk! Az útvonal nem lett volna rövidebb vagy kevésbé meredek, de felkészültebbek lettünk volna. Amint azt Nelson elnök is kifejtette, „a világ legyőzése… mindent megkönnyít az életünkkel kapcsolatban”7, még akkor is, ha nem feltétlenül tesz mindent könnyűvé.
Amikor támogatjuk a prófétákat és apostolokat, illetve személyesen elköteleződünk „arra, hogy minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni prófétai üzeneteik támogatására”8, amint azt Nelson elnök tanította, akkor útmutatást és irányítást fogunk kapni az életünkre vonatkozóan.