A jó kitartás jutalma

Kép

family praying together

Fiatal koromban egy bölcs kerületi elnök tanácsosaként szolgáltam az egyházban. Folyton tanítani igyekezett engem. Emlékszem, egyszer a következő tanácsot kaptam tőle: „Amikor találkozol valakivel, úgy bánj vele, mintha súlyos gondjai lennének, és az esetek több mint felében igazad is lesz.” Akkor úgy gondoltam, hogy borúlátó. Ma, több mint 50 évvel később már látom, hogy mennyire jól értette a világot és az életet.

Mindannyiunknak szembe kell néznie megpróbáltatásokkal – időnként nagyon nehéz megpróbáltatásokkal. Tudjuk, hogy az Úr megengedi, hogy megpróbáltatásokon menjünk keresztül, azért, hogy csiszolódjunk és tökéletesedjünk, és így örökre Vele lehessünk.

Az Úr azt tanította Joseph Smith prófétának Liberty fogházában, hogy az őt érő próbatételekben való jól kitartásért kapott jutalmak segítségével válik majd alkalmassá az örök életre:

„Fiam, békesség lelkednek; gyötrelmed és sanyargattatásaid csak egy rövid pillanatnyiak;

És aztán, ha jól kitartasz azokban, Isten fel fog magasztalni téged a magasban; és győzedelmeskedni fogsz minden ellenséged felett” (T&Sz 121:7–8).

Életünk során oly sok minden sújt minket, hogy nehéznek tűnhet jól kitartani. Így tűnhet a terményeiből élő családnak, amikor nem jön az eső. Talán eltűnődnek: „Meddig bírhatjuk még?” Így tűnhet a szenny és a kísértések emelkedő árjával szembesülő és annak ellenállni igyekvő fiatalnak. Így tűnhet annak a fiatalembernek, aki éppen egy olyan végzettség vagy képzettség megszerzéséért küzd, amely a jobb álláshoz kell, hogy gondoskodni tudjon a feleségéről és a családjáról. Így tűnhet annak az embernek, aki nem talál állást, vagy éppen újra és újra munkanélkülivé válik, ahogy a cégek csődbe mennek. Így tűnhet azoknak, akik az egészség és a testi erő fogyatkozásával szembesülnek saját vagy szeretteik életének korai vagy késői szakaszában.

De nem egyszerűen azért helyezett elénk ilyen próbákat a szerető Isten, hogy lássa, vajon kitartunk-e a nehézségekben, hanem azért, hogy lássa, vajon jól tartunk-e ki azokban, és hogy ezáltal megcsiszolódunk-e.

Az Első Elnökség így tanította Parley P. Pratt eldert (1807–1857), még a Tizenkét Apostol Kvóruma újonnan elhívott tagjaként: „Oly ügy mellé szegődtél, mely a te teljes figyelmedet követeli; …hogy csiszolt pálcává légy… [S]ok fáradozást, sok munkálkodást s a szűkölködéseknek sokaságát kell kiállnod, hogy tökéletesen csiszolttá légy. [A] te Mennyei Atyád követeli azt; Övé a mező, Övé a munka, s Ő… megvidámít tégedet… s fenntart tégedet…”¹

A zsidókhoz írt levelében Pál így szól a jól kitartás gyümölcseiről: „Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak” (Zsidók 12:11).

Megpróbáltatásaink és nehézségeink lehetőséget adnak számunkra a fejlődésre és a növekedésre, és akár még a természetünket is megváltoztathatják. Ha képesek vagyunk nyomorúságainkban a Szabadítóhoz fordulni, kitartásunk során a lelkünk képes lesz csiszolódni.

Először tehát arra kell emlékeznünk, hogy mindig imádkozzunk (lásd T&Sz 10:5; Alma 34:19–29).

Másodszor, folyamatosan törekedjünk a parancsolatok betartására – bármilyen legyen is az ellenállás, a kísértés vagy a minket körülvevő zűrzavar (lásd Móziás 4:30).

A harmadik alapvető fontosságú teendőnk, hogy szolgáljuk az Urat (lásd T&Sz 4:2; 20:31).

A Mester szolgálatában idővel megismerjük és megszeretjük Őt. Ha kitartunk az imában és a hithű szolgálatban, akkor el fogjuk kezdeni felismerni életünkben a Szabadító kezét és a Szentlélek befolyását. Közülünk számosan nyújtottak már ilyen szolgálatot egy bizonyos ideig, és érezték ezeket a hatásokat. Ha visszagondoltok arra az időre, emlékezni fogtok, hogy változások zajlottak bennetek. Csökkenni látszott a gonosz cselekedetek iránti kísértés. Növekedett a jó tettek iránti vágy. Akik a legjobban ismertek és szerettek benneteket, talán meg is jegyezték: „Kedvesebb és türelmesebb lettél. Mintha nem is ugyanaz az ember lennél.”

Nem is voltatok ugyanazok. Megváltoztatok Jézus Krisztus engesztelése által, mert Őrá támaszkodtatok a megpróbáltatásaitok idején.

Megígérem nektek, hogy az Úr a segítségetekre jön majd a megpróbáltatásaitokban, ha keresitek és szolgáljátok Őt, a lelketek pedig megcsiszolódik e folyamat során. Arra kérlek benneteket, hogy helyezzétek Őbelé a bizalmatokat minden nyomorúságotok során!

Tudom, hogy az Atyaisten él, és hogy Ő meghallja és megválaszolja minden imánkat. Tudom, hogy a Fia, Jézus Krisztus megfizette az árat minden bűnünkért, és hogy Ő azt kívánja, hogy mindannyian Őhozzá térjünk. Tudom, hogy az Atya és a Fiú őrködnek felettünk, és elkészítették számunkra annak a módját, hogy jól kitartsunk, és hogy ismét hazatérhessünk.