Elemis kézikönyvek és közös foglalkozás
Március: Jézus Krisztus a mi Szabadítónk


Március

Jézus Krisztus a mi Szabadítónk

„Hallgassatok ezekre a szavakra. Íme, én Jézus Krisztus vagyok, a világ Szabadítója” (T&Sz 43:34).

Az itt megadott ötleteket egészítsd ki a sajátjaiddal. Minden héten tervezd el, hogyan fogsz (1) rámutatni a tanra, (2) segíteni a gyermekeknek megérteni azt, majd pedig (3) segíteni nekik alkalmazni azt az életükben. Tedd fel magadnak a kérdést: „Mit tegyenek a gyermekek, hogy tanulhassanak, és hogyan segíthetek nekik érezni a Lelket?”

1. hét: Jézus Krisztus tanította az evangéliumot, és példát mutatott számunkra.

Mutass rá a tanra! (éneklés): Énekeljétek el együtt a „De jó dolog!” (GYÉ, 129.) című dalt több alkalommal, és kérd meg a gyerekeket, hogy felváltva mutassanak mozdulatokat, melyeket együtt elvégezhettek. Magyarázd el, hogy amikor valaki más mozdulatait utánozzuk, akkor az ő példáját követjük. Kérdezd meg, ki mutatta számunkra a tökéletes követendő példát (Jézus Krisztus). A gyerekek ismételjék el együtt: „Jézus Krisztus példát mutatott számunkra.”

Segítsd elő a megértést! (szentírásolvasás): Helyezz el képeket a következő eseményekről a táblán: Krisztus megkeresztelkedik, Krisztus a gyermekekkel, Krisztus imádkozik, és Krisztus tanít. Olvassátok el együtt az alábbi szentírások egyikét, majd kérd meg a gyerekeket, hogy magyarázzák el, mit tanít Krisztus abban a szentírásban: Márk 16:15; János 13:34–35; 3 Nefi 11:37; 3 Nefi 18:19. Lassan mutass egymás után a képekre, és kérd meg a gyerekeket, hogy álljanak fel, amikor arra a képre mutatsz, amelyik a leginkább ábrázolja azt a tanítást, melyről a szentírásban olvastatok. Ezt ismételjétek el a többi szentírással is.

Kép
teacher pointing to pictures

Sokkal valószínűbb, hogy a gyermekek áhítatosak lesznek, ha bevonják őket a tanulásba. Amikor a gyerekek áhítatosan felállnak és leülnek ebben a tevékenységben, az segít fenntartani a figyelmüket.

Ösztönözz az alkalmazásra! (rajzolás): Adj minden gyermeknek egy darab papírt, és kérd meg őket, hogy rajzolják le magukat, ahogy éppen Krisztus példáját követik. Például lerajzolhatják magukat, ahogy éppen megkeresztelkednek, tanítják az evangéliumot egy barátnak, vagy segítenek valakinek. Néhány gyermek mutassa meg a rajzát a többieknek, és buzdítsd őket, hogy mutassák meg azokat a családjuknak is.

2. hét: Krisztus engesztelésének köszönhetően bűnbánatot tarthatok és újra Istennel élhetek.

Mutass rá a tanra! (hiányos mondatok kitöltése): Az Elemi kezdete előtt írd fel a táblára: „Krisztus __________ köszönhetően ________ tarthatok, és újra ________ élhetek.” Írd fel az engesztelésének, bűnbánatot és Istennel szavakat külön papírcsíkokra, és ragaszd azokat három szék alá a teremben. Kérd meg a gyerekeket, hogy találják meg a szócsíkokat, és helyezzék azokat a megfelelő helyre a táblán lévő mondatban. Olvassátok el együtt a mondatot.

Segítsd elő a megértést! (szentírásolvasás és kérdések megválaszolása): Helyezd el a Krisztus a Gecsemánéban és a keresztre feszítést ábrázoló képeket a táblán. Takard le a képet több kisebb méretű papírral. Minden papírlapra írj egy kérdést a képen látható eseményről, valamint a Máté 26–27 vagy a Lukács 22–23-ból egy szentírásutalást, amelyben a válasz megtalálható. (Például: Mi a neve annak a helynek, ahová Jézus elment imádkozni? Máté 26:36.) A gyermekek alkossanak csoportokat, majd kérj meg minden csoportot, hogy keressék ki az egyik szentírást, és találják meg a választ a kérdésre. A csoportok mondják meg a választ a kérdésekre, majd vegyék le a hozzájuk tartozó papírlapokat a tábláról, hogy felfedjék a képet.

Kép
children reading scriptures

Ha fiatalabb gyermekeket szeretnél bevonni a szentírásolvasásba, kérd meg őket, hogy figyeljék a felolvasást, és álljanak fel, amikor egy konkrét szót vagy kifejezést hallanak.

Ösztönözz az alkalmazásra! (szemléltetős lecke): Beszéld meg a gyerekekkel az engesztelés és a bűnbánat szavak jelentését, majd magyarázd el, az engesztelés hogyan áldhat meg minket (lásd Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár [2004], 98–105.). Mutass egy ajándékot a gyerekeknek. Kérd meg az egyik gyermeket, hogy próbálja meg átadni az ajándékot egy másik gyermeknek, a másikat pedig kérd meg, hogy utasítsa vissza az ajándékot. Magyarázd el, hogy amikor nem fogadunk el egy ajándékot, akkor nem tudjuk annak az ajándéknak az áldásait élvezni. A gyerekek figyeljék meg, mit kell tenniük, hogy elfogadják az engesztelés ajándékát, miközben felolvasod a Tan és a szövetségek 19:16-ot.

3. hét: Mivel Jézus feltámadt, én is fel fogok támadni.

Mutass rá a tanra! (történet meghallgatása): Használd a Bölcsődei kézikönyv 123. oldalán lévő illusztrációkat (lásd a 121. oldalon lévő utasításokat), hogy elmeséld a feltámadás történetét (lásd János 19:41–42; 20:1, 11–18). Magyarázd el, hogy amikor Jézus Krisztus feltámadt, a teste és a lelke újra egyesült; ez lehetővé tette mindenki számára, hogy feltámadhasson. A gyerekek ismételjék el hangosan: „Mivel Jézus Krisztus feltámadt, én is fel fogok támadni.”

Segítsd elő a megértést! (érzések megbeszélése): Írj fel olyan szavakat a táblára, melyek leírják, a tanítványok mit érezhettek azon a napon, amikor Jézus meghalt (például gyász, bánat, szomorúság és kétségbeesés). A gyerekek sorolják fel ezeknek a szavaknak az ellentétét (például boldogság, öröm, remény és hit), és írd fel azokat a táblára. Magyarázd el, hogy a tanítványok így éreztek, amikor Jézus feltámadott. Beszéljétek meg azokat az áldásokat, melyek abból a tudásból fakadnak, hogy fel fogunk támadni (lásd Ésaiás 25:8; Alma 22:14).

Ösztönözz az alkalmazásra! (érzések megosztása): Írd fel a táblára: „Hálás vagyok, hogy Jézus feltámadt, mert…” Hívd meg az Elemibe az egyházközség egyik tagját, aki elvesztette egy szerettét, hogy röviden ossza meg, ő miért hálás a feltámadásért. Kérdezd meg a gyerekektől, hogy halt-e már meg ismerősük, és kérd meg őket, hogy csukják be a szemüket, és gondoljanak arra a személyre. Kérj meg néhány gyermeket, hogy álljon fel, és fejezze be a táblán látható mondatot, majd mondja el, mit jelent számára a feltámadás.

4. hét: Jézus Krisztus a mi Szabadítónk.

Mutass rá a tanra! (a „Szabadító” szó jelentésének megbeszélése): Mutass néhány tárgyat vagy képet, melyek olyan embereket jelképeznek, illetve ábrázolnak, akik megmenthetik az életünket (például orvos, rendőr vagy vízimentő), és beszéljétek meg, hogyan tudnak ők megmenteni minket. Mutass egy képet Jézusról, és magyarázd el, hogy Ő az egyetlen, akinek hatalmában áll megmenteni, azaz megszabadítani minket a halál és a bűn örökkévaló következményeitől. Írd fel a táblára: „Jézus Krisztus a mi Szabadítónk”, és olvassátok fel együtt a gyerekekkel, kihangsúlyozva a „Szabadítónk” szót.

Segítsd elő a megértést és ösztönözz az alkalmazásra! (szentírástörténetek meghallgatása): Mesélj néhány szentírásbeli történetet olyan emberekről, akiket a Szabadító megmentett a bűntől (például az ifjabb Alma [lásd Alma 36:6–24], Énós [lásd Énós 1:1–8], Zézrom [lásd Alma 15:3–12], Lamóni atyja [lásd Alma 22:1–26], vagy a Jézus elé hozott ember [lásd Lukács 5:17–26]). Magyarázd el, hogy Jézus Krisztus engesztelésén keresztül mindannyian megszabadulhatunk a bűntől. Tégy bizonyságot, hogy Jézus Krisztus a mi Szabadítónk, és kérj meg néhány gyermeket is arra, hogy tegyenek bizonyságot Őróla.