A püspökök tárháza program 75 év múltán nemzetközivé nőtte ki magát

Glen L. Rudd 16 éves fiúként majdnem 400 kilónyi csirkehúst szállított édesapja kérésére a Pionír Cövek püspöki tárházába Salt Lake City belvárosába.

Figyelte, ahogy a nehéz rakományt leemelték az ismerős épület rakodóterén. Hallott róla, hogy mi folyik odabenn, de személyesen még soha nem látta. Tudott róla, hogy a cövekében sok család milyen körülmények között él; a nagy világválság miatt a legtöbb barátjának édesapja munkanélküli volt.

Ám azon a napon látta, hogy mi történik valójában. – Tudtam, hogy a szegényeknek és a szükséget látóknak segítünk – emlékszik vissza Rudd elder, a Hetvenek egykori tagja, aki 25 éven át igazgatta a Jóléti teret: ama első tárház utódját.

Fiatal férfiként rájött, hogy a válság csúcspontja idején, amikor a férfiak majdnem 70 százalékának nem volt állása, az egyház segítséget nyújtott. A tárház közelében volt egy szén- és fatelep, egy bútorműhely, egy konzervüzem és egy varroda, valamint élelmiszer – melynek nagy részét olyan emberek adományozták, mint az édesapja, akinek baromfi-feldolgozó üzeme volt.

2007. augusztus 19-én volt a 75. évfordulója az egyház ama első tárháza megnyitójának. Az egyház ma 108 tárházat működtet az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint további 29-et Latin-Amerikában. Vannak tárházak Argentínában, Brazíliában, Chilében, Kolumbiában, a Dominikai Köztársaságban, Ecuadorban, El Salvadorban, Guatemalában, Hondurason, Mexikóban, Paraguayban, Peruban, Uruguayban és Venezuelában.

Az egyház továbbá 285 Munkaügyi központot, 44 Deseret Industries használtcikk üzletet, valamint 100 háziraktár-központot működtet világszerte. Az egyháztagok a 2006. év folyamán 623 153 napot dolgoztak önkéntesen a jóléti épületekben, és 239 410-en részesültek képzésben és jutottak munkához nemzetközi szinten az utolsó napi szent munkaügyi erőfeszítéseknek köszönhetően, a Jóléti Szolgáltatások információi szerint.

– Már ezerszer jártam itt – mondta Rudd elder az egyház első tárházáról és annak jelentőségéről beszélve. – Mindig is nagyon szerettem. Ez volt a kezdet.

A tárház az 1932-es év elején indult, amikor az akkori cövekelnök (később az egyház tizenegyedik elnöke) Harold B. Lee (1899–1973) és tanácsosai találkoztak a Pionír Cövek püspökeivel. – Hosszas beszélgetés után döntötték el, hogy jobb, ha tesznek valamit, és azt gyorsan teszik – mondta Rudd elder. – Eldöntötték, hogy építenek egy tárházat, és megtanulják, hogyan töltsék fel.

A cövek vezetői megkapták a Pierpont sugárúti épület ingyenes használati jogát, önkéntesek pedig helyrehozták az építményt. A Pionír Cövek tagjai böjtöltek a hivatalos megnyitó napján, és elhozták adományaikat a tárházhoz.

– Érdekes volt, hogy mire elkészült, elég élelmiszer és más dolog gyűlt össze, amivel megtelt a tárház – írta Rudd elder a tárházról szóló egyik jelentésében. – Valamint a légkör is olyan volt az egész cövekben, amilyen még azelőtt soha: tiszta testvéri szeretet.

A tárházat, amely ugyanazt a funkciót töltötte be, mint a korábbi tizedirodák, ugyanazon tantételek irányították, mint a mostani utolsó napi szent tárházakat. – Mindenkinek dolgoznia kellett. Az volt az egyház célkitűzése, hogy segítsen az embereknek önmagukon segíteni – magyarázta Rudd elder.

Rudd elder azt mondta, hogy mivel az áruk eladási ára nagyon alacsony volt az 1930-as években, a gazdálkodók nem tudtak segédmunkásokat alkalmazni, ezért learattak annyit, amennyit csak tudtak, a többit pedig hagyták megrothadni. A tárház hivatalnokai – köztük Lee elnök tanácsosa, Paul C. Child és a tárház vezetője, Jesse M. Drury püspök – megbízták Fred J. Heath és más munkanélküli férfiakat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a gazdákkal, és sok férfit elküldtek a Wasatch Front menti farmokra egészen Idahóig, hogy takarítsák be a terményt, melyet azután megosztottak az önkéntesekkel.

A teherautók gyümölcsökkel és más terményekkel megrakodva érkeztek a tárház elé. A gyümölcs nagy részét befőzték, emlékezett vissza Rudd elder.

Azt mondta, hogy egyszer annyira sok (előszeretettel adományozott) hagymát, valamint konzervet tároltak a tárház felső szintjén, hogy a plafon kezdett megsüllyedni. Alá kellett támasztani, hogy be ne szakadjon a plafon. A hagymát más szükséges dolgokra cserélték. A tárház pedig segített. Soha nem zavartak el senkit, mondta.

A Salt Lake Cövek hamarosan megkérdezte, hogy csatlakozhatnak-e a Pionír Cövek Tárházhoz, négy évvel később pedig egy tágasabb épületbe költöztették az intézményt. Más tárházakat is létesítettek a Murray és a Liberty Cövekekben. Továbbá az akkoriban a Salt Lake völgyben működő mind a hat cövekbe kirendeltek munkaügyi hivatalnokokat.

– [A Pionír Cövek tárháza] mintájára épült az összes többi tárház – mondta Rudd elder –, beleértve azokat a nagy tárházakat is, melyet az Általános Jóléti Bizottság építtetett 1938-ban és 1939-ben, amelyek a ma Jóléti térként ismert helyen álltak.

A Church News 2007. augusztus 25-i cikke alapján.