UNSZ Szeretetszolgálatok: 30 év szolgálat
A felebarátaink szolgálatának tantétele nem új keletű. Az egyház minden adományozási korszakban elkötelezte magát a szegények és szükséget látók szolgálata mellett.
Harminc évvel ezelőtt, 1985. január 27-én ez az elkötelezettség egy különleges böjtben mutatkozott meg, melynek során az egyház tagjai 6 millió amerikai dollárt adományoztak az etiópiai éhezők számára. Ez jelentette a kezdetét annak, amiből később az UNSZ Szeretetszolgálatok létrejött. Még ugyanebben az évben egy novemberi böjt során további 5 millió dollárt gyűjtöttek össze az éhezők megsegítésére. Ez a két böjt nagyban felgyorsította a napjainkban folyó munkát.
Az említett két böjt óta eltelt 30 év során az egyház 1,2 milliárd amerikai dollárnyi segélyt juttatott olyan embereknek, akik valamiben hiányt szenvednek. Ez lehet élelem, menedék, orvosi felszerelések, ruházat és más segélyezési cikkek. Az UNSZ Szeretetszolgálatok ezenkívül hosszú távú segítséget is nyújtott olyan kezdeményezésekkel, mint például kerekesszék-adományozás, oltások, tiszta víz projektek, családélelmezés, látásjavítás, valamint kismama- és újszülött-gondozás. Az egyház más neves emberbaráti szervezetekkel is együttműködik, hogy minden adományból a legtöbbet hozhassa ki.
Thomas S. Monson elnök gyakran tanította, hogy az egyház tagjaiként felelősségünk segíteni az éhezőkön, hajléktalanokon és elnyomottakon. Az egyháztagok felnőttek ehhez a kihíváshoz. Mindenféle csinnadratta vagy hivatalos elismerés nélkül, csendesen végezték az eddigi több millió órányi szolgálatot, vagy adományoztak több száz millió dollárt jótékonysági célból. Azon túl, hogy hozzájárultak az emberbaráti alaphoz az adományozói szelvény segítségével, az egyháztagok felajánlásokat juttattak az UNSZ Emberbaráti alaphoz, missziót szolgáltak, jó barátok és szomszédok voltak, különféle jótékonysági szervezeteknél vagy közösségeknél végeztek önkéntes munkát, valamint idejükből áldoztak és szeretetükből nyújtottak másoknak több százezernyi arra érdemes helyi szervezeten keresztül.
Miközben ezt tették és teszik továbbra is, kezdik betölteni azt, amiről a Szabadító az éhezőkkel és szükséget látókkal kapcsolatban tanított:
„Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; […]
[A] mennyiben megcselekedtétek egygyel ez én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg” (Máté 25:35, 40).