Míg újra találkozunk

Szeretett fivéreim és nőtestvéreim, szívem csordultig megtelt, s gyengéd érzések járnak át e nagyszerű konferencia végeztével.

Gazdag áldásokban volt részünk, miközben a hozzánk szólók tanácsait és bizonyságait hallgattuk. Úgy hiszem, mindnyájunkban nagyobb elszántság ébredt az iránt, hogy Jézus Krisztus evangéliumának alapelvei szerint éljünk.

Őszinte köszönetemet fejezem ki mindenkinek, aki részt vett a konferencián, ideértve az imákat mondó Fivéreket is.

A zene csodálatos volt. Oly hálás vagyok a zenei tehetséggel megáldott emberekért, akik készek másokkal is megosztani ajándékaikat! Eszembe jut a Tan és a szövetségek könyvében található szentírás: „Mert lelkem gyönyörködik a szív énekében; igen, az igazlelkűek éneke imádság nekem, és áldással válaszoltatik meg a fejükön.”¹

Emlékezzünk sokáig mindarra, amit e konferencia során hallottunk! Ne feledjétek, hogy az üzeneteket nyomtatott formában is megkapjátok a jövő havi Ensign és Liahóna folyóiratban. Buzdítalak titeket, hogy tanulmányozzátok az üzeneteket, elmélkedjetek el a bennük rejlő tanításokon, majd pedig alkalmazzátok azokat az életetekben.

Szeretném, ha tudnátok, mily nagyon szeretem és becsülöm elkötelezett tanácsosaimat, Henry B. Eyring elnököt és Dieter F. Uchtdorf elnököt. Nagy bölcsességű és nagy tudású emberek ők. Szolgálatuk felbecsülhetetlen értékű. Szeretem és támogatom a Tizenkét Apostol Kvórumában lévő fivéreimet. E konferencia során támogattuk e kvórum legújabb tagját, aki teljes mértékben elkötelezett az Úr munkája iránt. Bizonyságomat teszem arról, hogy ő az a férfi, akit Mennyei Atyánk e tisztségben látni szeretne ebben az időben.

Szeretetemet fejezem ki a Hetvenek és az Elnöklő Püspökség tagjai iránt is. Ők mind önzetlenül és igen hatékonyan szolgálnak. Hasonlóképp tisztelgek az általános segédszervezeti tisztségviselők előtt is. A cserélődésre vonatkozó irányelvünkkel összhangban új általános elnökséget támogattunk a Fiatal Férfiak és a Vasárnapi Iskola szervezetében. Már nagyon várjuk, hogy együtt dolgozzunk velük. Köszönetet mondunk azoknak, akiket felmentettek e tisztségekből ezen a konferencián, és akik oly hithűen szolgáltak elhívásaikban.

Fivéreim és nőtestvéreim, törekedjünk arra, hogy még közelebb éljünk az Úrhoz! Ne feledjük, hogy „mindig… imádkozz[unk], hogy ne kerülj[ünk] kísértésbe”!²

A szülőkhöz szólva azt mondom: fejezzétek ki szereteteteket gyermekeitek iránt! Imádkozzatok értük, hogy képesek legyenek ellenállni a világ gonoszságainak. Imádkozzatok azért, hogy növekedjenek hitükben és bizonyságukban. Imádkozzatok, hogy jósággal és mások iránti szolgálattal teli életet élhessenek.

Gyerekek, engedjétek, hogy szüleitek tudhassák, mennyire szeretitek őket. Engedjétek, hogy érezhessék, mily nagyra becsülitek mindazt, amit eddig tettek, és amit a jövőben tenni fognak értetek.

Most pedig figyelmeztető hangon szólok mindenkihez – fiatalhoz és időshöz, férfihoz és nőhöz egyaránt. Olyan időben élünk, amikor az ellenség minden lehetséges eszközt bevet, hogy megtévesztésének hálójába csaljon minket, és elszántan próbál magával ragadni bennünket. Sokféle ösvényre csábít minket – olyan ösvényekre, melyek a pusztulásunkhoz vezethetnek. Sok területen korunk vívmányai javunkra válnak, ám fordíthatók arra is, hogy siettessék haladásunkat azon a förtelmes úton.

Úgy érzem, egyet ki kell emelnem a többi közül, ez pedig az internet. Egyrészről szinte korlátlan lehetőségeket biztosít arra, hogy hasznos és fontos információhoz jussunk. Segítségével szerte a világban kommunikálhatunk egymással. Magának az egyháznak is van egy csodálatos honlapja, tele értékes és felemelő információval, illetve felbecsülhetetlen értékű forrásokkal.

Másrészről azonban – és ez igen nyugtalanító – előttünk vannak azok a jelentések, melyek beszámolnak arról, hogy milyen sokan használják az internetet ördögi és lealacsonyító célokra, melyek közül a leggyakoribb a pornográf tartalmak megtekintése. Fivéreim és nőtestvéreim, az ilyesfajta dolgok szó szerint elpusztítják a lelket! Legyetek erősek! Legyetek tiszták! Mindenáron kerüljétek el az ehhez hasonló lealacsonyító és romboló tartalmakat – bárhol legyenek is! Ez a figyelmeztetés mindenkire és mindenhol érvényes. Hozzáteszem még – különösen a fiatalok számára –, hogy ez vonatkozik a mobiltelefonokon küldött pornográf képekre is.

Szeretett barátaim, semmiféle körülmények között ne engedjétek meg magatoknak, hogy a pornográfia nézésének kelepcéjébe essetek, mely Sátán csábításainak egyik leghatékonyabb formája. Ha viszont már hagytátok, hogy e szokás rabjaivá váljatok, most azonnal hagyjatok fel vele! Kérjetek segítséget ahhoz, hogy legyőzzétek ezt, és hogy meg tudjátok változtatni életetek menetét. Tegyétek meg a szükséges lépéseket, hogy visszatérjetek a keskeny és szoros ösvényre, aztán pedig maradjatok is rajta!

Csatlakozzunk az ősi Józsuéhoz, amikor így szólt: „Válaszszatok magatoknak még ma, a kit szolgáljatok… én azonban és az én házam az Úrnak szolgálunk.”³

Fivéreim és nőtestvéreim, szerte a világon építettünk már templomokat, és ezt folytatni is fogjuk. Azokhoz szólva, akik érdemesek és képesek vagytok ellátogatni a templomba, azt mondom, hogy menjetek gyakran. A templom olyan hely, ahol békességre lelhetünk. Egy hely, ahol megújul az elkötelezettségünk, hogy az evangélium szerint éljünk, és ahol eltökéltebbé válunk aziránt, hogy betartsuk a parancsolatokat.

Mily nagyszerű kiváltság elmenni a templomba, ahol megtapasztalhatjuk az Úr Lelkének megszentelő hatását. Csodás szolgálatot nyújtunk, amikor helyettesítő szertartásokat végzünk azokért, akik már átlépték a fátyolt. Sok esetben nem is ismerjük azokat, akikért a munkát végezzük. Nem várunk köszönetet, és nem tudjuk biztosan, hogy elfogadják-e azt, amit nekik felajánlunk. Ennek ellenére mégis szolgálunk, és e folyamat révén olyasvalamit érünk el, amit semmi más módon nem tudnánk véghezvinni. Szó szerint szabadítókká válunk Sion hegyén. Ahogy Szabadítónk életét adta az értünk hozott helyettesítő áldozat során, mi ugyanezt tesszük – noha csupán kismértékben –, amikor helyettesítő munkát végzünk a templomban azokért, akiknek nincsen lehetőségük tovább haladni, hacsak valaki közülünk itt a földön nem tesz értük valamit.

Mélységesen hálás vagyok azért, hogy egyházként továbbra is kinyújtjuk kezünket a szükséget látók felé, hogy emberbaráti segítséget biztosítsunk nekik. Sokat tettünk e téren, és Atyánk gyermekeinek ezreit áldottuk meg, köztük olyanokat is, akik nem a mi hitünket vallják. Továbbra is szándékunkban áll segíteni ott, ahol szükség van rá. Hálánkat fejezzük ki nektek az ehhez nyújtott hozzájárulásaitokért.

Nagyon hálás vagyok azért, fivéreim és nőtestvéreim, hogy az evangélium visszaállíttatott ebben az adományozási korszakban, és hálás vagyok minden áldásért, amely ennek eredményeképp áradt be az én életembe és a ti életetekbe is. Áldott nép vagyunk, mert biztos tudással rendelkezünk arról, hogy Isten él, és hogy Jézus a Krisztus.

A menny áldásai nyugodjanak rajtatok. Töltse be otthonaitokat harmónia és szeretet. Állandóan tápláljátok bizonyságotokat, hogy az védelmetekül szolgálhasson az ellenséggel szemben.

Alázatos szolgátokként teljes szívemből vágyok arra, hogy megtegyem Isten akaratát, és hogy szolgáljam Őt és szolgáljalak benneteket.

Most pedig, kedves testvéreim, a konferencia véget ért. Térjünk vissza biztonságban otthonainkba.

Szeretlek titeket. Imádkozom értetek. Arra kérlek benneteket, hogy imáitokban emlékezzetek meg rólam és minden általános felhatalmazottról. Míg újra találkozunk hat hónap múlva, az Úr áldásait kérem mindnyájunkra. Az Úr Jézus Krisztus, a Szabadítónk nevében, ámen.